Diplomaosztó

Rájöttem, hogy erről sem ártana írnom egy kicsit, azért mégiscsak nagy esemény :) (Számomra meglepő módon viszonylag sokan vannak, akik a BA diploma megszerzését, ezzel együtt annak ünnepélyes átadását nem tekintik nagy érdemnek, én viszont még a szombathelyi édesapámat és párját is idecsődítettem a nagy napra. Tessék engem ünnepelni, na!)

Július 17-én, déli 12 órakor került sor az átadási ünnepségre. Nem aratott osztatlan sikert ez az időpont a meghívottjaim körében, tekintve hogy egy hétköznap kellős közepéről van szó, de végül mindenkinek sikerült így vagy úgy elszöknie a munkahelyéről, amiért nagyon hálás vagyok! :D Stílusosan sikerült majdnem elkésnem a saját diplomaosztómról, de végül pont időben futottam be - mire leültem a székemre, épp indult a Himnusz.

A rendezvényre a Gólyavárban került sor, a fenti, nagyobb teremben, de kivetítőn a lenti, kisebb teremből is nyomon lehetett követni az eseményeket. (Éljen a huszonegyedik századi technológia!) A diplomások a bal oldali lépcsőt használták (ahol egy listáról ki is húzták a nevünket), míg a vendégek a jobb oldalit. Ennek megfelelően voltunk elhelyezve a termen belül is. (A diplomázóknak kijelölt helyük volt, amit az aulában ki is írtak, a vendégek pedig kényükre-kedvükre csücsülhettek le - persze nem a diplomások közé :D) Szerencsére a vendégeimnek jutott ülőhely, hála Andinak (akiről szerintem már mindenki tudja, hogy ő az anglisztika MA-s barátnőm :D), aki hősiesen lefoglalt még időben 5 ülőhelyet is. (Köszönöm még egyszer! :D) Sokan kényszerültek arra, hogy állva nézzék végig a procedúrát, mert nagy hely ugyan a Gólyavár, de az összes diplomás mellett nem tudott minden vendég leülni.

A kötelező körítés, ami a diplomaosztót kísérte, szerintem meglepően - és kellemesen - rövid volt, a Dékán Úr beszédétől eltekintve, ami egy meglehetősen aprólékos történelmi áttekintést nyújtott a Bölcsészettudományi Kart illetően. Ezen kívül hallottunk verset, volt énekkar is (hogy milyen gyönyörűen énekeltek!), Himnusz meg Szózat, szóval a szokásos. Persze a lényeg sem maradt el, a diplomák átadása :D Szépen sorban vonultunk fel (névsorban, bár nem mindenki ömlesztve, talán osztatlanosok, BA-sok, meg MA-sok voltak külön szedve?), mindenki kezet fogott mindenkivel, aláírtuk a papírt, miszerint megkaptuk a diplomát, majd visszacsücsültünk. Ahhoz képest, hogy voltunk jó páran, viszonylag gyorsan sikerült lezavarni az egészet, és szűk másfél óra után már véget is ért a ceremónia.

Voltak kitüntetésesek is, viszonylag sokan, sőt volt, aki kapásból kettő kitüntetéses diplomát vett át :D Azért az a nem semmi! (A kitüntetéses diplomáról szólva, idézném az Eötvös Loránd Tudományegyetem szervezeti és működési szabályzatát: "Kitüntetéses oklevelet kap az a jelölt, aki a záróvizsgán jeles eredményt ér el, szakdolgozatának és minden zárótanításának/zárófoglalkozásának, alapvizsgájának, szigorlatának eredménye jeles, összes többi vizsgájának és gyakorlati jegyének átlaga legalább 4,51, továbbá érdemjegyei között nincsen közepesnél alacsonyabb. A háromfokozatú minősítések ebbe nem számítanak bele. Azonos félévben letett javítóvizsga esetében az eredeti érdemjegyet figyelmen kívül kell hagyni".)

A ceremóniáról készült videófelvétel, valamint mindenkiről fénykép is, amint kezet fog a Dékán Úrral. Ezeket ott helyben meg lehetett rendelni, és később személyesen el lehet menni értük, illetve lehetett kérni postázást is. (Én majd eldöcögök érte.) 

Nem szoktam nagyon személyes dolgokkal kitapétázni a blogot, de azt hiszem ez az esemény megér egy fényképet, meg ki tudja, lehet, hogy egynémely olvasóm kíváncsi a fejemre :D Szóval tessék:

Jól rám süt a napocska, kissé érdekesek az árnyékok, ez van :D

Hivatalosan is diplomás vagyok! ^^

Sushikészítő tanfolyam :D

Igen, most már ilyesmire is van időm :D Édesanyáméktól kaptam születésnapomra egy sushikészítő tanfolyamra szóló kupont. A papíron 4x55 perc van feltüntetve, ez azonban nem négy külön alkalmat jelent, hanem egy, egybefüggő, jó kis délutáni/esti programot. (Vicces is lenne 55 perc után hazabattyogni, főleg hogy ennyi idő alatt nem sok mindent lehet csinálni.)

Az oktatásra a Mammutban lévő aSushibar-ban került sor, július 18-án délután 4-től este 8-ig. Amikor megérkeztem a tett színhelyére, 4 előtt körülbelül 5 perccel, még senki sem volt ott rajtam kívül, ami kissé megriasztott... de szerencsére hamarosan befutott Fanni nevű sorstársam, és így egy kicsit megnyugodtam, hogy nem egyszemélyes magánoktatásban lesz részem. (Azért nyugodtam meg csak egy kicsit, és nem nagyon, mert Fannit megkérdezve megtudtam, hogy ő már számtalanszor próbálkozott sushikészítéssel, míg én teljesen zöldfülű voltam a témát illetően.)

