Nem egyszer kaptam már olyan e-mailt, amelyben a lelkes leendő és friss japános gólyák arról érdeklődtek, mit tudnak tenni azért, hogy könnyebb legyen az év- és az egyetemkezdés. Először is leszögezném, hogy ha semmit nem csináltok, akkor sincs semmi gond :D De ha valaki tényleg előre szeretne dolgozni, és meg szeretné könnyíteni az életét, van egy-két dolog, amivel el tudja foglalni magát szeptemberig :)
Még mielőtt mindenféle tanulási procedúrákba bonyolódnék, az első tanácsom: ismerkedjetek! :D Sokkal könnyebben fogjátok venni az akadályokat, ha már jóban vagytok, tudjátok egymást bátorítani, segíteni, stb. Ennek egyik módja az előző posztban említett Facebook csoporthoz való csatlakozás (aki más távol-keletisekkel is szeretne ismerkedni, arra is van lehetőség az ELTE BTK Távol-Kelet 2012 csoportban). Itt nyugodtan feltehetitek a legbutábbnak tűnő kérdéseiteket is, mi is voltunk gólyák, tudjuk, milyen érzés :D
Az ismerkedés másik tökéletes apropója a gólyatábor! Már Facebook eseményt is hoztak létre az illetékesek, ide kattintva megleshetitek a részleteket, és jelezhetitek, készültök-e a nagy eseményre :) Aki esetleg habozna, azt csak bátorítani tudom, ugyanis senkitől sem hallottam még rosszat a táborról, ráadásul kicsit komolyabb ismeretségek is létrejöhetnek itt, mint például Facebookon :D De aki éppen ekkor nyaral, vagy más miatt nem tud részt venni, az se keseredjen el, nem fog hátrányt szenvedni semmiben ^^ Én sem tudtam menni amikor gólya voltam, mégis beilleszkedtem :D A kezdet kezdetén nyilván azok, akik voltak a táborban, inkább egymással voltak, és a nem-táborozók is egymásra találtak, de hetek kérdése, és homogén lesz a banda, higgyétek el :D
Japánabb vizekre evezve (micsoda szóvirágok, jó ég...) természetesen van egy-két dolog, amit érdemes már a nyári szünetben elkezdeni tanulgatni/nézegetni. Azok számára, akik még nem tanultak japánul, de mindenesetre a nulláról szeretnék kezdeni a nyelvtanulást, azt tudom javasolni, hogy ismerkedjetek a kanákkal :) Az első két héten meg kell tanulni mind a hiraganákat, mind a katakanákat (ha ugyan nem változtattak azóta a rendszeren, amit erősen kétlek), és ez egy kicsit soknak tűnhet, ha az ember egyáltalán nem ismeri őket. Az olvasási rutin kialakulása így is úgy is hónapokba telik majd, de megkönnyíthetitek a dolgotokat, ha elkezditek tanulgatni őket már a nyár folyamán :) Annak idején ebben a bejegyzésben leírtam, nekem milyen tanulási módszer vált be, és sokan visszajeleztek, hogy nekik is működik, úgyhogy továbbra is csak ajánlani tudom :)
Azok, akik már tudnak japánul, és azon gondolkoznak, hogy a másodévesekkel szeretnék kezdeni a nyelvtanulást, a Genki két kötetét tudom ajánlani nézegetésre-tanulmányozásra. Ha az információim helytállóak, ennek a két könyvnek az anyagából íratnak tesztet félév elején azokkal, akik kihagyják az első tanév anyagát - hiszen az elsősök maguk ezt a két könyvet veszik végig. Érdemes elgondolkodni, mit szeretne az ember, mert egyrészt nagyon unalmas lehet előzetes japán tudással két félévnyi kezdő szintet végigülni, másrészt viszont ha nem elég stabil az ember tudása, kicsit megterhelő lehet rögtön a másodév anyagával kezdeni :)
Még egy dolgot ajánlanék a figyelmetekbe: kezdjetek el gondolkozni a minorotokon. Ebben a bejegyzésben leírtam, mi is az a minor, aki esetleg nem találkozott volna még a kifejezéssel :) Mivel a minorok jó része (például a nyelvi minorok) három évesek, ezért rögtön az első félévben fel kell venni hozzá órákat, így nem árt időben eldönteni, mit szeretne az ember. A minorok listáját itt találod meg, a jobb oldali oszlopban, a tanegységlistákat letöltve pedig láthatod, hány éves minorról van szó, illetve milyen tárgyakat kell majd tanulnod.
Most hirtelen ennyi jutott eszembe :D Ha kérdésetek van, egyrészt rákereshettek a kulcsszavakra a blog jobb felső sarkában, hátha szóba került már a dolog, vagy akár írhattok kommentet is, az e-mailekre is szívesen válaszolok, valamint még mindig várnak benneteket az újdonsült Facebook csoportok :D
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Minor. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Minor. Összes bejegyzés megjelenítése
2012. július 25., szerda
2012. május 30., szerda
Angol alapvizsga - írásbeli
Ezt is túléltem! :D Elöljáróban annyit, hogy olyan volt, mint amilyenre számítottam :D De azért ahogy tőlem már megszokhattátok, ennél bővebben is kifejtem a dolgot :)
11:00-kor volt a "gyülekező", az ETR-ben is ez az időpont volt megadva (milyen leleményes!), hogy ne nagyon késsenek el az emberek :D Mert a vizsga ugyan csak 11:30-kor kezdődött, az ültetéses mizéria egy kicsit sokáig tartott, mivel mindenkinek előre kijelölt helye volt. A névsor (és kódszámok) első 80 tagja a Gólyavár alsó termében, a többiek a felső teremben lettek szétültetve. Én alul voltam :)
Miután Philip Saltmarsh, azaz Phil röviden elmesélte, hogy fog zajlani a vizsga, és a kisebb bukkanókra is felhívta a figyelmünket ("...it says do not write in the grey boxes. There are no grey boxes"), nekiestünk a feladatlapoknak. Összesen hat feladat volt, másfél óra időkorláttal. (Nagyon lassúnak és nagyon piszmogósnak kell lenni ahhoz, hogy valakinek ez kevés legyen. De tényleg.) Az elsők már fél óra után felálltak és a dolgozatuk leadása után távoztak, én viszont magamhoz képest is megfontoltan és precízen haladtam, úgyhogy végül ott kellett maradnom az utolsó percig. (Az utolsó 20 percben már nem lehetett elhagyni a termet.)
Az első feladat tesztes jellegű volt. Egy összefüggő szövegben bizonyos helyeken három lehetséges szó/kifejezés is meg volt adva, ezek közül kellett a ROSSZAT kiválasztani. (Erre maga a feladatlap legalább 3 helyen hívta fel a figyelmet, és anno Christopher is elmondta, hogy eddig minden évben volt olyan, aki félreértelmezte a feladatot, és így jellemzően nulla ponttal zárt.) A többséget könnyűnek találtam, egy-kettőn agyalnom kellett, mire rájöttem, mit is zárhatok ki, és persze voltak olyanok is, ahol csak tippeltem, mert például a három kifejezés közül egynek nem tudtam a jelentését, és úgy azért nehezebb dönteni.
A második feladatban egy szintén összefüggő szövegbe kellett kihagyott lyukakba szavakat beírni. Néhol csak egy kötőszó, néhol ige hiányzott, mikor mi. Ezt egy kicsit nehezebbnek találtam az előzőnél, konkrétan volt olyan ahova elképzelésem sem volt, mit kéne írni (magyarul is csak sejtettem az esetleges jelentéstartalmat), így végül hasból írtam valamit. Azért a többség itt is könnyű volt ám :D
A harmadik feladat volt az egyik gyengém, a pipázós-javítós. Egy összefüggő szöveg soraiban vagy van plusz szó, vagy nincs, és ha van, akkor oda kell írni, melyik az. Nem tudom miért, ez a feladattípus már az érettségin sem tartozott a kedvenceim közé, valahogy többet rontok benne általában, mint máskor :D Ez most sem volt másképp, több sornál is teljesen bizonytalan voltam, hogy kihúzzam-e amit ki akarok, avagy sem. (Az ember hajlamos elragadtatni magát és minden sorból kihúzni valamit, pedig ha értelmes a szöveg, akkor nem szabad!)
A negyedik feladat a szóátalakítás volt. Egy összefüggő szövegben bizonyos szavaknak toldalék nélküli, vagy éppen rosszul toldalékolt formája volt megadva, és ezeket kellett a helyes alakban megadni. Volt egy-két izzasztó pillanat ("Úr Isten mi a 'divide' főnévi alakja?!?!"), de ezt az akadályt azt hiszem egész jól vettem, bár hozzá kell tenni, ezt a feladattípust szeretem is :D
Az ötödik feladatban már nem összefüggő szöveg szerepelt. Itt meg voltak adva különféle mondatok, majd ugyanezt a mondatot kellett átalakítani, máshogy megfogalmazni úgy, hogy ennek az új verziónak az első 2-3 szava volt megadva, plusz még egy szó, aminek szerepelnie kellett a mondatban. Ezek az átfogalmazós mondatok halálos ellenségeim, mert az esetek legnagyobb részében nem esik le, mit szeretnének látni a feladat készítői, vagy elnézek egy igeidőt, bármi butaság... nem szeretem, no, de azért igyekeztem :D
A hatodik feladatban szintén egy-egy mondatot kellett átalakítani, itt azonban a mondat első 2-3 és utolsó 1-2 szava volt megadva, azaz nekünk a "közepét" kellett kiokoskodni. (Itt nem szerepelt plusz megadott kifejezés, amit bele kellett volna foglalni a mondatba.) Ez számomra teljesen egy kategória az előzővel, sőt még talán rosszabb is, így gyanítom, hogy lett benne pár hibám ^^; Konkrétan volt egy mondat, amit szerintem úgy sikerült átírnom, hogy ha most elém raknák, már én se érteném, nem hogy egy angol XD
Szóval, összességében annyira volt nehéz, mint amennyire gondoltam, hogy az lesz. Előzetes gyakorolgatás nélkül, konyhanyelvi angollal beülni egy ilyen vizsgára... merész. Nagyon tudom ajánlani a Vince könyvet, mert sok feladattípus onnan köszön vissza, és érdemes gyakorolgatni egy kicsit. Én két napig nézegettem a szent zöld könyvet, és nagyon sokat számított. Tényleg érezni, hogy követelményeiben erre a könyvre épít a vizsga.
Ennyi ^^
11:00-kor volt a "gyülekező", az ETR-ben is ez az időpont volt megadva (milyen leleményes!), hogy ne nagyon késsenek el az emberek :D Mert a vizsga ugyan csak 11:30-kor kezdődött, az ültetéses mizéria egy kicsit sokáig tartott, mivel mindenkinek előre kijelölt helye volt. A névsor (és kódszámok) első 80 tagja a Gólyavár alsó termében, a többiek a felső teremben lettek szétültetve. Én alul voltam :)
Miután Philip Saltmarsh, azaz Phil röviden elmesélte, hogy fog zajlani a vizsga, és a kisebb bukkanókra is felhívta a figyelmünket ("...it says do not write in the grey boxes. There are no grey boxes"), nekiestünk a feladatlapoknak. Összesen hat feladat volt, másfél óra időkorláttal. (Nagyon lassúnak és nagyon piszmogósnak kell lenni ahhoz, hogy valakinek ez kevés legyen. De tényleg.) Az elsők már fél óra után felálltak és a dolgozatuk leadása után távoztak, én viszont magamhoz képest is megfontoltan és precízen haladtam, úgyhogy végül ott kellett maradnom az utolsó percig. (Az utolsó 20 percben már nem lehetett elhagyni a termet.)
Az első feladat tesztes jellegű volt. Egy összefüggő szövegben bizonyos helyeken három lehetséges szó/kifejezés is meg volt adva, ezek közül kellett a ROSSZAT kiválasztani. (Erre maga a feladatlap legalább 3 helyen hívta fel a figyelmet, és anno Christopher is elmondta, hogy eddig minden évben volt olyan, aki félreértelmezte a feladatot, és így jellemzően nulla ponttal zárt.) A többséget könnyűnek találtam, egy-kettőn agyalnom kellett, mire rájöttem, mit is zárhatok ki, és persze voltak olyanok is, ahol csak tippeltem, mert például a három kifejezés közül egynek nem tudtam a jelentését, és úgy azért nehezebb dönteni.
A második feladatban egy szintén összefüggő szövegbe kellett kihagyott lyukakba szavakat beírni. Néhol csak egy kötőszó, néhol ige hiányzott, mikor mi. Ezt egy kicsit nehezebbnek találtam az előzőnél, konkrétan volt olyan ahova elképzelésem sem volt, mit kéne írni (magyarul is csak sejtettem az esetleges jelentéstartalmat), így végül hasból írtam valamit. Azért a többség itt is könnyű volt ám :D
A harmadik feladat volt az egyik gyengém, a pipázós-javítós. Egy összefüggő szöveg soraiban vagy van plusz szó, vagy nincs, és ha van, akkor oda kell írni, melyik az. Nem tudom miért, ez a feladattípus már az érettségin sem tartozott a kedvenceim közé, valahogy többet rontok benne általában, mint máskor :D Ez most sem volt másképp, több sornál is teljesen bizonytalan voltam, hogy kihúzzam-e amit ki akarok, avagy sem. (Az ember hajlamos elragadtatni magát és minden sorból kihúzni valamit, pedig ha értelmes a szöveg, akkor nem szabad!)
A negyedik feladat a szóátalakítás volt. Egy összefüggő szövegben bizonyos szavaknak toldalék nélküli, vagy éppen rosszul toldalékolt formája volt megadva, és ezeket kellett a helyes alakban megadni. Volt egy-két izzasztó pillanat ("Úr Isten mi a 'divide' főnévi alakja?!?!"), de ezt az akadályt azt hiszem egész jól vettem, bár hozzá kell tenni, ezt a feladattípust szeretem is :D
Az ötödik feladatban már nem összefüggő szöveg szerepelt. Itt meg voltak adva különféle mondatok, majd ugyanezt a mondatot kellett átalakítani, máshogy megfogalmazni úgy, hogy ennek az új verziónak az első 2-3 szava volt megadva, plusz még egy szó, aminek szerepelnie kellett a mondatban. Ezek az átfogalmazós mondatok halálos ellenségeim, mert az esetek legnagyobb részében nem esik le, mit szeretnének látni a feladat készítői, vagy elnézek egy igeidőt, bármi butaság... nem szeretem, no, de azért igyekeztem :D
A hatodik feladatban szintén egy-egy mondatot kellett átalakítani, itt azonban a mondat első 2-3 és utolsó 1-2 szava volt megadva, azaz nekünk a "közepét" kellett kiokoskodni. (Itt nem szerepelt plusz megadott kifejezés, amit bele kellett volna foglalni a mondatba.) Ez számomra teljesen egy kategória az előzővel, sőt még talán rosszabb is, így gyanítom, hogy lett benne pár hibám ^^; Konkrétan volt egy mondat, amit szerintem úgy sikerült átírnom, hogy ha most elém raknák, már én se érteném, nem hogy egy angol XD
Szóval, összességében annyira volt nehéz, mint amennyire gondoltam, hogy az lesz. Előzetes gyakorolgatás nélkül, konyhanyelvi angollal beülni egy ilyen vizsgára... merész. Nagyon tudom ajánlani a Vince könyvet, mert sok feladattípus onnan köszön vissza, és érdemes gyakorolgatni egy kicsit. Én két napig nézegettem a szent zöld könyvet, és nagyon sokat számított. Tényleg érezni, hogy követelményeiben erre a könyvre épít a vizsga.
Ennyi ^^
2012. május 28., hétfő
Angol gyakorlat (BBN-ANG-106/n)
Eszembe jutott, hogy van még jó pár tantárgy, amiről nem írtam, pedig a jegyet már megkaptam belőle :D Ezek egyike az angol nyelvgyakorlat, amiről most éppen szó lesz. A kód nyilván nem mond sokat senkinek, úgyhogy konkretizálok: Christopher Ryan nyelvgyakorlatáról van szó.
Előző félévben is az ő csoportjába jártam, és azt hiszem, sok mindent elárul, hogy ebben a félévben is :D Tehát komoly ócsárlásokra ne számítsatok (khm, understatement). Tehát, nem véletlenül népszerű Christopher, és nem véletlenül volt komoly túljelentkezés az órára. Hozzátenném, hogy ez már csak azért is nagy szó, mert az egyik gyakorlat pénteken(!) volt, a másik pedig szerda délután, egy olyan időintervallumban, amiben egy kissé válogatósabb anglisztikás bizony már nem vesz fel órát. (15:45-17:15)
Azt hiszem, Christophernek és az óráinak két nagy vonzereje van, az egyik magának Christophernek a személyisége, a másik pedig a tény, hogy nem írat ZH-t, és szerintem az ilyen infó elég gyorsan terjed a diákok között :D Azt hiszem írtam már ajnározást róla, de hát ismétlés a tudás anyja: Christopher egy hihetetlenül jóindulatú, kedves, humoros, és nagyon angol ember :D A hangja és a kiejtése együtt az emberből könnyen hadd-vegyem-fel-amit-mondasz-és-hallgassam-egész-nap reakciót vált ki, ugyanis gyakorlatilag egy megtestesült Standard Southern British Englishről beszélünk, tehát A tökéletes brit akcentusról.
