Példának a saját tanegységlistámat, azaz a 2011 előtt felvettek japán szakos listáját fogom használni. (Baloldalt a Tanegységlisták menüben megtaláljátok egyébként, csak rá kell kattintani.) A dokumentumnak az első része összefüggő szöveg, ehhez nem is fűznék kommentárt, mert felesleges :D A dolog vidám része a "Tanegységlista" résznél kezdődik - mily meglepő :D
 |
| Az egyik legfontosabb rész |
A tartalmat illetően: a Kód az egyik legfontosabb része a tanegységlistának. Minden tárgynak saját kódja van, ez alapján kezeli őket például az ETR. (De jó, már most tudom, hogy ez a bejegyzés novembertől elavult lesz, amint váltunk Neptunra :D) Az ugyanolyan kódon meghirdetett órák az ETR szemszögéből ugyanannak a tanegységnek számítanak, így mindegy, melyiket végzi el a hallgató. (Mert ugye gyakorlatok esetén sokszor több tárgy is van hirdetve ugyanazzal a kóddal, csak például számokkal vagy betűjelekkel vannak megkülönböztetve egymástól, pl.: BBN-PLD-001/a és BBN-PLD-001/b.)
Ezen felül természetesen van, hogy előírják, pontosan melyik kódon végezze az ember az órát - például nekünk anno megmondták, hogy a művészettörténet órát Mecsi tanárnőnél vegyük fel. A kód egyébként a leggyorsabb és legegyszerűbb módszer arra, hogy ETR-ben a Kurzusfelvétel menüpontban megtaláljuk a szükséges tárgyakat. Még valami: a "BBN" nem véletlenül van ott a fejlécben, csak olyan órát vegyetek fel, ami ezzel kezdődik. A BBI a külföldi hallgatóknak van. (Mondjuk amennyire tudom a BBV szabad préda, közismereti tanegységeket hirdetnek meg vele általában, ami a szabad kreditekre jó.)
A Tanegység oszlopot talán nem kell magyaráznom - ezen a néven fut az óra, jobb esetben ebből a rubrikából le lehet szűrni, mi is lesz az óra témája. (De persze bölcsészek vagyunk, így nem árt, ha belátjuk, sajnos nem mindig megyünk sokra a névvel.)
A Félév oszlopban (egy hat féléves BA képzés esetén) mindig egy számot találunk 1-től 6-ig, ez pedig arra utal, hogy ideális esetben(!) hányadik félévben kell elvégezni a tárgyat. Hozzá kell tenni, ez nem szentírás, tehát ha nem követi az ember pontról pontra, nem feltétlenül lesz probléma belőle később - azt, hogy mennyire lehet variálni, az utolsó oszlop határozza meg, amire mindjárt rátérek.
Értékelés: itt leggyakrabban K vagy G betű szerepel. A K a "kollokvium" szó rövidítése, ami azt jelenti, hogy az óra előadás, amiből félév végén vizsga lesz, és így dől el az érdemjegyed. A G a "gyakorlat" rövidítése, ez pedig arra utal, hogy - szerencsés esetben - kis létszámú óráról van szó, ami aktív részvételt és folyamatos közreműködést igényel, így az egész féléves munkára (ZH-kra, stb.) kapja a hallgató a jegyet. DE (mindig van egy de), ez sem szentírás. Jártam már gyakorlatként meghirdetett előadásra, és vizsgáztam már gyakorlatból félév végén. A felsőbb évesek segítsége ilyen tekintetben aranyat ér :) (Szerepelhet D és Z is ebben az oszlopban, de az záródolgozat illetve záróvizsga, ne foglalkozzunk vele most :D)
Köt. vál.: Na ez aztán nem mond sokat. Igazából ezzel az oszloppal nem érdemes foglalkozni, sokkal többet mond ugyanis az egyes tantárgykupacok, nagyobbacska táblázatok fölé biggyesztett utasítás, például hogy "két tárgy választandó", vagy "az egyik választandó". Mindenesetre a "k" kötelezőt jelent, a "kv" kötelezően választhatót, a "v" pedig választhatót. De tényleg megéri inkább a mondatba foglalt utasításokat böngészni, többre megy vele az ember :)
Na, az Óraszám egy olyan oszlop, amit én még sosem böngésztem :D Ettől függetlenül nem nehéz kisilabizálni ^^ A leggyakoribb számok a 30 (heti másfél óra), illetve a 60 (heti kétszer másfél óra), de előfordul 15 is (heti háromnegyed óra). Persze hogy ez hogyan kerül elosztásra hétről hétre, az nincs meghatározva, a zárójeles megjegyzéseim a legáltalánosabb lehetőségeket mutatják. A 30 óra jelentheti azt is, hogy kéthetente van csak óra, de akkor 3 órán át. (Ilyenek például a filmnézős órák.)
Ó, azok a Kreditek. A felsőoktatás mértékegysége. Minél több kreditet ér az óra, annál jobb! És annál gyanúsabb :D Normál esetben a magas óraszámú tárgyak sok kreditet érnek, de persze ez sincs kőbe vésve. Nekünk összesen 180 kreditnyi tárgyat kell elvégeznünk 3 év alatt, ebből 120 az alapszak, 50 a minor, 10 pedig szabadon választható. (Ez utóbbi keretében lehet például elvégezni a ped-pszi tárgyakat, amelyek a tanári MA feltételei.)
Az Előfeltétel a mumus. Ha úgy érzed, sok a kötelező tárgy, és hanyagolnál egy-kettőt, hogy majd következő félévben, vagy utána elvégzed, ezt az oszlopot erőteljesen böngészni kell. Sőt akkor is, ha buzgó szorgalmadban esetleg korábban vennél fel tárgyakat az előírtnál. Vannak ugyanis tárgyak, amelyek egymásra épülnek - és nem csak arra gondolok, hogy Levitáció 1. meg Levitáció 2. Néha olyan órák is ilyen viszonyban vannak egymással, amiről nem is gondolná az ember. Nézd meg tehát, melyik óra kódja szerepel ebben az oszlopban, mert azt még előtte kell elvégezned. Ha zárójelben van a kód, az "gyenge előfeltételt" jelent, azaz vagy előtte kell elvégezni, vagy ugyanabban a félévben. (Ha nincs zárójel, azt "erős feltétel"-nek hívják, azaz mindenképp egy előző félévben kell elvégezni a tárgyat.) Vannak előfeltétel-láncok - ilyenek például a nyelvgyakorlatok japánon. Hat félévnyi óra láncba van fűzve, tehát ha egyszer nem veszed föl, vagy megbuksz, akkor csúszol az egész egyetemmel egy évet. Érdemes odafigyelni :)
A fejléc alatt tehát (amit igen "szűkszavúan" elmagyaráztam) ott sorakoznak az elvégzendő tárgyak, kisebb-nagyobb csoportokra osztva, például alapozó tárgyak, speciális ismeretek, stb.
Ezzel gyakorlatilag sikerült a lényegi részét leírnom a dolognak, de felhívnám a figyelmet, hogy alaposan barátkozzatok meg ezzel a listával, mert tartalmazhat meglepetéseket. A miénkben például itt van ez a gyönyörűség:
 |
| Rémálmaink netovábbja |
Remélem, tudtam újat mondani, hajrá mindenkinek a tárgyfelvételhez! :D