Kaptunk egy bögre zöld teát (finom volt!), és elkezdődött az elméleti oktatás. Rövidke összefoglalót kaptunk arról, honnan is származik a sushi (nyilván Kínából, de nyilván a japánok "tökéletesítették" :D), milyen alapanyagok és segédeszközök kellenek hozzá, miből milyet érdemes venni (és hol), egyáltalán mi mire való, stb. Már épp kezdtünk volna a tettek mezejére lépni (oktatónk, akinek sajnos csak a keresztnevére emlékszem, Lászlónak hívják, épp elkezdte mosni a rizst), amikor befutottak a "többiek". Kiderült ugyanis, hogy néhányan úgy voltak tájékoztatva (hej, de szép szenvedő szerkezet!), hogy 5-től 9-ig tart a tanfolyam, így ők 5-re érkeztek. Így 2 fős kis csapatunk 5 fősre bővült. (A későn érkezők tovább maradtak este, és utólag kapták meg az elméleti fejtágítást.)

Tehát megtanultuk hogyan kell megmosni a rizst, aztán megfőzni, ízesíteni, hűteni, stb. Ezt követően a "töltelék" előkészítésére került sor, azaz uborka darabolása, lazac előkészítése, szálkázástól a szeletelésig (hogy az milyen macera!). És persze jött a java: a tekerés! :D Ettől a résztől nagyon tartottam, nem értettem, mégis hogyan fog egyben maradni az egész, nem pedig szétesni meg szétpöndörödni és egyebek... nyilván a pergős szemű rizzsel kapcsolatos tapasztalataim ültették belém ezeket a kételyeket :D De az extra ragadós sushi rizs természetesen nagyon együttműködő volt, és meglepően könnyen sikerült abszolválni a feladatot.

A makitekercsen (befelé és kifelé tekertet is készítettünk!) kívül csináltunk lazacos nigirit, valamint tamagos nigirit is :) Végül nyolcra nem is sikerült befejezni a programot, de senki sem sietett, így nem bántuk. Én és Fanni valamikor kilenc körül távoztunk, a többiek pedig még maradtak egy kicsit az elméleti részek bepótlására. Kaptunk dobozkát, amiben el tudtuk hozni az elkészült remekműveket, és képet is készítettem a végeredményről, bár ez már a megdézsmált verzió, a teljes arzenálról sajna nem készült fotó :D

Elnézést a képminőségért, még a régi telefonommal követtem el a megörökítést, így nem a legcsodásabb :D

Rövidtávú terveim között szerepel egy rizsfőző beszerzése, kiegészítve az alapanyagokkal, természetesen, és itthon is megpróbálkozni a sushi-gyártással :D (Kíváncsi leszek, mi kerekedik a dologból úgy, hogy senki nem áll mellettem, és nem mondja, éppen mit merre hogyan...) Összességében nagyon jó élmény volt a tanfolyam, jó volt a hangulat és a társaság is, magamtól pedig biztos hogy még csak a közelébe sem jutottam volna a fent látható eredménynek :D

Az utolsó félév

Na, lássuk, milyen volt az utolsó félév úgy általában... fárasztó :D Igazából ha az órarendemet nézem, nagyon könnyűnek és lazának kellett volna lennie, mégsem így volt. A szakdolgozat leadásáig az okozta az álmatlan éjszakákat, utána pedig a közelgő záróvizsga - de persze ez egy tanárt sem hatott meg, így az órai számonkérések és félév végi vizsgák is ugyanúgy megvoltak, mint máskor.

Őszintén szólva megértem azokat, akik szánnak plusz egy félévet csak a szakdolgozatra, bár - mint a mellékelt ábra mutatja - enélkül is megoldható a dolog. Mindenesetre nem volt egyszerű a heti két japános számonkérés, a fordítandó szakszövegek és egyéb mások mellett írni a szakdogát. (Persze nem is álltunk neki időben, de hát ki szokott? :D)

Az órákról részletesen is tervezek majd írni, úgyhogy arra most nem pazarolnám a pixeleket. Összességében a minoros tárgyak (amerikai irodalom, amerikai történelem) félév közben nem sok vizet zavartak (a kötelezők olvasásától eltekintve), vizsgaidőszakban viszont izmos mennyiségű készülést igényeltek. A szakszöveg, a szakszeminárium, a szövegszerkesztés és a japán gyakorlatok pont fordítva, év közben igényeltek időráfordítást, vizsgaidőszakban pedig már nem. A japán irodalom félév közben szintén a kötelezők olvasását jelentette, de vizsgaidőszakban is rá kellett hasalni rendesen. A művelődéstörténet szintén csak vizsgaidőszakban igényelt készülést.

Én úgy érzem, körülbelül ez az egészséges arány a szemináriumok és előadások között, amit úgy el tudtam volna viselni más félévek idején is - persze mint korábban már említettem, általában az előadások voltak többségben. (Ez félév közben egyáltalán nem zavart, annál inkább vizsgaidőszakban :D)

Ez volt a legfárasztóbb félév az összes közül, ami azért vicces, mert most volt a legkevesebb órám... mellesleg a lelkesedésem is pont most fogyatkozott meg a szorgalmammal együtt, így tulajdonképpen csodálkozom a jegyeken, amiket produkálnom sikerült. Ja, a jegyek! Táblázat:

(A Neptunban található ábrázolás továbbra is irritál, úgyhogy marad ez :D)

Véglegesített jelentkezés

Kommentár nélkül.