Jogos a kérdés, mire kapunk jegyet, ha nem írunk ZH-t? Nos, szerintem a dolog valahogy úgy működik, hogy mindenki ötösről indul, és nagyon sokat kell teperni ahhoz, hogy valaki ezt lerontsa :D Konkrétan a házi feladatok elmulasztása és a rendkívüli mennyiségű hiányzás a minimum, amit ehhez produkálni kell. (A hiányzásokból tényleg feltűnően sok kell, mert katalógus az nincs :D) Mindkettőt elég nehéz egyébként véghez vinni, ugyanis házi feladat-ügyben félév vége előtt picivel kapunk tájékoztatást, ki mivel adós még, így az ember ha akar sem tud megfeledkezni róluk :D
Na jó, térjünk át az órákra, és hogy mit lehet tanulni. Itt térnék rá az óra egyetlen hátrányára: nem ajánlom azoknak, akiknek komoly nyelvfejlesztésre van szükségük. Ha nem túl jó az angolod, és mégis szeretnél pöpec kis alapvizsgát írni, akkor valószínűleg van jobb választás is Christophernél. Félreértés ne essék, igenis vesszük a nyelvtant órákon, de mivel számonkérések nincsenek, a lustább fajta hallgató hajlamos csak becsücsülni az órákra, másfél óráig jól érezni magát és hallgatni Christophert, aztán hazamenni és elfeledkezni az egészről.
Aki a beszédkészségén szeretne fejleszteni, annak inkább tudom ajánlani ezt a gyakorlatot. Úgy vettem észre, Christopher tisztában van azzal, hogy a diákok jó része a szóbelitől fél inkább az alapvizsgát illetően, és ezen a téren van több gyakorlásra szüksége. Elvégre az írásbeli részhez otthon egyedül neki tud ülni bárki az ominózus zöld Vince könyv feladatainak, de egyedül magadra utalva nehéz a beszédkészséget fejleszteni. Épp ezért viszonylag sokat gyakoroltuk a beszédet, elég erőteljesen rágyúrtunk a konkrét vizsgahelyzetre is.
Amit még nagyon szeretek Christopherben, hogy mindenkit elfogad olyannak, amilyen, és úgy vettem észre, nagyon jó emberismerő. Aki engem ismer, az tudja, hogy órákon a csöndesnél is csöndesebb vagyok, és ha nem kérdeznek, akkor nem szólalok meg. Pont. Christopher mindezek ellenére sosem erőltette, hogy igenis dumáljak, bár valószínűleg ebben közrejátszott az is, hogy a nyelvi képességeimet elég jónak tartotta ahhoz, hogy úgy döntsön, békén hagyhat :D Első félév elején még felszólított egy hosszabb beszédet igénylő feladatnál, aztán körülbelül ennyi volt a szereplésem :) Volt olyan csoporttársam, aki velem ellentétben nehézségekkel küzdött beszéd terén, és bár ő is a csendes típusba tartozott, őt azért beszéltette Christopher :)
A házi feladatok írása az egyetlen megerőltető(?!) része a gyakorlatnak, minden órán van valami. Nem kell azonban tartani tőlük, mert szinte mindig vicces, élvezetes dolgokról van szó, aminek szívesen áll neki az ember, és persze rövidek is, általában 5-10 sort kell írni csak. Úgy vettem észre, Christopher ezekből a kis szösszenetekből nagyon sok mindent le tud szűrni, és mivel olyanok a témák, ezért általában kötetlenül írunk, így a ránk jellemző típushibák könnyen előkerülnek, és tanulhatunk belőlük.
Összességében tehát nagyon szerettem az órát, nagyon élveztem, és egy icipicit sem bántam meg, hogy Andi ajánlására (igen, már megint! :D) Christopher gyakorlatát vettem fel :)
Előző félévben is az ő csoportjába jártam, és azt hiszem, sok mindent elárul, hogy ebben a félévben is :D Tehát komoly ócsárlásokra ne számítsatok (khm, understatement). Tehát, nem véletlenül népszerű Christopher, és nem véletlenül volt komoly túljelentkezés az órára. Hozzátenném, hogy ez már csak azért is nagy szó, mert az egyik gyakorlat pénteken(!) volt, a másik pedig szerda délután, egy olyan időintervallumban, amiben egy kissé válogatósabb anglisztikás bizony már nem vesz fel órát. (15:45-17:15)
Azt hiszem, Christophernek és az óráinak két nagy vonzereje van, az egyik magának Christophernek a személyisége, a másik pedig a tény, hogy nem írat ZH-t, és szerintem az ilyen infó elég gyorsan terjed a diákok között :D Azt hiszem írtam már ajnározást róla, de hát ismétlés a tudás anyja: Christopher egy hihetetlenül jóindulatú, kedves, humoros, és nagyon angol ember :D A hangja és a kiejtése együtt az emberből könnyen hadd-vegyem-fel-amit-mondasz-és-hallgassam-egész-nap reakciót vált ki, ugyanis gyakorlatilag egy megtestesült Standard Southern British Englishről beszélünk, tehát A tökéletes brit akcentusról.
Jogos a kérdés, mire kapunk jegyet, ha nem írunk ZH-t? Nos, szerintem a dolog valahogy úgy működik, hogy mindenki ötösről indul, és nagyon sokat kell teperni ahhoz, hogy valaki ezt lerontsa :D Konkrétan a házi feladatok elmulasztása és a rendkívüli mennyiségű hiányzás a minimum, amit ehhez produkálni kell. (A hiányzásokból tényleg feltűnően sok kell, mert katalógus az nincs :D) Mindkettőt elég nehéz egyébként véghez vinni, ugyanis házi feladat-ügyben félév vége előtt picivel kapunk tájékoztatást, ki mivel adós még, így az ember ha akar sem tud megfeledkezni róluk :D
Na jó, térjünk át az órákra, és hogy mit lehet tanulni. Itt térnék rá az óra egyetlen hátrányára: nem ajánlom azoknak, akiknek komoly nyelvfejlesztésre van szükségük. Ha nem túl jó az angolod, és mégis szeretnél pöpec kis alapvizsgát írni, akkor valószínűleg van jobb választás is Christophernél. Félreértés ne essék, igenis vesszük a nyelvtant órákon, de mivel számonkérések nincsenek, a lustább fajta hallgató hajlamos csak becsücsülni az órákra, másfél óráig jól érezni magát és hallgatni Christophert, aztán hazamenni és elfeledkezni az egészről.
Aki a beszédkészségén szeretne fejleszteni, annak inkább tudom ajánlani ezt a gyakorlatot. Úgy vettem észre, Christopher tisztában van azzal, hogy a diákok jó része a szóbelitől fél inkább az alapvizsgát illetően, és ezen a téren van több gyakorlásra szüksége. Elvégre az írásbeli részhez otthon egyedül neki tud ülni bárki az ominózus zöld Vince könyv feladatainak, de egyedül magadra utalva nehéz a beszédkészséget fejleszteni. Épp ezért viszonylag sokat gyakoroltuk a beszédet, elég erőteljesen rágyúrtunk a konkrét vizsgahelyzetre is.
Amit még nagyon szeretek Christopherben, hogy mindenkit elfogad olyannak, amilyen, és úgy vettem észre, nagyon jó emberismerő. Aki engem ismer, az tudja, hogy órákon a csöndesnél is csöndesebb vagyok, és ha nem kérdeznek, akkor nem szólalok meg. Pont. Christopher mindezek ellenére sosem erőltette, hogy igenis dumáljak, bár valószínűleg ebben közrejátszott az is, hogy a nyelvi képességeimet elég jónak tartotta ahhoz, hogy úgy döntsön, békén hagyhat :D Első félév elején még felszólított egy hosszabb beszédet igénylő feladatnál, aztán körülbelül ennyi volt a szereplésem :) Volt olyan csoporttársam, aki velem ellentétben nehézségekkel küzdött beszéd terén, és bár ő is a csendes típusba tartozott, őt azért beszéltette Christopher :)
A házi feladatok írása az egyetlen megerőltető(?!) része a gyakorlatnak, minden órán van valami. Nem kell azonban tartani tőlük, mert szinte mindig vicces, élvezetes dolgokról van szó, aminek szívesen áll neki az ember, és persze rövidek is, általában 5-10 sort kell írni csak. Úgy vettem észre, Christopher ezekből a kis szösszenetekből nagyon sok mindent le tud szűrni, és mivel olyanok a témák, ezért általában kötetlenül írunk, így a ránk jellemző típushibák könnyen előkerülnek, és tanulhatunk belőlük.
Összességében tehát nagyon szerettem az órát, nagyon élveztem, és egy icipicit sem bántam meg, hogy Andi ajánlására (igen, már megint! :D) Christopher gyakorlatát vettem fel :)
2012. május 26., szombat
Mondattan vizsga (BBN-ANG-251)
Tegnap nem volt hangulatom írni erről, de ma muszáj lesz, különben idővel nemes egyszerűséggel el fogom felejteni, milyen volt a vizsga :D
Ebben a félévben Varga László tanár úr volt felelős a mondattan előadásokért, aminek én kifejezetten örültem. A notórius ELTE - Japán függők talán tudják, hogy amikor a mondattani bevezetőt csináltam, az a vizsga elég negatív élményként maradt meg bennem, így úgy döntöttem, nem Marosán tanár úrnál fogom végezni a mondattant, azaz a bevezető folytatását, hanem inkább kivárok egy félévet, és megnézem, ki viszi a következő turnust :) (Addig is a hangtannal küzdöttem.)
Szimpatikus volt már az is, hogy Varga tanár úr a BESE-ként emlegetett csodát adta fel kötelezőnek. (Becses nevén Basic English Syntax with Exercises.) Én annak idején Andi barátnőm ajánlására már a mondattani alapozóra való készüléskor is belepillantottam a könyvbe, és nagyon tetszett, mert úgy ír le mindent, mint egy hihetetlenül türelmes tanár. (Sőt néhol egy kicsit még szájbarágós is, de nem a rossz értelemben.) Végig levezeti az összes gondolatmenetet, nem csak odacsap egy vagon megállapítást a diák elé, hogy nesze, tanuld. Nagyon szeretem ezt a könyvet.
Marosán tanár úr annak idején a Greenbaum és társai által írt könyvből adott fel részleteket kötelezőként, de ez egyrészt nem volt összefüggő, másrészt valamiért nagyon nehezen birkóztam meg a szöveggel, egyáltalán nem tetszett. Valószínűleg - mivel erőteljesen vizuális típus vagyok - ebben közrejátszott az is, hogy a PDF fájlok, amiket a tanár úr közzétett, aprók voltak, és nem különösebben jó minőségűek. A BESE semmi hasonló gonddal nem küzdött, sőt ezt a könyvet még megvenni is hajlandó lettem volna (nem is drága), csak jelenleg minden forint számít, úgyhogy végül nem léptem a tettek mezejére :D
A követelmények tehát Varga tanár úrnál: a BESE első 150 oldala és a félév handoutjai, az előadások tartalma. Maguk az előadások könnyen követhetők voltak, viszont otthon egyedül a handouttal már nehezen birkóztam meg, a mellékes magyarázatok nélkül kicsit kuszának tűnt :D De a BESE elolvasása után már minden világossá vált. A gond csak annyi a handouttal, hogy nem várja meg, amíg minden fogalmat egyesével bevezet és megmagyaráz, hanem előreutalások formájában sok későbbi anyagból említ dolgokat, amiket akkor a diák még nem ért. (Nem is értem ez előadásokon hogy nem tűnt fel :D) Így elég sok a hivatkozás a későbbi fejezetekre, miszerint "lásd itt meg itt", "erről itt meg itt lesz szó".
Térjünk rá a vizsgára, aki valamilyen módon elég türelmes, és még mindig olvassa ezt a bejegyzést, az valószínűleg úgyis erre vár :D A vizsga 50 feleletválasztós kérdésből állt, A-B-C-D (néhol csak A-B-C) lehetőségekkel. A vizsga sok elméleti kérdést tartalmazott (érdemes betéve tudni például a szófajok F-N-V "koordinátáit", valamint az X-bar theory három szabályát is, a complement-specifier-adjunct triásszal együtt), és ezekkel nem is volt gondom, viszont előfordultak azért gyakorlati kérdések is, például megadott mondatokra vonatkozó különféle kérdések (mi az alany, ez meg ez a szó milyen szerepben van, melyik ágrajz a helyes, stb.). Nekem ezek okoztak gondot.
Valószínű ez annak köszönhető, hogy én az imént egekig magasztalt BESE könyvből csak a BES résszel foglalkoztam, és az "Exercises" részlegre már se időm, se energiám nem maradt. Gyanítom, hogy ott hasonló gyakorlati kérdések szerepeltek, amik talán segítettek volna a problémás kérdéseknél, de utólag könnyű okosnak lenni :D
Végül négyest kaptam, aminek minden épeszű egyetemista örül, de ismertek :D Én nem örülök neki különösebben, mert egyrészt szeretem a mondattant (minden eddigi tapasztalatom ellenére), élveztem a készülést (nyilván a BESE miatt), és egy kicsit emiatt csalódott vagyok, hogy mégis "csak ennyire futotta". Persze a környezetem nem nagyon érti meg a csalódottságomat, és jórészt poént csinálnak abból, hogy milyen szar jegy már ez a négyes, de már hozzászoktam x) Ritka az olyan elvetemülten maximalista ember, mint én, úgyhogy megértésre már nem is nagyon pályázom :D
A jegybeírás egyébként a vizsga vége után már 2 órával elkezdődött a tanár úr szobájában, hiszen a feleletválasztós kérdéseknek köszönhetően gyorsan ment a javítás. Olajozottan működött a rendszer, na :)
Ebben a félévben Varga László tanár úr volt felelős a mondattan előadásokért, aminek én kifejezetten örültem. A notórius ELTE - Japán függők talán tudják, hogy amikor a mondattani bevezetőt csináltam, az a vizsga elég negatív élményként maradt meg bennem, így úgy döntöttem, nem Marosán tanár úrnál fogom végezni a mondattant, azaz a bevezető folytatását, hanem inkább kivárok egy félévet, és megnézem, ki viszi a következő turnust :) (Addig is a hangtannal küzdöttem.)
Szimpatikus volt már az is, hogy Varga tanár úr a BESE-ként emlegetett csodát adta fel kötelezőnek. (Becses nevén Basic English Syntax with Exercises.) Én annak idején Andi barátnőm ajánlására már a mondattani alapozóra való készüléskor is belepillantottam a könyvbe, és nagyon tetszett, mert úgy ír le mindent, mint egy hihetetlenül türelmes tanár. (Sőt néhol egy kicsit még szájbarágós is, de nem a rossz értelemben.) Végig levezeti az összes gondolatmenetet, nem csak odacsap egy vagon megállapítást a diák elé, hogy nesze, tanuld. Nagyon szeretem ezt a könyvet.
Marosán tanár úr annak idején a Greenbaum és társai által írt könyvből adott fel részleteket kötelezőként, de ez egyrészt nem volt összefüggő, másrészt valamiért nagyon nehezen birkóztam meg a szöveggel, egyáltalán nem tetszett. Valószínűleg - mivel erőteljesen vizuális típus vagyok - ebben közrejátszott az is, hogy a PDF fájlok, amiket a tanár úr közzétett, aprók voltak, és nem különösebben jó minőségűek. A BESE semmi hasonló gonddal nem küzdött, sőt ezt a könyvet még megvenni is hajlandó lettem volna (nem is drága), csak jelenleg minden forint számít, úgyhogy végül nem léptem a tettek mezejére :D
A követelmények tehát Varga tanár úrnál: a BESE első 150 oldala és a félév handoutjai, az előadások tartalma. Maguk az előadások könnyen követhetők voltak, viszont otthon egyedül a handouttal már nehezen birkóztam meg, a mellékes magyarázatok nélkül kicsit kuszának tűnt :D De a BESE elolvasása után már minden világossá vált. A gond csak annyi a handouttal, hogy nem várja meg, amíg minden fogalmat egyesével bevezet és megmagyaráz, hanem előreutalások formájában sok későbbi anyagból említ dolgokat, amiket akkor a diák még nem ért. (Nem is értem ez előadásokon hogy nem tűnt fel :D) Így elég sok a hivatkozás a későbbi fejezetekre, miszerint "lásd itt meg itt", "erről itt meg itt lesz szó".
Térjünk rá a vizsgára, aki valamilyen módon elég türelmes, és még mindig olvassa ezt a bejegyzést, az valószínűleg úgyis erre vár :D A vizsga 50 feleletválasztós kérdésből állt, A-B-C-D (néhol csak A-B-C) lehetőségekkel. A vizsga sok elméleti kérdést tartalmazott (érdemes betéve tudni például a szófajok F-N-V "koordinátáit", valamint az X-bar theory három szabályát is, a complement-specifier-adjunct triásszal együtt), és ezekkel nem is volt gondom, viszont előfordultak azért gyakorlati kérdések is, például megadott mondatokra vonatkozó különféle kérdések (mi az alany, ez meg ez a szó milyen szerepben van, melyik ágrajz a helyes, stb.). Nekem ezek okoztak gondot.
Valószínű ez annak köszönhető, hogy én az imént egekig magasztalt BESE könyvből csak a BES résszel foglalkoztam, és az "Exercises" részlegre már se időm, se energiám nem maradt. Gyanítom, hogy ott hasonló gyakorlati kérdések szerepeltek, amik talán segítettek volna a problémás kérdéseknél, de utólag könnyű okosnak lenni :D
Végül négyest kaptam, aminek minden épeszű egyetemista örül, de ismertek :D Én nem örülök neki különösebben, mert egyrészt szeretem a mondattant (minden eddigi tapasztalatom ellenére), élveztem a készülést (nyilván a BESE miatt), és egy kicsit emiatt csalódott vagyok, hogy mégis "csak ennyire futotta". Persze a környezetem nem nagyon érti meg a csalódottságomat, és jórészt poént csinálnak abból, hogy milyen szar jegy már ez a négyes, de már hozzászoktam x) Ritka az olyan elvetemülten maximalista ember, mint én, úgyhogy megértésre már nem is nagyon pályázom :D
A jegybeírás egyébként a vizsga vége után már 2 órával elkezdődött a tanár úr szobájában, hiszen a feleletválasztós kérdéseknek köszönhetően gyorsan ment a javítás. Olajozottan működött a rendszer, na :)
2012. május 24., csütörtök
Angol alapvizsga - szóbeli
Az imént estem túl az anglisztikások és a minorosok rémálmán, az alapvizsga szóbeli részén. Írnék ugyan kódot a bejegyzés címe mögé, de ahhoz túl sok van XD Én konkrétan BBN-ANG-002/minor kódon vettem fel, a főszakosoknak a vizsga BBN-ANG-001 kódon fut, ha jól tudom, a "kicsiknek" meg ugye már beékelődik a csodás 11-es kód is, így ők már BBN-ANG11-001 illetve 002 kódon fogják felvenni ezeket. (Vagyis vették fel. Mindegy XD)
A vizsga egy szóbeli és egy írásbeli részből áll, a főszakosoknak kötelező második félév végén elvégezni, a minorosok viszont akkor esnek neki, amikor kedvük tartja, mert nem épül rá más tárgy. Az ajánlott tanmenet szerint negyedik félév végén érdemes megcsinálni, ami logikus, hiszen a harmadik-negyedik félévben vesszük fel ideális esetben a nyelvgyakorlatokat, ami azért nem hátrány egy ilyen vizsga előtt :)
A szóbeli vizsga megelőzi az írásbelit (ez számomra kicsit meglepő volt, de végül is nem sok mindenen változtat :D), és bár a komplett vizsgára ETR-ben kell jelentkezni, azaz csak fel kell venni a vizsgakurzust félév elején, a szóbelire külön jelentkezni kell. A félév utolsó heteinek valamelyikén, előzetes tájékoztatás (kurzusmail) után kiraknak két lepedő méretű papírt az R épület negyedik emeleti zsibongójának parafatáblájára, ahol három rubrikás kis téglalapocskák várják a feliratkozókat.
Mint ebből sejteni lehet, hármasával szóbelizünk, és a partnereinket előre kiválaszthatjuk, ha akarjuk. (De a papíron van 'forever alone' szekció is, ha nem mindenki tud triót alkotni.) Két napra osztanak be minket, a jelentkezéskor annyit tudunk és kell meghatározni, hogy az első vagy a második napon, azon belül pedig délelőtt vagy délután szeretnénk-e vizsgázni. Az ennél konkrétabb időbeosztást később, a vizsga előtt pár nappal küldik el egyrészt kurzusmailben, másrészt kirakják ugyanide a parafatáblára is.
Nálunk történetesen 5 párhuzamos teremben folyt a vizsgázás, nem tudom, ez mindig így van-e. Az érkezés után, de még a vizsga előtt "be kell csekkolni". Ez a 412-es számú teremben zajlott (negyedik emelet, elülső lifttel fel, zsibongóban balra, balra :D A folyosó vége. Jobbra. XD). Miután megmutattuk az indexünket, és összehasonlítottak minket a fényképünkkel (mindig aggódom, hogy a fekete hajú tablóképem miatt nem ismernek fel o.O), kaptunk egy hihetetlenül aranyos ragadós matricát, cetlit, amire rá volt írva a nevünk és egy sorszám is. Illetve tájékoztattak minket, melyik teremnél várakozzunk.
Mi 12:10-re voltunk beosztva, azaz velünk kezdődött a délutáni turnus, így egy kicsit nagyobb volt a kavarodás, mint egyébként. A 412-es szobába csak körülbelül negyed órával a vizsga előtt tudtunk bemenni (valamikor szegény tanároknak is ebédelni kell :D), valamint várakozni is üres terem előtt várakoztunk. Hamarosan meg is jelent két vizsgáztatónk, Szesztay Margit tanárnő és Enyedi Ágnes tanárnő. (Remélem tényleg ők voltak, sajnos engem egyikük sem tanított soha, és valahogy nagyon izgultam ahhoz, hogy rendesen megjegyezzem a nevüket :D)
Ahogy bementünk, megmutatták, hova tudjuk lerakni a táskáinkat, röviden elmondták a vizsga felépítését, kaptunk alátétet és papírt a jegyzeteléshez, megkaptuk az első feladatot tartalmazó papírkát, és kezdődött a móka. A vizsga első részében mindhármunknak külön-külön 2 perces rögtönzött "beszédet" kellett mondania arról a témáról, ami a papíron szerepelt. Nekünk a példaképünkről, egy általunk választott "role model"-ről kellett beszélni. 5 percnyi idő állt rendelkezésre arra, hogy átgondoljuk, mit szeretnénk mondani, lehetett jegyzeteket is készíteni (ezért az alátét és a papír, de a tollat mindenki maga vigye! :D), de utána nem ér felolvasni amit írtunk, no-no. (Én rá se mertem nézni a papírra XD)
A lényeg az, hogy összefüggően, témához kapcsolódóan beszéljünk 2 percen át. Időérzékem nulla, ráadásul gyanítom, hogy nem beszéltem túl sokat, de végül "mentőkérdést" nem kaptam, úgyhogy annyira vészesen kevés se lehetett. Attól függetlenül, hogy individuális "prezentációkról" van szó, nem árt, ha minimális interakcióra sor kerül, mi például kérdezgettünk egymástól egyet-egyet az elhangzottakkal kapcsolatban, miután az illető befejezte a mondandóját.
Ezt követte vizsga második része. Az egyik vizsgáztató felolvasta/elmondta a második rész témáját, amelynek általában az a lényege, hogy megegyezésre kell jutnunk egy bizonyos kérdésben. Nekünk az volt a feladatunk, hogy meg kellett beszélnünk, szerintünk mi a legfontosabb 4 tulajdonság, amivel az ideális(!) politikusnak rendelkeznie kell. Itt nincs idő előzetes felkészülésre, rögtön bele kell csapni a lecsóba, és a lényeg az interakció. Mindenki beszéljen, kérdezgessük egymást, reflektáljunk a másikra, stb. És végül ne feledkezzünk meg a sorrendbe állított 4 tulajdonságról sem :D
Nem érzem úgy, hogy nagyon sokat beszéltünk volna, de keveset sem, és a vizsgáztatók sem adták jelét annak, hogy még várnának valamit. Amint sikerült levonnunk a konklúziót 4 csodás emberi tulajdonság formájában, megköszönték nekünk a részvételt, elkérték a feladatlapot és a jegyzeteinket, aztán mehettünk is Isten hírével :)
Egyébként fentebb említett mentőkérdés elvileg arra szolgál, hogy ha valaki keveset mond, akkor ezzel egy kicsit a vizsgáztató tud segíteni az illetőnek. Erről és a vizsga menetéről egyébként itt és itt olvashatnak többet az érintettek :) Visszatérve a mentőkérdésre, én egyértelműen pozitív jelnek tudom be, hogy nálunk ilyen nem hangzott el :D
Összességében úgy érzem, jól teljesítettünk, bár magamhoz képest talán egy kicsit... többre számítottam? :D Mindenesetre nagy kihívás lehet a vizsgáztatóknak fejenként kb 4-5 perc beszéd alapján értékelni az angol tudásunkat. Igen, a vizsgáztatók! Szesztay Margit tanárnő nem szólt sokat, ő inkább a pontozásra koncentrált, gondolom én :D Aki elmondta a vizsga menetét, felolvasta a szabályokat, stb., az Enyedi Ágnes tanárnő volt, és nem tudok rá mást mondani, mint hogy egy tündér! Hihetetlenül kedves hölgy, nagyon segítőkész volt, nagyon barátságos, kétszer is felolvasta nekünk a második feladat meghatározását, és nagyon közvetlen volt. Szerintem sokat oldott a bennünk lévő feszültségen, hogy ennyire kedves vizsgáztatót kaptunk :D
Még valami: a kódot nem elhagyni! Tanácsként azt kaptuk, hogy ragasszuk az indexünkre, miután levettük a ruhánkról :) Az írásbeli résznél is szükség lesz rá, ezért fontos, hogy ne kallódjon el.
Na, a lényeg lényege, hogy túléltem ezt is :D Elnézést a hosszú bejegyzésért :D
EDIT [2012. 05. 25. 7:37 AM]
Majd elfelejtettem! Dress code :D A fiúk nagy része farmer-ing kombóban jelent meg, de volt olyan is, aki teljesen lezser öltözékben, rövidnadrág-póló összeállításban nyomult, és senkit sem zavart. A hölgyek közül a legtöbben a "csinos, de nem fekete-fehér" megoldást választották, de itt is voltak teljesen hétköznapi viseletek is. Ahogy a szabályzatban is szerepel: "Formal dress is not required." És tényleg senki sem jelent meg díszmagyarban :)
A vizsga egy szóbeli és egy írásbeli részből áll, a főszakosoknak kötelező második félév végén elvégezni, a minorosok viszont akkor esnek neki, amikor kedvük tartja, mert nem épül rá más tárgy. Az ajánlott tanmenet szerint negyedik félév végén érdemes megcsinálni, ami logikus, hiszen a harmadik-negyedik félévben vesszük fel ideális esetben a nyelvgyakorlatokat, ami azért nem hátrány egy ilyen vizsga előtt :)
A szóbeli vizsga megelőzi az írásbelit (ez számomra kicsit meglepő volt, de végül is nem sok mindenen változtat :D), és bár a komplett vizsgára ETR-ben kell jelentkezni, azaz csak fel kell venni a vizsgakurzust félév elején, a szóbelire külön jelentkezni kell. A félév utolsó heteinek valamelyikén, előzetes tájékoztatás (kurzusmail) után kiraknak két lepedő méretű papírt az R épület negyedik emeleti zsibongójának parafatáblájára, ahol három rubrikás kis téglalapocskák várják a feliratkozókat.
Mint ebből sejteni lehet, hármasával szóbelizünk, és a partnereinket előre kiválaszthatjuk, ha akarjuk. (De a papíron van 'forever alone' szekció is, ha nem mindenki tud triót alkotni.) Két napra osztanak be minket, a jelentkezéskor annyit tudunk és kell meghatározni, hogy az első vagy a második napon, azon belül pedig délelőtt vagy délután szeretnénk-e vizsgázni. Az ennél konkrétabb időbeosztást később, a vizsga előtt pár nappal küldik el egyrészt kurzusmailben, másrészt kirakják ugyanide a parafatáblára is.
Nálunk történetesen 5 párhuzamos teremben folyt a vizsgázás, nem tudom, ez mindig így van-e. Az érkezés után, de még a vizsga előtt "be kell csekkolni". Ez a 412-es számú teremben zajlott (negyedik emelet, elülső lifttel fel, zsibongóban balra, balra :D A folyosó vége. Jobbra. XD). Miután megmutattuk az indexünket, és összehasonlítottak minket a fényképünkkel (mindig aggódom, hogy a fekete hajú tablóképem miatt nem ismernek fel o.O), kaptunk egy hihetetlenül aranyos ragadós matricát, cetlit, amire rá volt írva a nevünk és egy sorszám is. Illetve tájékoztattak minket, melyik teremnél várakozzunk.
Mi 12:10-re voltunk beosztva, azaz velünk kezdődött a délutáni turnus, így egy kicsit nagyobb volt a kavarodás, mint egyébként. A 412-es szobába csak körülbelül negyed órával a vizsga előtt tudtunk bemenni (valamikor szegény tanároknak is ebédelni kell :D), valamint várakozni is üres terem előtt várakoztunk. Hamarosan meg is jelent két vizsgáztatónk, Szesztay Margit tanárnő és Enyedi Ágnes tanárnő. (Remélem tényleg ők voltak, sajnos engem egyikük sem tanított soha, és valahogy nagyon izgultam ahhoz, hogy rendesen megjegyezzem a nevüket :D)
Ahogy bementünk, megmutatták, hova tudjuk lerakni a táskáinkat, röviden elmondták a vizsga felépítését, kaptunk alátétet és papírt a jegyzeteléshez, megkaptuk az első feladatot tartalmazó papírkát, és kezdődött a móka. A vizsga első részében mindhármunknak külön-külön 2 perces rögtönzött "beszédet" kellett mondania arról a témáról, ami a papíron szerepelt. Nekünk a példaképünkről, egy általunk választott "role model"-ről kellett beszélni. 5 percnyi idő állt rendelkezésre arra, hogy átgondoljuk, mit szeretnénk mondani, lehetett jegyzeteket is készíteni (ezért az alátét és a papír, de a tollat mindenki maga vigye! :D), de utána nem ér felolvasni amit írtunk, no-no. (Én rá se mertem nézni a papírra XD)
A lényeg az, hogy összefüggően, témához kapcsolódóan beszéljünk 2 percen át. Időérzékem nulla, ráadásul gyanítom, hogy nem beszéltem túl sokat, de végül "mentőkérdést" nem kaptam, úgyhogy annyira vészesen kevés se lehetett. Attól függetlenül, hogy individuális "prezentációkról" van szó, nem árt, ha minimális interakcióra sor kerül, mi például kérdezgettünk egymástól egyet-egyet az elhangzottakkal kapcsolatban, miután az illető befejezte a mondandóját.
Ezt követte vizsga második része. Az egyik vizsgáztató felolvasta/elmondta a második rész témáját, amelynek általában az a lényege, hogy megegyezésre kell jutnunk egy bizonyos kérdésben. Nekünk az volt a feladatunk, hogy meg kellett beszélnünk, szerintünk mi a legfontosabb 4 tulajdonság, amivel az ideális(!) politikusnak rendelkeznie kell. Itt nincs idő előzetes felkészülésre, rögtön bele kell csapni a lecsóba, és a lényeg az interakció. Mindenki beszéljen, kérdezgessük egymást, reflektáljunk a másikra, stb. És végül ne feledkezzünk meg a sorrendbe állított 4 tulajdonságról sem :D
Nem érzem úgy, hogy nagyon sokat beszéltünk volna, de keveset sem, és a vizsgáztatók sem adták jelét annak, hogy még várnának valamit. Amint sikerült levonnunk a konklúziót 4 csodás emberi tulajdonság formájában, megköszönték nekünk a részvételt, elkérték a feladatlapot és a jegyzeteinket, aztán mehettünk is Isten hírével :)
Egyébként fentebb említett mentőkérdés elvileg arra szolgál, hogy ha valaki keveset mond, akkor ezzel egy kicsit a vizsgáztató tud segíteni az illetőnek. Erről és a vizsga menetéről egyébként itt és itt olvashatnak többet az érintettek :) Visszatérve a mentőkérdésre, én egyértelműen pozitív jelnek tudom be, hogy nálunk ilyen nem hangzott el :D
Összességében úgy érzem, jól teljesítettünk, bár magamhoz képest talán egy kicsit... többre számítottam? :D Mindenesetre nagy kihívás lehet a vizsgáztatóknak fejenként kb 4-5 perc beszéd alapján értékelni az angol tudásunkat. Igen, a vizsgáztatók! Szesztay Margit tanárnő nem szólt sokat, ő inkább a pontozásra koncentrált, gondolom én :D Aki elmondta a vizsga menetét, felolvasta a szabályokat, stb., az Enyedi Ágnes tanárnő volt, és nem tudok rá mást mondani, mint hogy egy tündér! Hihetetlenül kedves hölgy, nagyon segítőkész volt, nagyon barátságos, kétszer is felolvasta nekünk a második feladat meghatározását, és nagyon közvetlen volt. Szerintem sokat oldott a bennünk lévő feszültségen, hogy ennyire kedves vizsgáztatót kaptunk :D
Még valami: a kódot nem elhagyni! Tanácsként azt kaptuk, hogy ragasszuk az indexünkre, miután levettük a ruhánkról :) Az írásbeli résznél is szükség lesz rá, ezért fontos, hogy ne kallódjon el.