Könyvtári zsákmány

Csak egy rövidke képes beszámolót szeretnék megosztani veletek a mai, Japán Alapítványba tett kitérő eredményéről :D Nem titkolt vágyam sok-sok hasznos információt találni a szakdolgozatomhoz ezekben a példányokban :3

JLPT eredmények!

Szerencsére már nem kell megvárni az ominózus borítékot, hogy megtudjuk, átmentünk-e a nyelvvizsgán, ugyanis már online is elérhetők az eredmények, itt. Nem kell hozzá más, csak a kód, amit a vizsga során annyiszor lekörmöltünk, illetve az a nyolcjegyű számsor, azaz jelszó, amit jelentkezéskor megadtunk. Én szurkolok mindenkinek! ^^

Nekem sikerült az N3, bár bevallom őszintén, eléggé rezgett a léc a pontokat nézve, szóval nem produkáltam valami csodálatos teljesítményt ^^; De a lényeg, hogy megvan! Most már tudom azt is, milyen a vizsga (sok szaktársam már tavaly elment N4-re, nekik már volt vizsgatapasztalatuk, én nem tartottam velük), így ha esetleg nekiveselkednék az N2-nek valamikor, már ennyivel is előrébb leszek :)

Féléves teljesítmény (5.)

Ez volt az eddigi legkevesebb kredites (23) és legrosszabb eredménnyel zárult félévem :D Úgy tűnik, nyomás alatt (ld. előző félév 43 kreditje) jobban teljesítek? Szeretném most is elintézni egy kedves kis PrintScreen-nel a jegyeim közlését, de a Neptun felülete erre teljesen alkalmatlan... áttekinthetetlen és ronda, hogy diplomatikusan fogalmazzak :D Úgyhogy inkább készítettem magam egy táblázatot.

Szóval ez így sikerült ^^; Igazából a hozzáállásommal volt a baj, kissé nemtörődöm voltam a vizsgaidőszakban... ünnepek között semmit sem tanultam, ami komoly kiesés volt, de az újévben sem vetettem bele a tanulásba magam úgy, ahogy azt magamtól megszoktam. Szeretném egy átmeneti hullámvölgynek betudni ezt az időszakot, és a régi lelkesedéssel és szorgalommal kezdeni a következő félévet :D

(Ui.: A kreditindex különösen elkeserítő, bár nem is számítottam ösztöndíjra ennyi kredittel. Na és persze négyes a hagyományos átlagom... eddig - kerekítve, nyilván - mindig ötös volt T-T)

Nyelvparádé!

Biztosan a legtöbben már hallottatok róla, de ha mégsem, most szólok: ma, holnap és holnapután Nyelvparádé van a Millenárison! Aki számára újdonságként hat a program, kattintson ide, és nézzen körül, szerintem megéri kilátogatni :)

Én ma jártam körbe a placcot, oly sokat emlegetett felsőbb éves, azaz most már MA-s anglisztikás barátnőmmel, Andival, és egy kisebb csomag újsággal és szórólappal gazdagodva tértem haza, íme a szerzemények:

A szerzeményeim, mind ingyen volt! :D

A bal felső sarokban a Konfuciusz Intézet ingyenes magazinja díszeleg, a Konfuciusz Krónika, amely az intézet tevékenységéről ír, interjút is olvashatunk benne, a tangutokról is van benne cikk, kínai-koreai kapcsolatokat is érint a kiadvány, de van benne szó a kínai krimiről és a Mennyei Mesterek szektájáról is. (A teljesség igénye nélkül.) Még mielőtt valaki megijedne, mindezt tisztán magyar nyelven, tehát nem kell megijedni, a kínai nyelvtudás nem követelmény :D

Elhoztam még ezen kívül két J-Like újságot is, ezeknek a böngészéséhez viszont már nem árt, ha az ember tud japánul :D (Bizonyos részek koreaiul, kínaiul és angolul is szerepelnek azért :D) Főleg diákokról, egyetemi életről, Japánban való tanulásról olvasgathatunk, kötetlen és humoros formában, néhol még egy-egy Pokémon is előbukkan itt-ott XD

A két J-Like között jobb oldalt felül a Japán Alapítvány őszi programfüzete látható, ezt talán nem kell részleteznem :D Bal oldalon a négyzet alakú füzetke a Momiji nyelviskoláé, akik egyébként 20%-os kedvezményt biztosítanak a nyelvtanfolyamaikból azoknak, akik ellátogatnak a Nyelvparádéra, így mindenképpen ajánlatos kinézni! ^^

A Nyelvparádé programfüzete mellett a Magyarországi Japánnyelv Oktatók Társaságának szórólapját láthatjátok, ezen szerepel az eddigi összes kiadványuk (szószedetek, feladatgyűjtemények, gyakorlófüzetek), amelyeket egyébként meg is lehet helyben vásárolni! :) Ezen kívül a Dekiru című magyar nyelvű japán nyelvkönyv (meg lehet ezt ennél értelmesebben fogalmazni? :D) "reklámja" is helyet kapott itt, valamint fel vannak sorolva azok magyarországi intézmények, ahol tanítanak japánt :)

Az alsó sorban lévő három papírka már csak a személyes érdeklődésemet tükrözik. A bal oldali szórólapon jelnyelv-tanfolyamokról szerepelnek információk - egy ideje perverzióm, hogy ezt is meg kéne tanulni, csak éppen az elszántság és a szorgalom hiányzik hozzá :D Nagyon kedvesek voltak a jelnyelvi standnál, nézhettünk a jelnyelvet tanulóknak készült gyakorlóvideót, és feliratkozhattunk e-mail címmel együtt egy hírlevélre is, hogy minden újdonságról tájékozottak legyünk :D

A kis alakú papírka az Országos Idegennyelvű Könyvtár prospektusa, itt nem mellesleg kedvezményes áron be is lehet iratkozni a könyvtárba, ha valakit esetleg érintene a dolog :) (Diákoknak egy évre 1300 forint, ha jól emlékszem.) Azt hiszem körül kellene néznem ott is :D A cuki BAB! felirat meg egy halom babzsákról szól csak, mániáim ezek is, én csak "szoszorgós fotel"-nek hívom őket :D

Jut eszembe, a Nemzeti Tankönyvkiadónál ki vannak pakolva a Dekiru könyvek, az első és az új második kötet is, kedvezményes áron megvásárolhatók, ha jól rémlik 5200 forintos áron :)

Ezen kívül a Nyelvparádén van lehetőség próbanyelvvizsga letételére is, Euroexam és ECL próbanyelvvizsgát biztosan láttam, de ezen kívül lehet, hogy másféle is van, nem tudom :D Az Euroexam-nél még szóbelizni is lehet! (Persze lehet, hogy az ECL-nél is, na tessék, megbízható információforrás vagyok, mi? XD) Vannak ezen kívül mindenféle nyereményjátékok és sorsolások is, minden stand próbál interaktív lenni :)

Majd' elfelejtettem! A japános részlegen (a Japán Alapítvány, a Momiji nyelviskola és a Magyarországi Japánnyelv Oktatók Társasága egy standon belül találhatók meg) lehet vásárolni csecsebecséket is könyveken kívül, mi például Andival vettünk ilyen gumis karkötőt, íme!

日本がんばれ！

Én jól éreztem magam, csak ajánlani tudom mindenkinek, hogy kilátogasson, nyelviskoláknál rengeteg kedvezmény van (nem csak a Momijinál), nyelvvizsgákról rengeteget megtudhatunk, külföldi munkalehetőségekről is lehet érdeklődni, segédanyagokat is egy halom különféle standról lehet vásárolni, úgyhogy hajrá! ^^

Így alakultak a pontszámok eddig

Amikor 24-én este (vagy inkább 25-én hajnalban?) kiírtam a 2012-es ponthatárokat, tőlem nem megszokott módon nem foglaltam helyre kis táblázatba az adatokat, gondolom feltűnt :D Ez főként a lustaságomnak volt köszönhető, de most kárpótlok mindenkit, akit érdekel az ilyesmi (tartok tőle, hogy ez az olvasóimnak egy nagyon picike rétege csak XD).

A 2007-es év adataival kezdve követem nyomon mind a KRE, mind az ELTE japán szakának ponthatárait. Ezt egészen tavalyig nem is volt különösebb kihívás táblázatba foglalni, de idén már problémáim adódtak. Konkrétan azért, mert 6 év alatt 3 pontszámítási rendszert alkalmazott a felsőoktatás (Magyarország ^^;), és így idén már teljesen kibogozhatatlan, az egyes pontszámok akkor most soknak számítanak, vagy kevésnek?

Mindennek apropóján tehát ebben az új, felturbózott, kényelmi extrákkal (ld. színezés) ellátott táblázatba már az aktuális pontszámítási rendszerben maximálisan elérhető pontok száma is bekerült, valamint annak érdekében, hogy a kedves olvasó nehogy megerőltesse magát, ne adj' isten egy ilyen irdatlanul humán témájú blogon esetleg számolgatnia kelljen, még a százalékokat is feltüntettem. A jobb oldali két oszlopban tehát az szerepel, hogy az összes gyűjthető pontnak hány százalékát kellett megszerezni a bejutáshoz.

Bár természetesen a pontszámítási rendszerek még százalékosan számolva sem feleltethetők meg egymásnak teljes mértékben, így azért egyértelműen látszik, hogy a szakra való bejutás évről évre könnyebb - íme egy kis biztatás azoknak, akik a japán szakon gondolkodnak :)

Ahogy arra már egy előző megjegyzésben egy károlis kommentelő rámutatott, az idei költségtérítéses ponthatár a Károlin meghökkentően alacsony - olyannyira, hogy eleve bármilyen felsőoktatási intézménybe 240 pont felett lehet csak bekerülni, erre pedig ez a ponthatár mindössze kettővel ver rá. Gyanítom, hogy ennek következtében igen magas lesz a létszám szeptemberben a Károli japán szakán, de őszintén remélem, hogy ez nem fog majd se a tanulásnak, se a tanításnak a rovására menni :)

A félévi teljesítményem

Ma bekerült az utolsó jegyem is az indexbe és az ETR-be, így örömmel jelenthetem be, hogy megszülettek a végleges adatok a félévi teljesítményemmel kapcsolatban :D Nem is szaporítanám a szót, íme az eddigi legszebb félévem:

Büszke vagyok, örülök, és megdolgoztam érte, ennyi! ^^

Vizsgabeosztás 2011-2012/2.