Na, a lényeg lényege, hogy túléltem ezt is :D Elnézést a hosszú bejegyzésért :D
EDIT [2012. 05. 25. 7:37 AM]
Majd elfelejtettem! Dress code :D A fiúk nagy része farmer-ing kombóban jelent meg, de volt olyan is, aki teljesen lezser öltözékben, rövidnadrág-póló összeállításban nyomult, és senkit sem zavart. A hölgyek közül a legtöbben a "csinos, de nem fekete-fehér" megoldást választották, de itt is voltak teljesen hétköznapi viseletek is. Ahogy a szabályzatban is szerepel: "Formal dress is not required." És tényleg senki sem jelent meg díszmagyarban :)
2012. április 29., vasárnap
Angol minor - yes or no?
Amikor éppen nem tudok miről írni, vagy nem akarok másról írni, mindig itt van nekem utolsó kis mentsváram, a minor. Hálás téma, mert lehet róla jó sokat rizsázni, rengeteg a tanár, rengeteg az óra, meg úgy egyébként is :D Most azt szeretném röviden(?) összefoglalni, mit is nyújt az angol minor, és kiknek érdemes kacérkodni a gondolatával.
Az első és legfontosabb: tudj angolul. Triviálisnak hangzik, de azért a dolog mégsem annyira egyszerű. Egy viszonylag stabil angol tudás szükséges a tárgyak elvégzéséhez, hiszen pár alapozón kívül (amiket az ember normális esetben nem minoros tárgyként végez) minden angolul zajlik. Ez nem egy olyan szak, mint a japán, ahol nulláról kezdenek a hallgatók, hanem eleve elvárnak egy komoly szintű nyelvtudást az embertől.
Kizáró ok, ha a nyelvtudásodat szeretnéd csak fejleszteni. Ez ugyanis nem erről szól, távolról sem. Maga a főszak is elenyésző jelentőséget tulajdonít a nyelvfejlesztésnek (sokan ezért is ábrándulnak ki a szakból), minorosként pedig kevesebb tárgyat végez az ember, így még kisebb eséllyel indul. Van ugyan nyelvgyakorlat (csak két félév!), tematikus nyelvfejlesztés, stb., és az emberre akarva-akaratlanul ragadnak új szavak, szófordulatok, de ez egyáltalán nincs egy szinten mondjuk egy nyelvtanfolyammal.
Amivel bőven el vannak látva a minorosok is, az az irodalom és a nyelvészet. Ha egyik sem érdekel a kettő közül, akkor nagyon nyögvenyelős lesz a minor elvégzése. Mondattan, hangtan (mindkettőből külön alapozó és "rendes"), irodalomból középkori, restaurációs, modern, kortárs, meg még amerikai is akad, úgyhogy el vagyunk látva kellemesen :) Ezen kívül történelmi tárgyak is vannak, de az irodalomhoz képest például elég komoly kisebbségben.
A fentiekből talán leszűrhető: ne ódzkodj a kötelezőktől. Majdnem minden félévre jut irodalom, elég tekintélyes (bár nem teljesíthetetlen) olvasmánylistával, esetenként szóbeli vizsgákkal is. A szóbelikről pedig tudni kell, hogy nem lehet őket elbliccelni, mert ha nem olvastad a műveket, az bizony kiderül.
Egy szó mint száz, nem érdemes túlságosan alábecsülni ezt a minort. Úgy vettem észre, a diákok többsége hajlamos az anglisztika alapszak felvételi ponthatárai alapján ítélni (ami valljuk be, nem verdesi az egeket), és úgy gondolni, hogy akkor a minor még könnyebb lesz. Én nem mondanám semmiképp azt, hogy könnyű a minor. Főszakként az angol ugyan biztosan könnyebb, mint például a japán (ennyi rálátásom azért van), de hangsúlyozom, ne becsüljük alá.
Még egy tanács a minort fontolgatóknak: szerezzetek egy jó fej felsőbb évest, aki tud segíteni. Egyrészt a tanárok közötti válogatás rengeteget jelent, de tényleg rengeteget. Én valószínűleg azért birkózom meg viszonylag könnyen az órák többségével, mert a gyakorlatvezető tanáraim is jók (hála Andi barátnőm ajánlásainak), és még a szóbeli vizsgáknál is tudom, kihez érdemes jelentkezni. Másrészt a tantárgyak jó része már időtlen idők óta ugyanaz, a vizsgák is ugyanolyanok, ebből pedig egyenesen következik, hogy a leleményes anglisztikások felhalmozták az évek során a feladatlapokat :) Ilyenekhez pedig legkönnyebben egy felsőbb éves segítségével jut az ember.
Visszaolvasva a bejegyzést, elég riasztó képet sikerült festenem a minorról, elnézést, ezen kicsit korrigálnom kell :D Én személy szerint úgy érzem, jól választottam, és ha megint döntenem kéne, ismét az angol minorra böknék rá. A megfelelő irányítással (vö. felsőbb éves) nagyon kellemes órarendet lehet összeállítani, ráadásul én ugyebár a nyelvészetért is rajongok, így nem kívánom melegebb éghajlatokra az összes létező tárgyat. Az irodalomért ugyan nem vagyok oda, de a mostani restaurációs például nagyon szimpatikus :)
Ha érdekel Anglia, az irodalma, történelme, vagy az angol nyelv nyelvészetestől, akkor nem rossz választás az angol minor. Már csak azért sem, mert a hatalmas hallgatói létszám miatt gyakorlatokból rengeteg van, így egy kis főszak mellé (mint amilyen a japán is) különösen jó választás. A kőbe vésett, nem különösebben variálható japános tárgyaim köré nagyon ügyesen be tudtam illeszteni az angolos tárgyakat ide-oda, olyannyira, hogy egy ütközésem sincs a félévben :) Ha pedig egy angolos előadásra mégsem tud bejárni az ember, még mindig van körülbelül 300 anglisztikás évfolyamonként, akitől kunyerálhat jegyzetet :)
Az első és legfontosabb: tudj angolul. Triviálisnak hangzik, de azért a dolog mégsem annyira egyszerű. Egy viszonylag stabil angol tudás szükséges a tárgyak elvégzéséhez, hiszen pár alapozón kívül (amiket az ember normális esetben nem minoros tárgyként végez) minden angolul zajlik. Ez nem egy olyan szak, mint a japán, ahol nulláról kezdenek a hallgatók, hanem eleve elvárnak egy komoly szintű nyelvtudást az embertől.
Kizáró ok, ha a nyelvtudásodat szeretnéd csak fejleszteni. Ez ugyanis nem erről szól, távolról sem. Maga a főszak is elenyésző jelentőséget tulajdonít a nyelvfejlesztésnek (sokan ezért is ábrándulnak ki a szakból), minorosként pedig kevesebb tárgyat végez az ember, így még kisebb eséllyel indul. Van ugyan nyelvgyakorlat (csak két félév!), tematikus nyelvfejlesztés, stb., és az emberre akarva-akaratlanul ragadnak új szavak, szófordulatok, de ez egyáltalán nincs egy szinten mondjuk egy nyelvtanfolyammal.
Amivel bőven el vannak látva a minorosok is, az az irodalom és a nyelvészet. Ha egyik sem érdekel a kettő közül, akkor nagyon nyögvenyelős lesz a minor elvégzése. Mondattan, hangtan (mindkettőből külön alapozó és "rendes"), irodalomból középkori, restaurációs, modern, kortárs, meg még amerikai is akad, úgyhogy el vagyunk látva kellemesen :) Ezen kívül történelmi tárgyak is vannak, de az irodalomhoz képest például elég komoly kisebbségben.
A fentiekből talán leszűrhető: ne ódzkodj a kötelezőktől. Majdnem minden félévre jut irodalom, elég tekintélyes (bár nem teljesíthetetlen) olvasmánylistával, esetenként szóbeli vizsgákkal is. A szóbelikről pedig tudni kell, hogy nem lehet őket elbliccelni, mert ha nem olvastad a műveket, az bizony kiderül.
Egy szó mint száz, nem érdemes túlságosan alábecsülni ezt a minort. Úgy vettem észre, a diákok többsége hajlamos az anglisztika alapszak felvételi ponthatárai alapján ítélni (ami valljuk be, nem verdesi az egeket), és úgy gondolni, hogy akkor a minor még könnyebb lesz. Én nem mondanám semmiképp azt, hogy könnyű a minor. Főszakként az angol ugyan biztosan könnyebb, mint például a japán (ennyi rálátásom azért van), de hangsúlyozom, ne becsüljük alá.
Még egy tanács a minort fontolgatóknak: szerezzetek egy jó fej felsőbb évest, aki tud segíteni. Egyrészt a tanárok közötti válogatás rengeteget jelent, de tényleg rengeteget. Én valószínűleg azért birkózom meg viszonylag könnyen az órák többségével, mert a gyakorlatvezető tanáraim is jók (hála Andi barátnőm ajánlásainak), és még a szóbeli vizsgáknál is tudom, kihez érdemes jelentkezni. Másrészt a tantárgyak jó része már időtlen idők óta ugyanaz, a vizsgák is ugyanolyanok, ebből pedig egyenesen következik, hogy a leleményes anglisztikások felhalmozták az évek során a feladatlapokat :) Ilyenekhez pedig legkönnyebben egy felsőbb éves segítségével jut az ember.
Visszaolvasva a bejegyzést, elég riasztó képet sikerült festenem a minorról, elnézést, ezen kicsit korrigálnom kell :D Én személy szerint úgy érzem, jól választottam, és ha megint döntenem kéne, ismét az angol minorra böknék rá. A megfelelő irányítással (vö. felsőbb éves) nagyon kellemes órarendet lehet összeállítani, ráadásul én ugyebár a nyelvészetért is rajongok, így nem kívánom melegebb éghajlatokra az összes létező tárgyat. Az irodalomért ugyan nem vagyok oda, de a mostani restaurációs például nagyon szimpatikus :)
Ha érdekel Anglia, az irodalma, történelme, vagy az angol nyelv nyelvészetestől, akkor nem rossz választás az angol minor. Már csak azért sem, mert a hatalmas hallgatói létszám miatt gyakorlatokból rengeteg van, így egy kis főszak mellé (mint amilyen a japán is) különösen jó választás. A kőbe vésett, nem különösebben variálható japános tárgyaim köré nagyon ügyesen be tudtam illeszteni az angolos tárgyakat ide-oda, olyannyira, hogy egy ütközésem sincs a félévben :) Ha pedig egy angolos előadásra mégsem tud bejárni az ember, még mindig van körülbelül 300 anglisztikás évfolyamonként, akitől kunyerálhat jegyzetet :)
2012. április 24., kedd
Elhavazva
Őszinte bocsánatotokért esedezem, amiért alig hallotok felőlem valamit (akinek nagyon hiányzom, ajánlom a Twittert, bár manapság erőteljes Kpop-túltengést mutatnak a bejegyzéseim), de a nyakamba zúdult úgy körülbelül minden, amit eddig halogattam a félév során. A Naptár menüpontot végigböngészve szembesülhettek vele, miről is beszélek, de azért leírom, hadd panaszkodjak egy kicsit "nagyközönség" előtt is, a közeli barátaim már úgyis unják valószínűleg :D
Haladjunk időrendi sorrendben, holnap régi japán ZH. Két óra anyagából írunk csak, de két olyan óráéból, amelyeken én pont nem vettem részt... kedves szaktársam, Reni-chan segítőkészségére vagyok utalva, az ő jegyzeteivel fogok erőteljesen barátkozni a délután hátralevő részében. Bevallottan képtelen vagyok mások jegyzeteiből tanulni, úgyhogy kellemes kis kihívás elé nézek.
Csütörtökön előadást tartok Papp Melinda tanárnő szakszemináriumán Nihonjinron témában. Az anyagokat már összegyűjtöttem (szeretlek, JSTOR!), és bár a Japán Alapítvány könyvtárába is ellátogattam, meglepően kevés információt sikerült összegyűjtenem, konkrétan az összes adat, amit találtam, és nem csak a jelenség fél mondatban történő megemlítése volt, az egy japán kulturális enciklopédia vonatkozó szócikke volt. A téma maga nagyon érdekel, és bár főleg a történelmi vonatkozásaira szerettem volna kiélezni az előadást, forrás hiányában valószínűleg a szociológiai és antropológiai területen lesz a hangsúly.
Pénteken tudományos íráskészségen tartok előadást, itt a kihívás egyrészt egy alkalmas és érdekes kutatási cikk (research paper, mindenki fordítsa le magának, ahogy tetszik :D) találása, valamint annak a maximum 8(!), de inkább 6(!) percben való ledarálása. Ez azért kihívás. Bár voltam már az anglisztikás könyvtárban, és végignyálaztam az ELT és az Applied Linguistics névre hallgató folyóiratok nagy részét is, semmit nem találtam, ami igazán felkeltette volna az érdeklődésemet, így valószínűleg ismét a JSTOR-hoz fogok fordulni. (Ég áldja a stunnelt.)
A hosszú hétvégén nem fogok lazsálni, az egyszer biztos, ugyanis vészesen közeleg egy halom beadandó határideje, valamint a félév végi ZH-k is egyre veszélyesebb közelségbe kerülnek. Május 7-én, hétfőn például szakszövegolvasás tesztre kerül sor, ez annyit jelent, hogy kapunk pár mondatot fordítani, azokból a szövegekből, amelyeket eddig vettünk a félév során. (Összesen 5 szövegre lett leszűkítve a "kínálat", szótárhasználat természetesen nem megengedett, furiganákra nyilván nem érdemes számítani.) Egyetlen aggodalmam, hogy az egyik órán nem tudtam megjelenni, így az 5 szövegből csak 4-gyel tudok maradéktalanul megbirkózni. Csoporttársak segítségét kell igénybe vennem :D
Másnap, azaz kedden esedékes a Sági Attila-féle szakszemináriumi házi dolgozat leadása, amely ugyebár a koreai-japán nyelvrokonságot dolgozza fel, legalábbis az enyém :D Az előadásra ugyan már annak idején sok anyagot gyűjtöttem, kicsit rendszerezetlennek találom őket ahhoz, hogy egy az egyben házi dolgozatnak nyilváníthassam, ráadásul a japán nyelvű források közül sokat egyszerűen nem volt időm feldolgozni aktuálisan - nem mintha most időmilliomos lennék, de nem keresünk kifogásokat :D Hogy terjedelem tekintetében mik az elvárások, azt egyelőre nem tudom, mert volt már szó öt oldalról, meg 6000 szóról is, a kettő viszont nagyon nem egy kategória.
Szerdán a filológia házi feladat leadási határideje fenyeget, amely egy japán nyelvű szöveg lefordítása, illetve filológiai elemzése. (Magyarul egy bekezdés szöveg, másfél oldal lábjegyzet :D) Ennek igazából szívesen nekiállnék, lelkesedem a dologért, csak egy időnyerőre volna szükségem a folyamathoz :D
Szintén szerdán a filológia ZH-ra is sor kerül majd, ami az egész féléves anyagot foglalja majd magába. A handout-okat nézegetve az elsődleges problémám valószínűleg az lesz majd, hogy nem fogom tudni eldönteni, mi számít fontosnak, és mi kevésbé :D
Csütörtökön a Papp Melinda-féle szakszemináriumi házi dolgozat leadása esedékes, a fentebb említett Nihonjinron témakörből. Ezzel nem lesz gond szerintem, az irányelvek konkrétak: 2500 szó, a Monumenta Nipponica formázási elveit követve. És persze sok-sok forrás!
Az ezt követő hétfőn (pénteken csak azért nem történik semmi, mert tanszüneti nap lesz XD) előreláthatóan vért fogok izzadni, ugyanis egyrészt le kell adni Uchikawának a könyvolvasós óra házi dolgozatát, egy 3 A4-es oldalnyi fogalmazást az olvasmányunkról, ezen kívül félév végi ZH-t írunk a másik japán gyakorlat anyagából, illetve leíró nyelvtanból is. A hétfők alapból szépek, hát még így hogy fogom élvezni :D
Valószínűnek tartom, hogy a képbe még bejön majd egy koreai számonkérés is, minden bizonnyal írásbeli, ahogy előző félévben is. Mindemellett foglalkoznom kellene a Tolkien-előadás fordításával is, ha már egyszer szeretnék megajánlott jegyet szerezni. A rögtön május végére kiírt angol alapvizsgáról már ne is beszéljünk, főleg a szóbeli részéről... Képzelhetitek, mennyire várom.
Na szóval, túl fogom élni az elkövetkezendő pár hetet? Tegyék meg tétjeiket :D
Búcsúzóul egy hihetetlenül idevágó kép:
Haladjunk időrendi sorrendben, holnap régi japán ZH. Két óra anyagából írunk csak, de két olyan óráéból, amelyeken én pont nem vettem részt... kedves szaktársam, Reni-chan segítőkészségére vagyok utalva, az ő jegyzeteivel fogok erőteljesen barátkozni a délután hátralevő részében. Bevallottan képtelen vagyok mások jegyzeteiből tanulni, úgyhogy kellemes kis kihívás elé nézek.