Íme, megszületett ő, a vizsgabeosztás. Az órarend a mai nappal érvényességét vesztette, mondhatni lejárt, megromlott, miegymás. Ennek örömére közzéteszem a vizsgáim jelenlegi állását. Ez egy igen optimista verzió, ugyanis nem szerepel benne a Tolkien előadást záró vizsga időpontja - mivel szerény terveim szerint a fordítással kiváltom a szóbeli vizsgát. Hogy ez sikerül-e, az majd csak nagyon sokára fog kiderülni...

Első pillantásra igen barátságosnak tűnik ez a naptárka (főleg mondjuk az egy évvel ezelőtt ilyeténtájt közzétetthez képest), de engem nem nyugtat meg :D A restaurációs irodalom, mivel szóbeli, természetesen a halálfélelem és a mániás depresszió már-már jól ismert vidékeire sodor, és nincs ez másképp a jövő héten esedékes angol szóbeli alapvizsgával sem. A történelem vizsgák enyhén kellemetlen összetömörülése szintén nem ad okot nagy örömökre, az pedig, hogy rögtön utána ott csücsül az irodalom, csak hab a tortán.

Tehát! Mint mindig, most is kétségbe vagyok esve, de mint mindig, valószínűleg ezt a vizsgaidőszakot is túlélem majd :D

Wish me luck ^^

Zsibvásárok rejtelmei

A hosszú hétvége (és a tavaszi szünet!) alkalmából szombaton délelőtt párommal, valamint leendő apósommal és vőmmel sógorommal (hah! csak belekeveredtem XD) kilátogattunk az oberwarti zsibvásárra :D (Én, tipikus városi lány lévén, még sosem láttam hasonlót.) Azon kívül, hogy megfigyeltem: minden standnál volt vagy plüssmackó, vagy vasaló, de általában mindkettő... szóval ezen kívül árgus szemekkel figyeltem mindent, ami kicsit is keleti volt, és érdekelhetett engem. Nem igazán bővelkedett ilyesmiben a hely, de egy aprócska koreai zászlót sikerült kiszúrnom egy furcsa dobozka tetején, így bukkantam rá egyetlen zsákmányomra, íme:

Ez van, ha lámpafénynél próbál fényképezni a hozzá nem értő...

Egy kis dísztárgy, hátul kis képkereteknél megszokott kitámasztóval, műanyag "előlappal" - nehogy eltörjem, tőlem kitelik - négy hagyományos koreai ütős hangszerrel, koreai és angol leírással. (Hogy örültem neki, hogy bármi olyanba botlottam, ami még csak távolról sem volt osztrák!) Kicsit ugyan gondolkoztam rajta, kell-e ez nekem nézegetni 10 euróért, aztán végül lealkudtam belőle kettőt, és elhoztam :D (Azóta sem tudom, hova fog kikerülni, mert vétek a dobozában tartani, de pici a lakás :D)

Vakus kép! A háttérben ott ficeg a doboz, lesz még kép róla :)

Egyetlen szépséghibája, hogy a műanyag egy kicsit meg van karcolódva középen (a vakus képen látszik is), de szerencsére nem igazán feltűnő a dolog, az ember úgyis arra figyel, ami a lapocska mögött van :D

Ismét egy gyönyörűséges vakus kép, így azért reálisabbak a színek :D

Nem bántam meg, hogy elhoztam, hiszen az utóbbi időben bevallottan egyre közelebb kerül a szívemhez Korea is Japán mellett, de tényleg nem tudom, hova tudnám kitenni, hogy gyönyörködhessek is benne :D Micsoda dilemmák, igaz? A hangul feliratot a kocsiban buzgón elkezdtem ugyan olvasgatni, de semmit sem értettem belőle (az angol szövegre való kacsintgatás nélkül mármint), úgyhogy inkább feladtam :D

Ilyen mintája van a doboznak, amiben kaptam - hát nem gyönyörű? ^^

Szóval otthagytam körülbelül 2400 forintot ezért a kis gyönyörűségért, amit - mint utólag megtudtam - a neten is árulnak, jellemzően 7 és 14 ezer forint közötti árakon (ezt szállítás nélkül kell érteni). Nyilván sokaknak csak porfogó lenne, de nekem azért értéket is képvisel, így nem sajnálom érte azt a nyolc eurót :D

Úgyhogy most kérlek titeket, mindenki erősítsen meg abbéli hitemben, hogy jó vásárt csináltam, köszönöm! XD

(Sűrű bocsánatokért esedezem a ritka posztolásért, pedig már nekiálltam a szótárgépről szóló bejegyzéseknek... amint kerekedik egy kis szabadidőm, ígérem, jelentkezem tartalmasabb írásokkal is! :D)

Szótárgép - A csomag

Tehát miután kóboroltam egyet(-kettőt-hármat...) a Verseny utcában, és harmadszori próbálkozásra megtaláltam a megfelelő bejáratot, majd kedves postás bácsik segítségével a megfelelő újabb bejáratot, és átvettem a csodás kis csomagomat, haza is szaladtam vele, és jól kibontottam :D Ennek a képsorral való dokumentálása következik ^^

Íme, ez itt maga A Csomag. A tökéletes alap, amin fotóztam, egy forgószék, még mielőtt bárkiben felmerülne a kérdés XD Az üveg pedig azért van ott, hogy a méretet lehessen mihez viszonyítani :) Viszonylag kicsi csomag, és viszonylag könnyű is. És most bontogatás!

Íme, a tartalom. Pukkanós zacsiban a tok is és a gép is, a fennmaradó hely a dobozban szintén pukkanós zacsival bélelve. Kizárt, hogy bárminek baja essen, piros pont a Japonica Marketnek :D

A pucér dobozok, zacsi nélkül. Tudjátok, micsoda emberfeletti önmegtartóztatás kellett a folyamat fényképezéséhez? Legszívesebben darabokra cincáltam volna ott helyben az összes csomagolást, ami elválasztott a kis drágaságoktól :D

És végül a szótárgép, a fülhallgató, az adatkábel, és a mellékelt elemek. (Jobbról balra, ha esetleg nem lett volna egyértelmű :D) Elnézést a gyér képminőségért, de mire hazaértem, meglehetősen pocsékok lettek a fényviszonyok. Azért a lényeg látszik :)

A ruhába öltöztetett, azaz tokba bújtatott gépről még nincs képem, de ígérem, fogok készíteni róla :D Meg amikor úgy érzem, a legtöbb funkcióját már sikerült felfedeznem a kis drágának (még nem találtam neki nevet, pedig a legtöbb elektronikai kütyümnek van!), akkor arról is írok majd bejegyzést ^^

Amire bejárok - végleges(?) verzió

Nagyban nem tér el ez az órarend az előzőtől, de egy-két változás mégiscsak történt azóta, így gondoltam, egy rövidke posztot megér a dolog. Először is hétfőn a leíró nyelvtan fél órával korábban kezdődik, ami nekem nem különösebben szimpatikus, de nem kívánságműsorról van szó :) (Így a japán utáni szünetem eltűnik, a koreai előtti pedig kellemetlenül hosszúra nyúlik.) Egyéb változás a terembeosztás terén történt. A keddi Tolkien előadás egy nagyobb előadóba költözött, a csütörtöki Papp Melinda-féle szakszeminárium helyszíne pedig szintén megváltozott, mivel valakinek sikerült két csoportot kiírni egy időpontra a B 236-os terembe... Szegény Uchikawa tanárnő megilletődött nagyon, amikor látta, hogy foglalt a terem, ahol órát kéne tartania. Szerencsére kevesen vagyunk szakszemináriumon, így elférünk a tanárnő irodájában (B 237) lévő asztalnál.

Gondoltam, hogy egy frissített verziót kell majd még közzétennem az első hetekben, de titokban abban reménykedtem, hogy ez majd a kalligráfia szakkör miatt lesz, amit szintén szerettem volna belefoglalni az órarendbe. Sajnos ebben a félévben csak egy időpont van (Feri-san sem időmilliomos sajnos), konkrétan szerdán délelőtt, ami nekem - elég egy fél pillantást vetni az órarendemre - a lehető legrosszabb időpont. Sebaj, talán majd következő félévben tovább is eljutok, nem csak a 4 kanjijáig :) Egyetlen változás lehet, hogy fog még történni: Christopher szavazást tartott előző félévben arról, hogy a pénteki órákat inkább az I épület aljában lévő termek egyikében tartsuk-e, mert ott sokkal nagyobb a hely. Lehet, hogy ez még be fog következni - de csak ezért ígérem, nem teszek közzé még egy órarendet :D

Íme a végleges(? XD) verzió:

Továbbra is kétséges, hogy túlélem-e a félévet :D

Szerény kincsesbánya

A héten életemben először meglátogattam az ELTE keleti könyvtárát! Háromszoros hurrá nekem :D (És a kedves szaktársnak, aki lehetővé tette ezt az áttörést.) Azon kívül, hogy bő fél órán keresztül egy angol nyelvű könyvet (szentségtörés o.o) olvasgattam a következő órámra várva, találkozhattam két nagyon szimpatikus kartondobozzal a könyvtár "előterében", vagy valami olyasmi.

A keleti könyvtár bejárati ajtaja egy gyakorlatilag javarészt lépcsőből álló helyiségbe (kéretik nem lepotyogni rajta!) visz, ahol a jobb oldali ablakpárkányon két vonzó külsejű, ámbár némileg viharvert kartondoboz csábítja az érdeklődőket. A tartalmuk pedig - mint azt már sejthetitek - ingyen elvihető!

Persze nem kell tévképzetekbe ringatni magunkat, nincs szó arról, hogy több ezer forint értékű japán nyelvű könyvektől és folyóiratoktól roskadozna a két doboz. Sőt. Konkrétan japán vonatkozású anyagot szinte semmit sem találtam (amit mégis, azt meg gyorsan elhoztam). Kínai szakosok előnyben, főleg nekik kedvez a két kupac tartalma.

Én végül négy zsákmánnyal tértem haza. Ezek közül az egyiket azért hoztam el, mert megláttam rajta, hogy "linguistics", és innentől kezdve nem foglalkoztattak a további részletek, szépen kihalásztam a dobozból és beleerőszakoltam a táskámba a "project line 10" című, körülbelül 100 oldalas nyomtatványt, amely korához képest egész jó állapotban van, ugyanis 1999 november - 2000 februári kiadás :D A kiadvány gyakorlatilag könyvajánlók végeláthatatlan gyűjteménye, természetesen túlnyomórészt nyelvészeti témában. (Nem hiába szúrta ki a szemem a felirat.)