Csütörtökön előadást tartok Papp Melinda tanárnő szakszemináriumán Nihonjinron témában. Az anyagokat már összegyűjtöttem (szeretlek, JSTOR!), és bár a Japán Alapítvány könyvtárába is ellátogattam, meglepően kevés információt sikerült összegyűjtenem, konkrétan az összes adat, amit találtam, és nem csak a jelenség fél mondatban történő megemlítése volt, az egy japán kulturális enciklopédia vonatkozó szócikke volt. A téma maga nagyon érdekel, és bár főleg a történelmi vonatkozásaira szerettem volna kiélezni az előadást, forrás hiányában valószínűleg a szociológiai és antropológiai területen lesz a hangsúly.
Pénteken tudományos íráskészségen tartok előadást, itt a kihívás egyrészt egy alkalmas és érdekes kutatási cikk (research paper, mindenki fordítsa le magának, ahogy tetszik :D) találása, valamint annak a maximum 8(!), de inkább 6(!) percben való ledarálása. Ez azért kihívás. Bár voltam már az anglisztikás könyvtárban, és végignyálaztam az ELT és az Applied Linguistics névre hallgató folyóiratok nagy részét is, semmit nem találtam, ami igazán felkeltette volna az érdeklődésemet, így valószínűleg ismét a JSTOR-hoz fogok fordulni. (Ég áldja a stunnelt.)
A hosszú hétvégén nem fogok lazsálni, az egyszer biztos, ugyanis vészesen közeleg egy halom beadandó határideje, valamint a félév végi ZH-k is egyre veszélyesebb közelségbe kerülnek. Május 7-én, hétfőn például szakszövegolvasás tesztre kerül sor, ez annyit jelent, hogy kapunk pár mondatot fordítani, azokból a szövegekből, amelyeket eddig vettünk a félév során. (Összesen 5 szövegre lett leszűkítve a "kínálat", szótárhasználat természetesen nem megengedett, furiganákra nyilván nem érdemes számítani.) Egyetlen aggodalmam, hogy az egyik órán nem tudtam megjelenni, így az 5 szövegből csak 4-gyel tudok maradéktalanul megbirkózni. Csoporttársak segítségét kell igénybe vennem :D
Másnap, azaz kedden esedékes a Sági Attila-féle szakszemináriumi házi dolgozat leadása, amely ugyebár a koreai-japán nyelvrokonságot dolgozza fel, legalábbis az enyém :D Az előadásra ugyan már annak idején sok anyagot gyűjtöttem, kicsit rendszerezetlennek találom őket ahhoz, hogy egy az egyben házi dolgozatnak nyilváníthassam, ráadásul a japán nyelvű források közül sokat egyszerűen nem volt időm feldolgozni aktuálisan - nem mintha most időmilliomos lennék, de nem keresünk kifogásokat :D Hogy terjedelem tekintetében mik az elvárások, azt egyelőre nem tudom, mert volt már szó öt oldalról, meg 6000 szóról is, a kettő viszont nagyon nem egy kategória.
Szerdán a filológia házi feladat leadási határideje fenyeget, amely egy japán nyelvű szöveg lefordítása, illetve filológiai elemzése. (Magyarul egy bekezdés szöveg, másfél oldal lábjegyzet :D) Ennek igazából szívesen nekiállnék, lelkesedem a dologért, csak egy időnyerőre volna szükségem a folyamathoz :D
Szintén szerdán a filológia ZH-ra is sor kerül majd, ami az egész féléves anyagot foglalja majd magába. A handout-okat nézegetve az elsődleges problémám valószínűleg az lesz majd, hogy nem fogom tudni eldönteni, mi számít fontosnak, és mi kevésbé :D
Csütörtökön a Papp Melinda-féle szakszemináriumi házi dolgozat leadása esedékes, a fentebb említett Nihonjinron témakörből. Ezzel nem lesz gond szerintem, az irányelvek konkrétak: 2500 szó, a Monumenta Nipponica formázási elveit követve. És persze sok-sok forrás!
Az ezt követő hétfőn (pénteken csak azért nem történik semmi, mert tanszüneti nap lesz XD) előreláthatóan vért fogok izzadni, ugyanis egyrészt le kell adni Uchikawának a könyvolvasós óra házi dolgozatát, egy 3 A4-es oldalnyi fogalmazást az olvasmányunkról, ezen kívül félév végi ZH-t írunk a másik japán gyakorlat anyagából, illetve leíró nyelvtanból is. A hétfők alapból szépek, hát még így hogy fogom élvezni :D
Valószínűnek tartom, hogy a képbe még bejön majd egy koreai számonkérés is, minden bizonnyal írásbeli, ahogy előző félévben is. Mindemellett foglalkoznom kellene a Tolkien-előadás fordításával is, ha már egyszer szeretnék megajánlott jegyet szerezni. A rögtön május végére kiírt angol alapvizsgáról már ne is beszéljünk, főleg a szóbeli részéről... Képzelhetitek, mennyire várom.
Na szóval, túl fogom élni az elkövetkezendő pár hetet? Tegyék meg tétjeiket :D
Búcsúzóul egy hihetetlenül idevágó kép:
2012. április 16., hétfő
Tudományos íráskészség évfolyam ZH eredmény
Pénteken megtudtuk a tudományos íráskészség évfolyam ZH-k eredményét, amit még március elején írt az egész díszes angolos társaság. Voltak, akik már korábban megtudták, ez csoport- és tanárfüggő volt. Volt, aki már a tavaszi szünet alatt értesült az eredményéről, jellemzően e-learningen keresztül, mi pénteken kaptuk meg Franktől a kijavított lapokat és az eredményeket tartalmazó cetlit. Mivel magukat a ZH-kat megőrzik, ezért azt nem hozhattuk el, kaptunk viszont helyette egy diszkréten széles papírcsíkot, amire a pontszámaink voltak írva.
Az én eredményeim a következők lettek (lusta voltam előkotorni és beüzemelni a scannert csak ezért az egy dologért, úgyhogy gyorsan megszerkesztettem a majdnem tökéletes mását Word-ben):
Ahhoz képest, hogy mennyire megijedtem anno a vizsga után, szokásomhoz híven jól teljesítettem :D Az eredmények egyébként nagyon vegyesek, amennyire tudom, voltak karók is jó páran, de minden egyéb más jegyből is született dögivel. (Bár ötösről nem tudok a sajátomon kívül, úgyhogy akinek szintén az lett, és olvassa ezt, az sikítson egy kommentben nyugodtan! :D) Kicsit konkrétabban megfogalmazva az alapján a pár jegy alapján, amiről én tudok, a 3 és a 4 a leggyakoribb jegyek.
Na, ez a kő is leesett a szívemről, kicsit biztosítva érzem a tudományos íráskészség jegyemet, elvégre ez 50%-át adja, ha minden igaz :D (A maradék 50%-ról meg folyamatosan gondoskodni kell, két hét múlva prezentáció, valamint írnunk kell egy hosszabb esszét is...)
Hosszabb bejegyzésre sajna most sem futja az időmből, de igyekszem, ígérem! :)
Az én eredményeim a következők lettek (lusta voltam előkotorni és beüzemelni a scannert csak ezért az egy dologért, úgyhogy gyorsan megszerkesztettem a majdnem tökéletes mását Word-ben):
 |
| leng. = length, voc. = vocabulary, coh. = coherence valamint cohesion, gra. = grammar |
Ahhoz képest, hogy mennyire megijedtem anno a vizsga után, szokásomhoz híven jól teljesítettem :D Az eredmények egyébként nagyon vegyesek, amennyire tudom, voltak karók is jó páran, de minden egyéb más jegyből is született dögivel. (Bár ötösről nem tudok a sajátomon kívül, úgyhogy akinek szintén az lett, és olvassa ezt, az sikítson egy kommentben nyugodtan! :D) Kicsit konkrétabban megfogalmazva az alapján a pár jegy alapján, amiről én tudok, a 3 és a 4 a leggyakoribb jegyek.
Na, ez a kő is leesett a szívemről, kicsit biztosítva érzem a tudományos íráskészség jegyemet, elvégre ez 50%-át adja, ha minden igaz :D (A maradék 50%-ról meg folyamatosan gondoskodni kell, két hét múlva prezentáció, valamint írnunk kell egy hosszabb esszét is...)
Hosszabb bejegyzésre sajna most sem futja az időmből, de igyekszem, ígérem! :)
2012. március 7., szerda
Tudományos íráskészség évfolyam ZH
Minden angol főszakos és minoros hallgatónak át kell esnie ezen, abban a félévben, amikor felveszi a BBN-ANG-108 tárgyat, azaz az Academic Skills 2 nevezetűt. Ezt a ZH-t az egész évfolyam egyszerre írja, bevált szokás szerint március elején. Az eredmény 50%-ban számít bele a Tudományos íráskészség jegybe, azaz ha valaki egyest kap, az sem jelent bukást.
A ZH-n kettő darab feladatot kell megoldanunk, és a Tudományos íráskészség 1 (azaz az előző félévi tárgy) jobb esetben nagyrészt ezeknek a gyakorlására volt kiélezve. Az egyik feladat egy ún. "guided summary" írása, ami annyit tesz, hogy egy körülbelül 700 szavas szövegből ki kell mazsolázni megadott dolgokat, és azokat - átfogalmazva, saját szavakkal - 130 szóban kell összefoglalni. A másik feladat egy "argumentative paragraph" írása, azaz egy megadott téma ellen vagy mellett kell érvelni 130-150 szó terjedelemben.
Az irományoknak értelemszerűen akadémiai nyelvezetben kell íródniuk, valamint fontos a topic sentence és a concluding sentence jelenléte is. Mindebből kifolyólag a helyesírási, központozási hibákat is szigorúan veszik, így egy elég komoly szintet kell megütnie az egyszeri hallgatónak az ötöshöz. Hiszen nem elég, ha a feladat tartalmi részét sikeresen elvégzi az illető, azaz megtalálja a vonatkozó részeket a szövegben, illetőleg komoly, épkézláb érveket gyűjt. Mindezt megfelelő formában és megfelelő terjedelemben kell leírni, ami nem kis feladat.
Konkrétan a mai ZH-ra rátérve az első feladat, azaz az összefoglaló szöveg írása elég komoly gondokat okozott nekem. Gyakorlatok alkalmával számomra a legnagyobb gondot mindig az átfogalmazás jelentette, azaz a szinonimák keresése, fogalmak körülírása, stb. Most viszont konkrétan a kimazsolázandó pontokat sem találtam meg, legalábbis egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy jókat írtam bele a szövegbe. Egyébként a 700 szavas kis szösszenetünk az egyetemi tanulásról szólt, és ennek a sajátosságait kellett leírni.
Az érvelő szövegnek arról kellett szólnia, ellenezzük-e avagy támogatjuk azt, hogy minden egyetemi előadást látogatáskötelessé tegyenek. Első gondolatom az volt, hogy könnyebb amellett érvelni, hogy tegyék őket azzá (még ha a szívem mélyén nem is így gondolom), de az érvek gyűjtögetése közben rájöttem, hogy bizony komoly gondjaim lesznek, így érdemes lenne a másik oldalt választani. Végül jó egyetemista módjára a dolog ellen érveltem, de sajnos nem érzem úgy, hogy különösen stabilak és megalapozottak lettek volna az érveim...
Összességében meglepett maga a vizsga, mert könnyebbre számítottam. Nekem úgy tűnt, hogy az eddig gyakorolt feladatok mind könnyebbek voltak, mint ez. No meg persze az idővel is végig hadilábon álltam, mert nagyon szöszölős vagyok, és apróságokon is hosszú percekig tudok agyalni. Folyamatosan figyeltem az időre, nehogy túl sokat pepecseljek bármivel is, de még ilyen feszített tempó mellett is alig tudtam befejezni a feladatokat.
Eredményekre még jó pár napig (hétig?) nem számítok, elvégre több száz ember fogalmazásairól van szó, még ha több tanár is javítja együttes erővel.
A ZH-n kettő darab feladatot kell megoldanunk, és a Tudományos íráskészség 1 (azaz az előző félévi tárgy) jobb esetben nagyrészt ezeknek a gyakorlására volt kiélezve. Az egyik feladat egy ún. "guided summary" írása, ami annyit tesz, hogy egy körülbelül 700 szavas szövegből ki kell mazsolázni megadott dolgokat, és azokat - átfogalmazva, saját szavakkal - 130 szóban kell összefoglalni. A másik feladat egy "argumentative paragraph" írása, azaz egy megadott téma ellen vagy mellett kell érvelni 130-150 szó terjedelemben.
Az irományoknak értelemszerűen akadémiai nyelvezetben kell íródniuk, valamint fontos a topic sentence és a concluding sentence jelenléte is. Mindebből kifolyólag a helyesírási, központozási hibákat is szigorúan veszik, így egy elég komoly szintet kell megütnie az egyszeri hallgatónak az ötöshöz. Hiszen nem elég, ha a feladat tartalmi részét sikeresen elvégzi az illető, azaz megtalálja a vonatkozó részeket a szövegben, illetőleg komoly, épkézláb érveket gyűjt. Mindezt megfelelő formában és megfelelő terjedelemben kell leírni, ami nem kis feladat.
Konkrétan a mai ZH-ra rátérve az első feladat, azaz az összefoglaló szöveg írása elég komoly gondokat okozott nekem. Gyakorlatok alkalmával számomra a legnagyobb gondot mindig az átfogalmazás jelentette, azaz a szinonimák keresése, fogalmak körülírása, stb. Most viszont konkrétan a kimazsolázandó pontokat sem találtam meg, legalábbis egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy jókat írtam bele a szövegbe. Egyébként a 700 szavas kis szösszenetünk az egyetemi tanulásról szólt, és ennek a sajátosságait kellett leírni.
Az érvelő szövegnek arról kellett szólnia, ellenezzük-e avagy támogatjuk azt, hogy minden egyetemi előadást látogatáskötelessé tegyenek. Első gondolatom az volt, hogy könnyebb amellett érvelni, hogy tegyék őket azzá (még ha a szívem mélyén nem is így gondolom), de az érvek gyűjtögetése közben rájöttem, hogy bizony komoly gondjaim lesznek, így érdemes lenne a másik oldalt választani. Végül jó egyetemista módjára a dolog ellen érveltem, de sajnos nem érzem úgy, hogy különösen stabilak és megalapozottak lettek volna az érveim...
Összességében meglepett maga a vizsga, mert könnyebbre számítottam. Nekem úgy tűnt, hogy az eddig gyakorolt feladatok mind könnyebbek voltak, mint ez. No meg persze az idővel is végig hadilábon álltam, mert nagyon szöszölős vagyok, és apróságokon is hosszú percekig tudok agyalni. Folyamatosan figyeltem az időre, nehogy túl sokat pepecseljek bármivel is, de még ilyen feszített tempó mellett is alig tudtam befejezni a feladatokat.
Eredményekre még jó pár napig (hétig?) nem számítok, elvégre több száz ember fogalmazásairól van szó, még ha több tanár is javítja együttes erővel.
2012. február 20., hétfő
Péntek
El is feledkeztem róla, hogy a pénteki nap kimaradt a heti élménybeszámolók sorából! Bár nem sok minden történt, amiről ódákat tudnék zengeni, azért meg kell, hogy emlékezzem a másik minoros gyakorlatomról, a tudományos íráskészségről is.