A második zsákmányom "National Institutes for the Humanities - International Research Center for Japanese Studies 2011" névre hallgat. Ezt természetesen azért nyúltam le, mert megláttam rajta a "Japanese" szót, mi másért? :D A kiadvány egyébként magáról az intézményről szól.

A harmadik szerzemény egy napilap, de sajnos nem japán. (Olyat nem találtam, pedig lecsaptam volna rá, gondolhatjátok :D) Őt le is fényképeztem, mert nagyon viccesnek tartottam, hogy még konkrétan becsomagolva találtam rá erre a példányra, pedig napilaphoz mérten ez sem mai darab, 2011. szeptember 7-én került kiadásra. Maga az újság egyébként Tajvanról származik, ha jól látom :) Hogy mit fogok kezdeni vele, tekintve, hogy egy kukkot sem értek belőle, azt még nem tudom :D (Valami kreatívra gyanakszom.)

A negyedik és egyben legkedvesebb holmi, amit találtam az egyik doboz legalján(!), nem más, mint egy aranyos hiragana-katakana poszter! :D A Japán Alapítvány emblémája díszeleg rajta, és el sem tudom képzelni, hogy köthetett ki a keleti könyvtár "vidd el" dobozainak egyikében, de én örülök neki ^^ Bár egy kedves szaktársam feltette a kérdést, miszerint szükségem van-e nekem erre (vö. nem tudom még a kanákat? :D), na de ez nem erről szól :D Még nem tudom, hogy kidíszítem-e vele a lakás valamely pontját, majd kiderül ^^ Természetesen róla is hoztam képet (A2-es méretű egyébként):

Következtetésként annyit vonnék le, hogy bár visszatérő vendég valószínűleg nem leszek a könyvtárban, az előtérbe időnként be-bekukkantok majd, hátha újabb hasonló gyönyörűségek akadnak a kezeim közé ^^

Ja, még valami, ha valaki hasonló terveket szövögetne (de le ne nyúljatok előlem mindent :D), de nem tudja, merre keresse magát a könyvtárat, annak egy hevenyészett útmutató: a Gólyavárral szemben állva, azt jobbról megkerülve egy kis alagút szerű valamibe botlik az ember a főépület aljában. Ide kell besomfordálni, és bal kéz felől ott is lesz a könyvtár ajtaja. Kellemes kutakodást :D

Zsákmány!

Nagy dilemmában voltam, mit olvassak Uchikawa tanárnő könyvolvasós óráján, és végül ugyan elvittem magammal az egyetlen japán nyelvű könyvet, ami aktuálisan a lakásban volt (bár ez is csak kölcsönben), sosem jutottam el odáig, hogy bemenjek az órára, mert rosszul voltam és szépen hazavánszorogtam. (Ejnye.)

Kedves szaktársam, aki mindig tud tanácsot adni, Dávid-san ajánlotta a figyelmembe Kindaichi Haruhiko (金田一春彦著) könyvét, ami a Nihongo (日本語) címet viseli. Miután rákerestem amazonon, hogy mégis mi fán terem ez a könyvecske, tudtam, hogy nekem ez KELL. Nagyon szimpatikus volt a leírása, és bár még csalódhatok benne (nee!), mégis csak nyelvészet, ráadásul az érdekesebb fajtából. Alig várom, hogy elkezdhessem olvasni! ^^

Szóval ma órák között elszaladtam a Japán Alapítvány könyvtárába, ahol is a kedves könyvtáros készségesen segített nekem megtalálni a könyvecskéket. Mert hogy két kötetes :D (Próbáltam én magamtól keresni, de rossz helyen kutakodtam, nem a nyelvészet részlegen volt XD)

Íme, a borítók, bescanneltem mert éppen lelkes vagyok és zizi :D

Annyira buzgómócsing voltam, hogy igen nagy felbontású lett... XD

Ha valaki olvasta már, és nem tetszett neki, az nyugodtan megtarthatja magának a véleményét :D

"Amire bejárok" órarend

Íme az idei félév "amire bejárok" órarendje! Kissé komikus, hogy annak idején 27 kredittel is produkáltam ütközést, most pedig 43-mal EGYET SEM. Persze ez annak köszönhető, hogy a japán órák közül arra a kettőre járunk, amelyikre akarunk - én nyilván arra a kettőre, ami nem ütközik, tehát a hétfői Uchikawa tanárnő által tartottakra. (Legalább nem kellett sokat agyalnom a problémán :D) Így tehát nyugodtan bejárhatok a restaurációs irodalom előadásokra. Yay! És végül semmit sem adtam le a tárgyak közül, úgyhogy íme, így fog kinézni egy hetem:

Komoly kihívás lesz ez a félév :D

Lilák a japános tárgyak, zöld a második keleti nyelv, kék az angol, és hússzínű(?) a szabadon választott részleg. Hát nem gyönyörű?

Izzasztó félév

Nagy dilemmával állok szemben, ugyanis valamit kezdenem kéne az órarendemmel. Felvettem 43 kreditnyi órát, és nincs szívem leadni semmit...! Vagyis amit lenne szívem leadni, az kötelező :D Vessünk egy pillantást erre a gyönyörűségre:

Ezt még én sem gondolhatom komolyan...

Tehát adott (papíron) 10 gyakorlat, 8 előadás, és még van egy angol nyelvi alapvizsgám is, ami az órarendben (értelemszerűen) nincsen feltüntetve. Mindezek közül meglepően kevés az, amit pusztán önszorgalomból vettem fel: a Tolkien előadás, a két japanisztikai szakszeminárium és a koreai műveltség.