Tudományos íráskészség 2 (BBN-ANG-108/zc), Francis J. Prescott-Pickup
Frank semmit sem változott - szép is lenne, ha egy vizsgaidőszaknyi idő alatt más ember lenne belőle -, az órák továbbra is nagyon jó hangulatban telnek, de valahogy mégis mindig sikerül belecsempészni valami tanulnivalót két vicces megjegyzés közé. A csoportnak viszonylag nagy része lecserélődött, ami gondolom annak köszönhető, hogy ezúttal nem volt meghatározva, hogy csak minorosok vehetnék fel az órát. Így ha jól rémlik, mi minorosok még kisebbségben is vagyunk a főszakosokkal szemben, azaz csak páran maradtunk meg a régiek közül. Nagyon örülök, hogy az utolsó pillanatban megtaláltam ezt az időpontot (amikor az órafelvételt intéztem, még csak egy Frank-féle gyakorlat volt meghirdetve, ami ütközött a szakszövegolvasásommal), mert egyrészt vannak ismerős arcok a csoportban, másrészt a tanárt is ismerem így, ami nálam fontos tényező - elég a teljesítménykényszeremre gondolni. :D A tantárgyhoz még hozzá tartozik, hogy március 7-én évfolyam-ZH-t írunk. Erről majd aktuálisan részletesen beszámolok, addig is marad a gyakorlás :)
Pénteken ezen kívül csak angol gyakorlatom van, amiről már írtam a szerdánál :)
Tudományos íráskészség 2 (BBN-ANG-108/zc), Francis J. Prescott-Pickup
Frank semmit sem változott - szép is lenne, ha egy vizsgaidőszaknyi idő alatt más ember lenne belőle -, az órák továbbra is nagyon jó hangulatban telnek, de valahogy mégis mindig sikerül belecsempészni valami tanulnivalót két vicces megjegyzés közé. A csoportnak viszonylag nagy része lecserélődött, ami gondolom annak köszönhető, hogy ezúttal nem volt meghatározva, hogy csak minorosok vehetnék fel az órát. Így ha jól rémlik, mi minorosok még kisebbségben is vagyunk a főszakosokkal szemben, azaz csak páran maradtunk meg a régiek közül. Nagyon örülök, hogy az utolsó pillanatban megtaláltam ezt az időpontot (amikor az órafelvételt intéztem, még csak egy Frank-féle gyakorlat volt meghirdetve, ami ütközött a szakszövegolvasásommal), mert egyrészt vannak ismerős arcok a csoportban, másrészt a tanárt is ismerem így, ami nálam fontos tényező - elég a teljesítménykényszeremre gondolni. :D A tantárgyhoz még hozzá tartozik, hogy március 7-én évfolyam-ZH-t írunk. Erről majd aktuálisan részletesen beszámolok, addig is marad a gyakorlás :)
Pénteken ezen kívül csak angol gyakorlatom van, amiről már írtam a szerdánál :)
2012. február 5., vasárnap
Az új tanegységlista hátulütői
Bizonyára sokan tudjátok, hogy a "kicsik", azaz akiket 2011-ben vettek fel az egyetemre, már más tanegységlista szerint tanulnak, mint mi. A változások dióhéjban, hogy a kisebbeknek kevesebb tanegységet kell elvégezniük, és - ebből kifolyólag - több kreditet is kapnak az egyes tárgyakért. A japán szakot érintő változásokról készítettem régebben egy összehasonlító táblázatot, amit itt találtok meg.
Ez a változtatás hosszú távon ugyan könnyebbséget jelent majd mind a hallgatók (kevesebb tanóra), mind az egyetem (kevesebb pénz a tanároknak) szempontjából, rövid távon azonban csak a gond van vele, ezt bátran kijelenthetem. Valószínűleg ez a bejegyzés nem lesz túl informatív, de néhányan talán találtok benne olyan részleteket, amelyeket hasznosnak találtok, esetleg még hasonló helyzetbe is kerülhettek.
Az egyik potenciálisan nagy kalamajkában lévő embercsoport: azok a hallgatók, akik halasztottak. Őket 2010-ben vették fel ugyan, de akkor kezdték el a tanulmányaikat, mint a 2011-esek. Bár elvileg az egyetem köteles meghirdetni a 2010-es tantárgyakat is, talán nem mondok újdonságot, ha kijelentem, ez nem ilyen egyszerű. Azok tehát, akik halasztottak egy évet, egy már nem aktív és nem élő tanegységlistát kell, hogy elvégezzenek.
Szerencsére a tantárgyak nem térnek el teljesen, de a változások mértéke nem elhanyagolható. Vannak tantárgyak, amelyek nem nagyon feleltethetők meg semmi 2011-esnek, ezekből nagyrészt csak vizsgakurzusok indulnak. Magyarul vizsgázz le előadások nélkül. Ez egy olyan szakon talán nem jelent problémát, ahol a tárgyakhoz tartoznak kötelező olvasmányok, de a keleti szakok pont nem erről híresek. A vizsgák java részére csak jegyzetekből tudunk készülni szakirodalom híján, így komoly gondban vannak azok, akik halasztottak. Az egymásnak megfeleltethető tanegységek sem ugyanolyan kódon indulnak, így a TO-ra tett kitérő és a kérvények írogatása elkerülhetetlen.
Kisebb, de hasonló gondban vannak a lusták :) Lusták alatt azokat értem, akik nem tudtak/akartak elvégezni bizonyos tárgyakat, amelyeket már el kellett volna. Számukra annyira nem nagy érvágás egy vizsgakurzus elvégzése, hiszen (elvileg :P) egyszer már bejártak ezekre, csak a vizsga nem sikerült. A megfeleltethető tárgyak számukra is egy plusz kitérőt jelentenek a Tanulmányi Osztályra.
A minorok, azok a drága minorok. A rendszer mindössze annyit érzékel és tud, hogy a 2011-ben hivatalossá váló képzések 2011-es tanegységlistát kapnak. És azok, akik 2010-ben kerültek az egyetemre, mikor lesznek hivatalosan is minorosok? Hát persze, hogy 2011-ben. Volt egy olyan időszak nem is olyan rég, amikor az ETR szerint egyetlen elvégzett minoros tárgyam sem volt. A rendszer úgy gondolta, hogy 2011-ben kezdtem el a minort (bár a tantárgyakat már 2010-ben is végeztem, a hivatalos jelentkezés és annak az elfogadása 2011-ben történt), ezért arra számított, hogy nekem 11-es kódú óráim lesznek. Pedig ugye nem. Szerencsére a problémát azóta megoldották, de ez egy igen csúnya baki volt.
Ne feledkezzünk el magukról a "kicsikről" se. Ott van a rakás - jobb esetben - segítőkész felsőbb éves, és a kérdéseik nagy része mégsem kerül megválaszolásra, egyszerűen mert nincsen válasz. Hozzám például hiába fordul bárki azzal, hogy milyen a "Szöveg, írás, kiadvány" vizsga, mert én még "Szöveg- és kiadványszerkesztés" tárgyat végeztem, és nem tudhatom, hogy ez egyáltalán ugyanaz a tárgy-e, csak más köntösben.
Vannak olyan tárgyak is, amelyek elvileg elsőéves tárgyak, gyakorlatilag azonban nem mindenkinek van első évre kiírva. Ezt is a saját bőrömön tapasztaltam: számomra ilyen a koreai nyelvgyakorlat. A koreai főszakosok értelemszerűen első félévtől kezdve végzik ezt a tantárgyat, én viszont, aki második keleti nyelvként végzi, csak második tanévem elején kezdtem hozzá (sőt, akár a harmadik elején is kezdhettem volna). Mivel csak 2011-es kóddal volt meghirdetve az óra, ezért azzal vette fel mindenki, de valószínűleg ez is még egy plusz kört jelent majd a TO-n.
Biztos kifelejtettem valamit, akkor azt majd később megírom :D Ahogyan a TO-s kiruccanásomról is beszámolok majd a koreaival kapcsolatban, ugyanis több problémával is szembesültem :)
Kellemes pihenést a hátralévő rövidke időre a következő szorgalmi időszakig! ^^
Ez a változtatás hosszú távon ugyan könnyebbséget jelent majd mind a hallgatók (kevesebb tanóra), mind az egyetem (kevesebb pénz a tanároknak) szempontjából, rövid távon azonban csak a gond van vele, ezt bátran kijelenthetem. Valószínűleg ez a bejegyzés nem lesz túl informatív, de néhányan talán találtok benne olyan részleteket, amelyeket hasznosnak találtok, esetleg még hasonló helyzetbe is kerülhettek.
Az egyik potenciálisan nagy kalamajkában lévő embercsoport: azok a hallgatók, akik halasztottak. Őket 2010-ben vették fel ugyan, de akkor kezdték el a tanulmányaikat, mint a 2011-esek. Bár elvileg az egyetem köteles meghirdetni a 2010-es tantárgyakat is, talán nem mondok újdonságot, ha kijelentem, ez nem ilyen egyszerű. Azok tehát, akik halasztottak egy évet, egy már nem aktív és nem élő tanegységlistát kell, hogy elvégezzenek.
Szerencsére a tantárgyak nem térnek el teljesen, de a változások mértéke nem elhanyagolható. Vannak tantárgyak, amelyek nem nagyon feleltethetők meg semmi 2011-esnek, ezekből nagyrészt csak vizsgakurzusok indulnak. Magyarul vizsgázz le előadások nélkül. Ez egy olyan szakon talán nem jelent problémát, ahol a tárgyakhoz tartoznak kötelező olvasmányok, de a keleti szakok pont nem erről híresek. A vizsgák java részére csak jegyzetekből tudunk készülni szakirodalom híján, így komoly gondban vannak azok, akik halasztottak. Az egymásnak megfeleltethető tanegységek sem ugyanolyan kódon indulnak, így a TO-ra tett kitérő és a kérvények írogatása elkerülhetetlen.
Kisebb, de hasonló gondban vannak a lusták :) Lusták alatt azokat értem, akik nem tudtak/akartak elvégezni bizonyos tárgyakat, amelyeket már el kellett volna. Számukra annyira nem nagy érvágás egy vizsgakurzus elvégzése, hiszen (elvileg :P) egyszer már bejártak ezekre, csak a vizsga nem sikerült. A megfeleltethető tárgyak számukra is egy plusz kitérőt jelentenek a Tanulmányi Osztályra.
A minorok, azok a drága minorok. A rendszer mindössze annyit érzékel és tud, hogy a 2011-ben hivatalossá váló képzések 2011-es tanegységlistát kapnak. És azok, akik 2010-ben kerültek az egyetemre, mikor lesznek hivatalosan is minorosok? Hát persze, hogy 2011-ben. Volt egy olyan időszak nem is olyan rég, amikor az ETR szerint egyetlen elvégzett minoros tárgyam sem volt. A rendszer úgy gondolta, hogy 2011-ben kezdtem el a minort (bár a tantárgyakat már 2010-ben is végeztem, a hivatalos jelentkezés és annak az elfogadása 2011-ben történt), ezért arra számított, hogy nekem 11-es kódú óráim lesznek. Pedig ugye nem. Szerencsére a problémát azóta megoldották, de ez egy igen csúnya baki volt.
Ne feledkezzünk el magukról a "kicsikről" se. Ott van a rakás - jobb esetben - segítőkész felsőbb éves, és a kérdéseik nagy része mégsem kerül megválaszolásra, egyszerűen mert nincsen válasz. Hozzám például hiába fordul bárki azzal, hogy milyen a "Szöveg, írás, kiadvány" vizsga, mert én még "Szöveg- és kiadványszerkesztés" tárgyat végeztem, és nem tudhatom, hogy ez egyáltalán ugyanaz a tárgy-e, csak más köntösben.
Vannak olyan tárgyak is, amelyek elvileg elsőéves tárgyak, gyakorlatilag azonban nem mindenkinek van első évre kiírva. Ezt is a saját bőrömön tapasztaltam: számomra ilyen a koreai nyelvgyakorlat. A koreai főszakosok értelemszerűen első félévtől kezdve végzik ezt a tantárgyat, én viszont, aki második keleti nyelvként végzi, csak második tanévem elején kezdtem hozzá (sőt, akár a harmadik elején is kezdhettem volna). Mivel csak 2011-es kóddal volt meghirdetve az óra, ezért azzal vette fel mindenki, de valószínűleg ez is még egy plusz kört jelent majd a TO-n.
Biztos kifelejtettem valamit, akkor azt majd később megírom :D Ahogyan a TO-s kiruccanásomról is beszámolok majd a koreaival kapcsolatban, ugyanis több problémával is szembesültem :)
Kellemes pihenést a hátralévő rövidke időre a következő szorgalmi időszakig! ^^
2012. január 23., hétfő
Modern irodalom vizsga
A modern irodalom előadás valójában "Az angol irodalom 1890-től az 1960-as évekig" névre hallgat, de érthető módon senki sem hívja így. Ez volt a legutolsó vizsgám, ugyanúgy, mint az előző vizsgaidőszakban - akkor is az angol irodalmat hagytam a végére. De ez alkalommal nem szóbeli vizsgáról volt szó, így annyira nem is aggódtam.
A vizsga két részből állt. Első körben teszt-jellegű, rövid válaszokat igénylő kérdésekre kellett válaszolni. Erre volt papíron 25 percünk, gyakorlatilag volt az 35 is. Szerepeltek az írók és költők életével és munkásságával kapcsolatos kérdések (semmi szőrszálhasogatás, szerencsére), a művekben szereplő karakterekről (neveket tanuljatok, emberek, neveket!), eseményekről feltett kérdések, valamint volt versfelismerés, illetve a korszakra vonatkozó átfogóbb kérdések is. Összesen 30 pontot lehetett itt elérni, ebből minimum 8-at muszáj volt ahhoz, hogy kijavítsák a vizsga többi részét.
Ezt a feladatlapot összeszedték, majd megkaptuk az esszé papírját is. Három megadott eszzékérdés közül kellett kiválasztani egyet, amit körülbelül 400 szó terjedelemben kellett kidolgozni. Ez adta ki a jegy maradék 70%-át. Hogy el tudjátok képzelni, milyen jellegű témák voltak, az én időpontomon választani lehetett a következők közül:
Miután sikerült nem lefordulnom a székről (padról...) a címek láttán, gondos mérlegelés után a harmadik téma mellett döntöttem. A két vers összehasonlítása csábító volt ugyan, de pár másodperc alatt rájöttem, hogy nem tudom felidézni a versek szövegét, csak az elnagyzolt tartalmukat, azzal pedig nem sokra mentem volna. James Joyce-ról és az "írségéről" eleve nem tudtam volna 400 szót írni, így ezt rögtön kizártam. Maradt tehát a dráma és a szünetek szerepe - ehhez egyébként egy részlet is meg volt adva a drámából, ahol alig pár soron belül két *Pause* rész is szerepelt.
Az esszének túlnyomó mértékben a The Caretaker c. drámához kellett kötődnie, a Waiting for Godot-ra csak egy-két gondolat erejéig kellett (és lehetett) átkapcsolni, erre fel is hívták a figyelmünket. Végül 450-460 szót sikerült írnom, ami elvileg még a plusz/mínusz 10%-ot beleszámítva is túllógott a határon, de szerintem nem gyanakodtak a javító tanárok, mert az írásképemnek köszönhetően (kicsi betűk, szűk sorközök) alig lett több egy oldalnál a szöveg.
Aktuálisan úgy éreztem, hogy egy nagy halom humbugot írtam az esszébe, de ma kiderült, hogy négyest kaptam a vizsgára, szóval úgy tűnik, a megfelelő humbugokat írtam bele :D Nagyon hálás vagyok ezért a jegyért, mert arcpirítóan keveset készültem magára a vizsgára, ráadásul az előadásokra is csak a félév első felében jártam be. Megfogadtam, hogy következő félévben nem leszek ilyen hanyag, ami az angol irodalmat illeti (ezúttal a restaurációs irodalmat veszem fel, bár már most látom, hogy ütközni fog, és nem fogok tudni bejárni az előadásokra). Már csak azért sem, mert szóbeli lesz a vizsga... már most a kötelező olvasmányok listáját bújom :D
Már csak egyetlen jegy hiányzik a teljes boldogságomhoz és a félév sikeres zárásához - a kelet történelme. Amint kiderül, megint jelentkezem :)
A vizsga két részből állt. Első körben teszt-jellegű, rövid válaszokat igénylő kérdésekre kellett válaszolni. Erre volt papíron 25 percünk, gyakorlatilag volt az 35 is. Szerepeltek az írók és költők életével és munkásságával kapcsolatos kérdések (semmi szőrszálhasogatás, szerencsére), a művekben szereplő karakterekről (neveket tanuljatok, emberek, neveket!), eseményekről feltett kérdések, valamint volt versfelismerés, illetve a korszakra vonatkozó átfogóbb kérdések is. Összesen 30 pontot lehetett itt elérni, ebből minimum 8-at muszáj volt ahhoz, hogy kijavítsák a vizsga többi részét.
Ezt a feladatlapot összeszedték, majd megkaptuk az esszé papírját is. Három megadott eszzékérdés közül kellett kiválasztani egyet, amit körülbelül 400 szó terjedelemben kellett kidolgozni. Ez adta ki a jegy maradék 70%-át. Hogy el tudjátok képzelni, milyen jellegű témák voltak, az én időpontomon választani lehetett a következők közül:
- Két vers összehasonlítása, ha jól emlékszem Yeats The Lake Isle of Innisfree és Sailing to Byzantium c. versei, pár szempont is meg volt adva példaként
- James Joyce és az "írsége", nem tudom már, hogyan volt megfogalmazva, de talán értitek a lényeget :D
- A szünetek szerepe a The Caretaker című drámában, illetve a hasonló részek szerepe a Waiting for Godot-ban
Miután sikerült nem lefordulnom a székről (padról...) a címek láttán, gondos mérlegelés után a harmadik téma mellett döntöttem. A két vers összehasonlítása csábító volt ugyan, de pár másodperc alatt rájöttem, hogy nem tudom felidézni a versek szövegét, csak az elnagyzolt tartalmukat, azzal pedig nem sokra mentem volna. James Joyce-ról és az "írségéről" eleve nem tudtam volna 400 szót írni, így ezt rögtön kizártam. Maradt tehát a dráma és a szünetek szerepe - ehhez egyébként egy részlet is meg volt adva a drámából, ahol alig pár soron belül két *Pause* rész is szerepelt.