A Tolkien előadással kapcsolatban vannak aprócska kételyeim, mert nem kifejezetten sétagalopp a tárgy. Engem viszont nagyon érdekel, ugyanis megszállott Gyűrűk Ura-rajongó vagyok... a kötelezők (A hobbit, A Gyűrűk Ura, A Szilmarilok) elolvasása részemről már évekkel ezelőtt megtörtént. (Bár sajnos elég régen ahhoz, hogy jól elfelejtsem őket.) Viszont terveim szerint nem vizsgázni fogok belőle, hanem kiharcolok magamnak egy megajánlott jegyet, méghozzá fordítással. Lehet ugyanis a szóbeli vizsga helyett beadandóval vagy előre megadott szövegrészlet fordításával megajánlott jegyet szerezni. A fordítás nálam gyakorlatilag kikapcsolódásnak számít (japán és koreai tanulása közben biztosan), ezért erről a tárgyról nem szívesen mondok le. (Bővebben a tárgyról itt olvashattok.)

A japanisztikai szakszemináriumok közül a 3-mas számmal jelölt, kedd reggeli agytornát azért nem adom le szívesen, mert nyelvészet. (*-*) Azt hiszem, ezzel mindent elmondtam :D Ráadásul az elmondottak alapján a félév során jegyet arra fogunk kapni, hogy készítünk egy kiselőadást. Ez azért elég kellemesen hangzik :) (Ja, és nyelvészet, említettem már?)

A másik japanisztikai szakszemináriumot valószínűleg Papp Melinda tanárnő fogja tartani, ami alapján arra számítunk, hogy kulturális, főleg népszokásokkal, ünnepekkel kapcsolatos óráról lesz szó. Én a tanárnő csoportjában vagyok szakszövegolvasáson is, és nagyon kedvelem őt, ráadásul a téma sem hagy hidegen. Mégis, ha valamelyik órát le fogom adni, valószínűleg ez lesz az, bár csak azért, mert a csütörtökömet nagyban megkönnyítené, ha ezt adnám le. (Az a hatalmas lyuk ott a koreai műveltségig érthetően nem vonz.)

A koreai műveltséget azért vettem fel, mert a csiripelő madárkák szerint könnyű a vizsga :) Ráadásul Csoma Mózes tanár úr nevével van fémjelezve az előadás, akit szerintem mindenki szeret, aki valaha találkozott már vele :D És valljuk be, a téma itt sem hagy hidegen. (Ha már egyszer a koreai nyelvet szemeltem ki magamnak, mind második keleti nyelvet, akkor valami minimális kulturális hátteret is össze kéne szednem hozzá 2 db koreai sorozat megnézésén kívül XD)

Mindemellett számításba kell venni, hogy előfordulhat az, hogy a japán órákra nem csak úgy lehet majd bejárni, ahogy ETR-ben felvettük őket. Ez esetben én az ütközés elkerülése miatt valószínűleg csak a hétfői órákra fogok bejárni, azaz a hétfői napomban látható lyuk diszkréten eltűnik, cserébe viszont be fogok tudni járni az angol irodalom előadásra. (Amiből szóbeli vizsga lesz, ezért én nagyon szeretnék bejárni.)

Minden ötletet szívesen fogadok az órarenddel való variálás kapcsán XD (Valamint örömmel fogadom az energiaital- és kávéadományokat is a félév folyamán.) Ezt az órarend-verziót már a blog bal alsó sarkába is feltöltöm.

Harmadik félév - eredmények

Szimpatikus nekem az a kreditindex :)

Nem szaporítom a szót, ez itt a harmadik félév "végeredménye" :D Ahhoz képest, hogy maga a félév mennyire nehéz volt, büszke vagyok a jegyeimre, ennél sokkal rosszabbra számítottam :D (Bár váltig állítom, hogy sok helyütt a szerencse és a tanárok határtalan jóindulata is hozzájárult a sikereimhez.) Már csak egy kérésem van a dologgal kapcsolatban: egy kellemesen kövérke ösztöndíj a következő félévre! :D

"Amire bejárok" órarend

Eszembe jutott, hogy ebben a félévben még nem is készítettem csodálatos amire-bejárok órarendet. Íme! Még színes is, hogy viccesebb legyen (ha-ha). A lila (nekem jelenleg szürkének tűnik, de az elvileg lila) tárgyak az alapszakos, azaz japános tárgyaim. A zöldikék az angolos tárgyak (ez egyenlő azzal, hogy mindegyik angol nyelven zajlik). A hússzínű gyönyörűség a második keleti nyelv, azaz a koreai, a narancssárga pedig a plusz kreditként felvett tantárgy.

A fentiek alapján azt hiszem nem meglepő, hogy a szerda a halálom, a keddet pedig igencsak kedvelem. (Már csak azért is, mert a régi japán a szívem csücske, akármekkora szégyenletes kettes ZH-t írtam belőle a minap.) A péntekkel ki vagyok békülve, mert hamar szabadulok, a csütörtök általában lassan telik a nagy lyukak miatt (de a minden héten esedékes kanji tesztre való tanulás, valamint a jövőben valószínűleg beékelődő kalligráfia ezt ellensúlyozza), a hétfő pedig általában szintén kellemes, eddig ugyanis fele-fele arányban volt megtartva illetve nem megtartva a Wikipédia óra :)

Ami nem került rá az órarendre ütközés miatt, az a két keletes előadás, a történelem és a vallások.