Az esszének túlnyomó mértékben a The Caretaker c. drámához kellett kötődnie, a Waiting for Godot-ra csak egy-két gondolat erejéig kellett (és lehetett) átkapcsolni, erre fel is hívták a figyelmünket. Végül 450-460 szót sikerült írnom, ami elvileg még a plusz/mínusz 10%-ot beleszámítva is túllógott a határon, de szerintem nem gyanakodtak a javító tanárok, mert az írásképemnek köszönhetően (kicsi betűk, szűk sorközök) alig lett több egy oldalnál a szöveg.
Aktuálisan úgy éreztem, hogy egy nagy halom humbugot írtam az esszébe, de ma kiderült, hogy négyest kaptam a vizsgára, szóval úgy tűnik, a megfelelő humbugokat írtam bele :D Nagyon hálás vagyok ezért a jegyért, mert arcpirítóan keveset készültem magára a vizsgára, ráadásul az előadásokra is csak a félév első felében jártam be. Megfogadtam, hogy következő félévben nem leszek ilyen hanyag, ami az angol irodalmat illeti (ezúttal a restaurációs irodalmat veszem fel, bár már most látom, hogy ütközni fog, és nem fogok tudni bejárni az előadásokra). Már csak azért sem, mert szóbeli lesz a vizsga... már most a kötelező olvasmányok listáját bújom :D
Már csak egyetlen jegy hiányzik a teljes boldogságomhoz és a félév sikeres zárásához - a kelet történelme. Amint kiderül, megint jelentkezem :)
2011. december 17., szombat
Angol minoros gyakorlatok
Ebben a félévben két angol minoros gyakorlatot kellett felvennem: egy nyelvgyakorlatot és egy "tudományos íráskészség" névre hallgató gyönyörűséget. Mindez persze azzal járt, hogy kaptam egy kis ízelítőt az anglisztikán mindennapos (na jó, minden-féléves) véres küzdelemből, ami a tárgyfelvétel kapcsán szokott kibontakozni. Véres küzdelem, igen, mert vagy 40-en jelentkeztünk fel a 16 fős órára, de egy rossz szavam sincsen, mert mindkét gyakorlaton ahhoz a tanárhoz kerültem, akihez eredetileg szerettem volna.
A nyelvgyakorlatot Christopher Ryan tanár úrnál vettem fel (nem Chris! azt nem szereti :D), és ez azt hiszem életem eddigi egyik legjobb döntése volt :D (Amiben szokás szerint benne van a keze sokat emlegetett anglisztikás barátnőmnek, Andinak.) Christopher egy hihetetlenül kedves, humoros, jóindulatú és nagyon szeretni való ember, mindemellett pedig hihetetlenül jó tanár is - szerintem. És mindezek felett olyan gyönyörűen beszél angolul, hogy egész álló nap elhallgatnám. Nem az a fülbántóan angol akcentusa van, hanem a gyönyörűen angol fajta :D Ha engem kérdeztek, akkor ő a Standard Southern British English megtestesült valója, mintha csak egy hangtan könyvből lépett volna elő :)
Az órák nagy része beszélgetős, játékos, élvezetes feladatokkal, csoportra bontós - tanakodós fejtörőkkel telt, mindemellett persze néha (hetente egyszer) előkaptuk "a Vince-et" is, azaz az anglisztikás hallgatók bibliáját. (Ld.: Michael Vince - Advanced Language Practice). Rengeteg érdekesség, vicces anekdota hangzott el, és úgy érzem, emberileg is több lettem az óráknak köszönhetően, nem csak az angol tudásomat kupálták ki.
Christophernek érzéke van ahhoz, hogy minden olyan feladatot, ami egyébként száraz és unalmas nyelvtan vagy éppen szókincsfejlesztés, élvezetes és vicces, játékszerű élménnyé tegyen. A jól ismert "keresd a hibát a mondatban" feladatot nem a megszokott, kicsit sem életszerű és nagyon erőltetett mondatokon játszottuk el, hanem egy honlapról vett, különböző országokban talált hibás angol feliratok gyűjteményéből mazsolázott nekünk Christopher. (Én konkrétan könnyesre röhögtem magam, mire végigolvastam az összes hibás mondatot, és ezzel nem voltam egyedül.)
Azt hiszem rövidre kell zárnom ezt a beszámolót, különben elég komoly mennyiségű ajnározást és ódának is beillő szóáradatot fogok itt összehozni, ami nyilván senkit sem érdekel :D A lényeg: Christophernél vegyetek fel órát, de csak akkor, ha én éppen nem, mert ha kitúrtok az ETR listáról, akkor ölök.
Magáról a nyelvgyakorlatról annyit, hogy ez az ún. nyelvi alapvizsgára hivatott felkészíteni minket, amit az anglisztikás alapszakos hallgatók második félév végén kötelesek megcsinálni, mi minorosok pedig akkor esünk neki, amikor szeretnénk. (Érdemes negyedik félév végén, mivel a második tanévre van kiírva a két nyelvgyakorlat.)
A másik gyakorlat, a tudományos íráskészség egy - szerintem - csak részben hasznos tárgy. Ennek a célja a páros félévekben megrendezésre kerülő nagy "évfolyam ZH", vagyis nem ez a cél, de van egy ilyen is, és a lényeg az, hogy arra jól felkészüljünk. Ebből kifolyólag két feladattípust gyakorlunk halálra: összefoglaló írás egy megadott szempont alapján (guided summary) (ott egy hosszú cikk, bizonyos dolgokat kell kimazsolázni belőle, majd úgy leírni megadott hosszúságban, hogy saját szavakkal fogalmazd meg, és ne a cikkből vegyél ki kifejezéseket); valamint pici fogalmazáska írása (paragraph) (előre megadott témáról megadott hosszúságú, koherens, nagyon menő kis bekezdést írni).
Ebből a kettőből számomra az első feladat fontossága rejtély. Összefoglalót írni egy cikkből... oké, jól jöhet. Megadott szempont alapján kiírni a dolgokat... oké, jól jöhet. Nem használhatom azokat a szavakat, amik az eredeti szövegben szerepelnek... he? Ennek mi értelme van? Ha valaki rájön, ossza meg velem. Tehát lesz március 7-én egy nagy ZH, összeül egy évfolyamnyi anglisztikás meg minoros, és másfél óra alatt írunk egy összefoglalót meg egy paragraph-ot.
Ezt az órát Frank Prescott-Pickup tanár úrnál vettem fel, amit szintén nem bántam meg. Bár a házi feladatok és egyéb elő- és beadnivalók osztályzását néhol nem értettem (kaptam egy csomó dicséretet, majd egy 4-est például), félév végén mégis zokszó nélkül megkaptam az ötösömet, úgyhogy ezzel nem foglalkozom sokat :D Frankről annyit, hogy ő is hihetetlenül közvetlen és humoros ember, eléggé hiperaktív, bár néha megijedtem amikor a kb. 2 méteres magasságával random pillanatokban felpattant a székéből és heves gesztikulációkkal illusztrálni kezdett valamit :D (Vagy evett, vagy ivott, vagy mindkettő :D)
Azt hiszem ennyit akartam írni, mindkét gyakorlat felüdülés volt a japános-koreais, eléggé megterhelő gyakorlatok között, mert bár minden hétre kellett valami házi feladatot csinálni mindkét órára, maguk a tanórák nagyon kellemes légkörben teltek, és sosem kellett attól tartanom, hogy hülyének néznek, vagy leszidnak, ha valamit rosszul mondok. (Pedig hajlamos vagyok az ilyesmire.)
Ennyit erről ^^
A nyelvgyakorlatot Christopher Ryan tanár úrnál vettem fel (nem Chris! azt nem szereti :D), és ez azt hiszem életem eddigi egyik legjobb döntése volt :D (Amiben szokás szerint benne van a keze sokat emlegetett anglisztikás barátnőmnek, Andinak.) Christopher egy hihetetlenül kedves, humoros, jóindulatú és nagyon szeretni való ember, mindemellett pedig hihetetlenül jó tanár is - szerintem. És mindezek felett olyan gyönyörűen beszél angolul, hogy egész álló nap elhallgatnám. Nem az a fülbántóan angol akcentusa van, hanem a gyönyörűen angol fajta :D Ha engem kérdeztek, akkor ő a Standard Southern British English megtestesült valója, mintha csak egy hangtan könyvből lépett volna elő :)
Az órák nagy része beszélgetős, játékos, élvezetes feladatokkal, csoportra bontós - tanakodós fejtörőkkel telt, mindemellett persze néha (hetente egyszer) előkaptuk "a Vince-et" is, azaz az anglisztikás hallgatók bibliáját. (Ld.: Michael Vince - Advanced Language Practice). Rengeteg érdekesség, vicces anekdota hangzott el, és úgy érzem, emberileg is több lettem az óráknak köszönhetően, nem csak az angol tudásomat kupálták ki.
Christophernek érzéke van ahhoz, hogy minden olyan feladatot, ami egyébként száraz és unalmas nyelvtan vagy éppen szókincsfejlesztés, élvezetes és vicces, játékszerű élménnyé tegyen. A jól ismert "keresd a hibát a mondatban" feladatot nem a megszokott, kicsit sem életszerű és nagyon erőltetett mondatokon játszottuk el, hanem egy honlapról vett, különböző országokban talált hibás angol feliratok gyűjteményéből mazsolázott nekünk Christopher. (Én konkrétan könnyesre röhögtem magam, mire végigolvastam az összes hibás mondatot, és ezzel nem voltam egyedül.)
Azt hiszem rövidre kell zárnom ezt a beszámolót, különben elég komoly mennyiségű ajnározást és ódának is beillő szóáradatot fogok itt összehozni, ami nyilván senkit sem érdekel :D A lényeg: Christophernél vegyetek fel órát, de csak akkor, ha én éppen nem, mert ha kitúrtok az ETR listáról, akkor ölök.
Magáról a nyelvgyakorlatról annyit, hogy ez az ún. nyelvi alapvizsgára hivatott felkészíteni minket, amit az anglisztikás alapszakos hallgatók második félév végén kötelesek megcsinálni, mi minorosok pedig akkor esünk neki, amikor szeretnénk. (Érdemes negyedik félév végén, mivel a második tanévre van kiírva a két nyelvgyakorlat.)
A másik gyakorlat, a tudományos íráskészség egy - szerintem - csak részben hasznos tárgy. Ennek a célja a páros félévekben megrendezésre kerülő nagy "évfolyam ZH", vagyis nem ez a cél, de van egy ilyen is, és a lényeg az, hogy arra jól felkészüljünk. Ebből kifolyólag két feladattípust gyakorlunk halálra: összefoglaló írás egy megadott szempont alapján (guided summary) (ott egy hosszú cikk, bizonyos dolgokat kell kimazsolázni belőle, majd úgy leírni megadott hosszúságban, hogy saját szavakkal fogalmazd meg, és ne a cikkből vegyél ki kifejezéseket); valamint pici fogalmazáska írása (paragraph) (előre megadott témáról megadott hosszúságú, koherens, nagyon menő kis bekezdést írni).
Ebből a kettőből számomra az első feladat fontossága rejtély. Összefoglalót írni egy cikkből... oké, jól jöhet. Megadott szempont alapján kiírni a dolgokat... oké, jól jöhet. Nem használhatom azokat a szavakat, amik az eredeti szövegben szerepelnek... he? Ennek mi értelme van? Ha valaki rájön, ossza meg velem. Tehát lesz március 7-én egy nagy ZH, összeül egy évfolyamnyi anglisztikás meg minoros, és másfél óra alatt írunk egy összefoglalót meg egy paragraph-ot.
Ezt az órát Frank Prescott-Pickup tanár úrnál vettem fel, amit szintén nem bántam meg. Bár a házi feladatok és egyéb elő- és beadnivalók osztályzását néhol nem értettem (kaptam egy csomó dicséretet, majd egy 4-est például), félév végén mégis zokszó nélkül megkaptam az ötösömet, úgyhogy ezzel nem foglalkozom sokat :D Frankről annyit, hogy ő is hihetetlenül közvetlen és humoros ember, eléggé hiperaktív, bár néha megijedtem amikor a kb. 2 méteres magasságával random pillanatokban felpattant a székéből és heves gesztikulációkkal illusztrálni kezdett valamit :D (Vagy evett, vagy ivott, vagy mindkettő :D)
Azt hiszem ennyit akartam írni, mindkét gyakorlat felüdülés volt a japános-koreais, eléggé megterhelő gyakorlatok között, mert bár minden hétre kellett valami házi feladatot csinálni mindkét órára, maguk a tanórák nagyon kellemes légkörben teltek, és sosem kellett attól tartanom, hogy hülyének néznek, vagy leszidnak, ha valamit rosszul mondok. (Pedig hajlamos vagyok az ilyesmire.)
Ennyit erről ^^
2011. december 8., csütörtök
Limerik
Ez nagyon nem japán, de gondoltam megosztom a nagyérdeművel (vö. nagyzolok vele). Angol házi feladat végeredménye, azaz egy limerik. (Elszöszöltem vele, mire a rímek, a szótagszám és a hangsúly is stimmeltek, de megérte! :D Ja, és nem árt az se, ha vicces :D) Enjoy:
The hedgehog had such a huge crush,
The thought of the girl made him blush.
They dated for days
But then parted ways.
It turned out that she was a brush.
The thought of the girl made him blush.
They dated for days
But then parted ways.
It turned out that she was a brush.
2011. július 15., péntek
Angol minor!
Magyarul: felvettek angol minorra! :D Yaaay! :D Most már csak azt mondja meg nekem valaki, mit jelent az a 10-es zárójelben az "Elfogadott" mellett x)
Büszke vagyok a BTK-ra mellesleg, mert nem gondoltam volna, hogy az indexleadás utolsó napján, a TO bezárása után bő 5 órával már a képembe is nyomják az eredményt :D
2011. július 12., kedd
Mi az a minor / specializáció?
Újabban egyre több kérdést kapok a specializációkkal és főleg a minorokkal kapcsolatban, úgyhogy úgy döntöttem, írok róluk egy kicsit :) A kérdések egy részét már feltették nekem többen is e-mailben, egy részét csak én írtam ide, mert úgy érzem, érdemes tisztázni.
FONTOS! Ezek a válaszok azt a rendszert tükrözik, amit én végzek. A japán szakon való átalakítások következtében nem állíthatom 100%-os biztossággal, hogy az alattam tanuló évfolyamokra is pontosan ugyanezek a szabályok lesznek érvényesek. Az általánosabb kérdésekre adott válaszaim viszont megbízhatóbbak :)
Ugyanaz a kettő (a minor és a specializáció)?
Igen és nem. Bölcsészkaron ahhoz, hogy megkapd a diplomádat, a főszakod mellett még pluszban tanulnod kell valamit. Ha a választott szakodon van ún. specializáció, akkor választhatod azt, vagy a minort; ha nincs specializációra lehetőség, akkor értelemszerűen minort kell végezned. Tehát mind a kettő a plusz kreditek összeszedésére alkalmas, de alapvetően különböznek egymástól.
Mi az a minor?
Második szak. Én jelenleg japán főszakos és angol minoros vagyok, ami annyit jelent, hogy a japános tantárgyak közül mindent el kell végeznem, az anglisztikás tárgyak közül viszont jóval kevesebbet, mintha anglisztika főszakos lennék. Hogy a szak tárgyaiból a minorhoz mit kell és mit nem kell elvégezni, azt az interneten megtaláljátok (linket lásd lejjebb).
Mi az a specializáció?
A specializáció a saját szakodon belüli plusz órák felvételét jelenti. Nem második szak, hanem a saját szakirányodon belüli "specializáció" - nem véletlenül hívják így. Hogy egy-két példát említsek: anglisztikán belül például van dráma és színház, angol a médiában, stb; germanisztikán belül magyarországi németek, kontrasztív nyelvészet és transzlatológia, stb; kínain belül tolmács- és fordítóképzés. Ugyanannyi plusz kreditet (50) tudsz vele összeszedni, mint ha minort végeznél, csak nem kell párhuzamosan egy másik szakot végezned.
Lehet mindkettőt végezni?
Lehetni lehet, de én nem ajánlom. Egyrészt bizonyos kreditszám felett már fizetni kell minden egyes felvett kreditért, magyarul hiába vagy államilag támogatott képzésen, perkálni kell. Másrészt szerintem megerőltető is lenne, vagy legalábbis sokat szenvednél az órarendeddel. (Persze vannak olyanok, akik két egyetemet is végeznek egyszerre, tehát kivitelezhető a dolog.)
Japán szakon van specializáció?
Az ELTÉn nincs. A japán szakosoknak mindenképpen második szakot, azaz minort kell választaniuk.
Minden szaknak van minor változata?
Nem, ez nem törvényszerű. A minorok listáját az ezen az oldalon lévő táblázatból tudod kinézni: ahol van élő link a minor oszlopban, annak a szaknak értelemszerűen van minorja.
Van olyan szak, amiből csak minor van?
Igen, van. Ha megnézed a fentebb linkelt táblázatot, láthatod, hogy például jelnyelvből és kreatív írásból csak minor létezik, főszakként nem végezheted.
Akkor a japánt ha minorként veszem fel, kevesebb órára kell bejárnom, de ugyanúgy megtanulok japánul?
Nem. A nyelvi minorok többsége nyelvtudáshoz van kötve. Japán minorra is csak akkor jelentkezhetsz, ha már van nyelvvizsgád. A követelményeket a fentebbi linket követve meg tudod nézni minden minorhoz: oda van írva, kell-e hozzá előképzettség. (Kivételt képeznek ez alól a keleti nyelveket tanulók - egy kínai szakos nyelvtudás nélkül felvehet japán minort, és fordítva. Ne kérdezzétek miért.)
Nem egészen ilyen egyszerű a dolog. 2011-től kezdve ugyan bárki elkezdheti a japán minort, előképzettség nélkül is, de érdemes jól meggondolni. Egyrészt szerintem komoly feladat, ha például a főszakod is sok tanulást és időt igényel, akkor érdemes átgondolni. Másrészt a japán szak bevallottan nem a nyelvtanításra fókuszál, így ha a nyelv magas szintű elsajátítása a célod, nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás. Na, most úgy tűnik, mintha le akarnék beszélni mindenkit a japán minorról, pedig nem :D
Ha a szakomon van lehetőség specializációra, kötelező azok közül választanom?
Nem, nyugodtan választhatsz minort is. Nincsen megkötve a kezed ilyen tekintetben, nem muszáj specializációt végezned.
És ha ütik egymást a főszakos és minoros óráim?
Ez valószínű minden félévben elő fog fordulni, vagy ha mégsem, akkor vegyél egy lottószelvényt, mert iszonyatos mázlista vagy. Sajnos szinte törvényszerű, hogy nem tudsz bejárni minden órára. Amit mindenképpen próbálj meg elkerülni, az a gyakorlatok ütközése, ugyanis azokon kötelező megjelenni (és egy 10-12 fős csoportban nehezebb aláírattatni a haverral a jelenléti ívet, mint egy 150 fős látogatásköteles előadáson - a tanár úgyis gyakorlaton észreveszi, hogy több a név, mint a diák).
FONTOS! Ezek a válaszok azt a rendszert tükrözik, amit én végzek. A japán szakon való átalakítások következtében nem állíthatom 100%-os biztossággal, hogy az alattam tanuló évfolyamokra is pontosan ugyanezek a szabályok lesznek érvényesek. Az általánosabb kérdésekre adott válaszaim viszont megbízhatóbbak :)
Ugyanaz a kettő (a minor és a specializáció)?
Igen és nem. Bölcsészkaron ahhoz, hogy megkapd a diplomádat, a főszakod mellett még pluszban tanulnod kell valamit. Ha a választott szakodon van ún. specializáció, akkor választhatod azt, vagy a minort; ha nincs specializációra lehetőség, akkor értelemszerűen minort kell végezned. Tehát mind a kettő a plusz kreditek összeszedésére alkalmas, de alapvetően különböznek egymástól.
Mi az a minor?
Második szak. Én jelenleg japán főszakos és angol minoros vagyok, ami annyit jelent, hogy a japános tantárgyak közül mindent el kell végeznem, az anglisztikás tárgyak közül viszont jóval kevesebbet, mintha anglisztika főszakos lennék. Hogy a szak tárgyaiból a minorhoz mit kell és mit nem kell elvégezni, azt az interneten megtaláljátok (linket lásd lejjebb).
Mi az a specializáció?
A specializáció a saját szakodon belüli plusz órák felvételét jelenti. Nem második szak, hanem a saját szakirányodon belüli "specializáció" - nem véletlenül hívják így. Hogy egy-két példát említsek: anglisztikán belül például van dráma és színház, angol a médiában, stb; germanisztikán belül magyarországi németek, kontrasztív nyelvészet és transzlatológia, stb; kínain belül tolmács- és fordítóképzés. Ugyanannyi plusz kreditet (50) tudsz vele összeszedni, mint ha minort végeznél, csak nem kell párhuzamosan egy másik szakot végezned.
Lehet mindkettőt végezni?
Lehetni lehet, de én nem ajánlom. Egyrészt bizonyos kreditszám felett már fizetni kell minden egyes felvett kreditért, magyarul hiába vagy államilag támogatott képzésen, perkálni kell. Másrészt szerintem megerőltető is lenne, vagy legalábbis sokat szenvednél az órarendeddel. (Persze vannak olyanok, akik két egyetemet is végeznek egyszerre, tehát kivitelezhető a dolog.)
Japán szakon van specializáció?
Az ELTÉn nincs. A japán szakosoknak mindenképpen második szakot, azaz minort kell választaniuk.
Minden szaknak van minor változata?
Nem, ez nem törvényszerű. A minorok listáját az ezen az oldalon lévő táblázatból tudod kinézni: ahol van élő link a minor oszlopban, annak a szaknak értelemszerűen van minorja.
Van olyan szak, amiből csak minor van?
Igen, van. Ha megnézed a fentebb linkelt táblázatot, láthatod, hogy például jelnyelvből és kreatív írásból csak minor létezik, főszakként nem végezheted.
Akkor a japánt ha minorként veszem fel, kevesebb órára kell bejárnom, de ugyanúgy megtanulok japánul?
Nem egészen ilyen egyszerű a dolog. 2011-től kezdve ugyan bárki elkezdheti a japán minort, előképzettség nélkül is, de érdemes jól meggondolni. Egyrészt szerintem komoly feladat, ha például a főszakod is sok tanulást és időt igényel, akkor érdemes átgondolni. Másrészt a japán szak bevallottan nem a nyelvtanításra fókuszál, így ha a nyelv magas szintű elsajátítása a célod, nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás. Na, most úgy tűnik, mintha le akarnék beszélni mindenkit a japán minorról, pedig nem :D
Ha a szakomon van lehetőség specializációra, kötelező azok közül választanom?
Nem, nyugodtan választhatsz minort is. Nincsen megkötve a kezed ilyen tekintetben, nem muszáj specializációt végezned.
És ha ütik egymást a főszakos és minoros óráim?
Ez valószínű minden félévben elő fog fordulni, vagy ha mégsem, akkor vegyél egy lottószelvényt, mert iszonyatos mázlista vagy. Sajnos szinte törvényszerű, hogy nem tudsz bejárni minden órára. Amit mindenképpen próbálj meg elkerülni, az a gyakorlatok ütközése, ugyanis azokon kötelező megjelenni (és egy 10-12 fős csoportban nehezebb aláírattatni a haverral a jelenléti ívet, mint egy 150 fős látogatásköteles előadáson - a tanár úgyis gyakorlaton észreveszi, hogy több a név, mint a diák).
2011. május 17., kedd
Mondattan (BBN-ANG-151)
Ez most nem japán, mert hát azért minorja is van az embernek, szóval akit nem érint, attól elnézést kérek :D Marosán tanár úr az utolsó előadáson utalt két mintakérdésre, amelyek a SEAS honlapon találhatók meg, ennek a linkjét szeretném most közzé tenni. Én naiv ugyanis a course description környékén keresgéltem először, de rosszul tettem. Az exam info ugyanis egy külön pdf fájlban található a többi handout között. Íme a közvetlen link:
http://seas3.elte.hu/coursematerial/MarosanLajos/Examinfo.pdf
Én úgy értelmeztem az órán mondottakat, hogy beírogatós feladat is lesz, nem csak multiple choice, ráadásul ezt az információt felelőtlen módon terjeszteni is kezdtem - nem tudom, hogy lesz-e ilyen. A két mintakérdésből ítélve NEM, de azért jobb félni, mint megijedni :D Mindenkinek kellemes készülést, akit érint.
http://seas3.elte.hu/coursematerial/MarosanLajos/Examinfo.pdf
Én úgy értelmeztem az órán mondottakat, hogy beírogatós feladat is lesz, nem csak multiple choice, ráadásul ezt az információt felelőtlen módon terjeszteni is kezdtem - nem tudom, hogy lesz-e ilyen. A két mintakérdésből ítélve NEM, de azért jobb félni, mint megijedni :D Mindenkinek kellemes készülést, akit érint.
2011. május 16., hétfő
Minor!
Immárom negyedik (azt hiszem...) napja lehet ETR-ben szakirányt választani, ami nálunk, mezei japán szakosoknál a minort jelenti :) A főiskolai jelentkezéshez hasonlóan rangsort lehet felállítani, és igen biztató módon már az ETR felületén is figyelmeztetnek: van rá esély, hogy sehova sem kerülsz be. (Fene az optimista formájukat.)
Július elsejéig van idő a variálásra, az úgymond "rögzített" adatokat is bármikor meg lehet változtatni eddig a határidőig. Hajrá mindenki! :)
Július elsejéig van idő a variálásra, az úgymond "rögzített" adatokat is bármikor meg lehet változtatni eddig a határidőig. Hajrá mindenki! :)
2011. január 28., péntek
Jelenlegi órarend
Íme az órarend, amin csodálkoznék, ha nem variálnának legalább háromszor a félév kezdetéig (plusz még kétszer a félév kezdete után). Mint az látható, a hetem - jelenleg - négy naposnak ígérkezik, viszont kellemes sajt jelleget mutat, mert egyrészt sárga, másrészt lyukacsos. Hétfő reggelre nyolctól valószínűleg még bekerül egy esszéírás óra, ez azonban még nincs meghirdetve.
Ütközésből kettő van, természetesen a minoros tárgyaimat ütik a főszakosok. Ezek közül az egyik nem olyan nagy probléma, a korábban emlegetett tipográfia ugyanis nem feltétlenül jár katasztrofális következményekkel, amennyiben nem tudok bejárni. Ellenben a középkori irodalom órán nem ártana, ha meg tudnék jelenni, viszont a vallások óra egyrészt látogatás köteles, másrészt mégiscsak a japán a főszakom, úgyhogy innentől kezdve nincs sok választásom. Az egyetlen dolog ami aggaszt, hogy az angol irodalom vizsga majd szóbeli lesz... nem ártana, ha hallanék is valakit beszélni a témáról, de jelenleg úgy tűnik, az írott anyagra kell hagyatkoznom - még ha valakitől tudok is jegyzetet szerezni.
A nagy lyukak egyes órák között nem kellemesek, de nem szeretnék miattuk panaszkodni, mert inkább lyuk, mint ütközés. Van könyvtár a világon, sőt Burger King is, esetleg McDonalds, mind a három az egyetemhez igencsak közel (főleg a könyvtár, ami benne van), úgyhogy lesz hol elütnöm unalmas óráimat.
Valójában nem tiltakoznék különösebben, ha ez a felállás maradna végül, az ütközések gondolatával már megbarátkoztam, ahogy a több órás lyukakkal is. (De ha még több ütközést csinálnak nekem, gyilkolni fogok. A hangtanból és a mondattanból nem engedek, azokra mindenképp be akarok járni.) Ezen kívül nem lenne rossz megtapasztalni, milyen az, ha az embernek négy napos hetei vannak :D
Ha változás van, úgyis jelentkezem, valamint igyekszem a tantárgyleírásokkal is.
2010. december 30., csütörtök
Rég nem látott ismerős: a tárgyfelvétel problémaköre
Ahogy azt a bejegyzés címe is mutatja, rég nem látott ismerősként köszöntöm a tárgyfelvétel rémét, és most készülök meginni a levét annak, amit előző félév elején elmulasztottam - nevezetesen az angol minorhoz szükséges plusz két tantárgy felvételéről van szó. (Aki nem tudja, ez mit is takar, vagy hagyja figyelmen kívül ezt a bejegyzést, vagy olvasson vissza még a félév kezdete előtt született bejegyzésekig.)
A feledékenyebbeknek dióhéjban: ahhoz, hogy legyen elég kreditem az angol minorba való bekerüléshez, el kell végeznem a következő félévben két tárgyat, méghozzá az előre közzétett listán szereplők közül. A probléma ott kezdődik, hogy a tárgyak köre, amiből válogathatok, hihetetlenül ostobán van összeállítva, már elnézést a szóhasználatért. Hogy szemléltessem a problémát, készítettem egy táblázatot, ami azt hiszem már a méreteivel is eléri célját - mindenki meg fog rökönyödni, aki meglátja. Mindössze azt akartam egyébként szemléltetni vele, hogy a felvehető tárgyak közül tényleg felvenni nagyon keveset tudok így második félévben.
A jobb szélső oszlop ugyanis azoknak a tárgyaknak a listáját mutatja, amelyeket előzőleg el kell végezni ahhoz, hogy az aktuális tárgyat is felvehessem. Ezen kívül azt is érdemes megnézni, a főszakosok az ideális tanterv szerint mikor veszik fel ezeket az órákat - van olyan is, amelyik hatodik(!) félévre, tehát egy végzős anglisztikásnak van kitalálva, sőt nem is anglisztikásnak, hanem amerikanisztikásnak. Ami ugye egy bizonyos értelemben véve specializáció.
Nem szaporítom a szót, jöjjön a táblázat, amelyet annyit emlegettem:
Végig olvasni nem kell, ne ijedjen meg senki, nem is kifejezetten azért készült, hogy bárki beleássa magát :D Inkább magamnak raktam össze, hogy átlássam a problémát. Persze a gond nem ott kezdődik, hogy mit veszek fel, hanem hogy mit hirdetnek meg - nem vagyok benne korántsem biztos, hogy ezek közül mindegyiket meghirdetik páros félévekben. A lényeg tehát az, hogy felvegyek két olyan tárgyat, amelynek maximum a következő előfeltételei lehetnek: Bevezetés az irodalomtudományba kollokvium, Bevezetés a nyelvtudományba kollokvium, Angolszász politikai kultúra kollokvium. Ugyanis ezeket végeztem/végzem éppen el, ezekből kell gazdálkodni.
Annyit előre elhatároztam, hogy két gyakorlatot nem fogok felvenni - nem vagyok az a fajta, aki egész félévben szorgalmasan tanulgat két angolos gyakorlatra is, amikor ott lesz mellette a temérdek kanji, szavak, miegymás, ami a japánhoz köthető. Legalább egy előadást szeretnék a kettő közül, de a legoptimálisabb az lenne, ha mindkettő előadás lenne - egyrészt mert gyűlölöm a kis létszámú gyakorlatokat, másrészt pedig szerintem jobban is tudok tanulni egy vizsgára, mint hogy egész félévben töretlenül jól teljesítsek. Ez persze mindenkinél relatív, de én magamat így ismerem.
Az egyik potenciális áldozatom a tipográfia, amit azért is szívesen választanék, mert annak idején a most másodéves anglisztikás barátnőm mutatott diákat ebből a tantárgyból, és én hihetetlenül érdekesnek találtam (nézzen hülyének, aki akar :D). Még este, otthon, egyedül a gép előtt ülve is azokat nézegettem XD Pluszpontként ott van ama jó tulajdonsága, hogy előadás. Viszont van egy hatalmas mínusz is - már miért ne lenne, túl szép lenne a világ zökkenőmentesen. Még nincs minden japános órám meghirdetve, de már most ütközik eggyel. Ettől függetlenül továbbra is potenciális jelölt marad a tárgy, mert szerény véleményem (és értesüléseim) szerint az előadások látogatása nélkül is elvégezhető a tárgy. (Ja, egy hatalmas pluszpont lemaradt: már meg van hirdetve!)
Jelentem, másik potenciális áldozatom egyelőre nincsen. Ami szóba jöhet egyáltalán, az például a két alapozó tantárgy (a "Bevezetés a..." kezdetűek, a két legfelső) gyakorlata, azonban szerintem igen furcsa lenne, ha az előadást első, míg a gyakorlatot második félévben végezném. Eleve kérdéses számomra, hogy meghirdetik-e ezeket a tantárgyakat páros féléveken. Az irodalom gyakorlatok ki vannak lőve, mert előfeltételük a bevezető gyakorlat, amit én ugye nem csináltam meg. Az irodalmi szövegolvasás lövésem sincs mit keres ebben a listában, ha egyszer a főszakosok is csak ötödik és hatodik félévben végzik el. Haladó hangtan és mondattan, alkalmazott nyelvészet... szintén olyan előfeltételeik vannak, amelyekről álmodni sem merek.
Országismeret. Ez az első félévben meg volt hirdetve, ezzel tisztában vagyok. Ezek után megint felmerül a kérdés, hogy ebben a félévben meghirdetik-e. Viszont akár szintén előléphet a jelöltek listájára, mivel az előfeltételek stimmelnek (amennyiben nem bukom meg angolszászból), és még előadás is a drága. Az olyan tényezőket, mint hogy a felsőbb évesek szerint kissé unalmas tantárgy, megpróbálom figyelmen kívül hagyni. (Nem is nagyon engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy még élvezet szempontjából is válogassak.) Ezen kívül pedig csak amerikanisztikás tárgyak vannak a listán, amelyek az előfeltételek miatt is kiesnek.
Végső soron nem marad sok választásom: vagy alapozó gyakorlat (ha meghirdetik őket) féléves csúszással az előadáshoz képest, vagy országismeret (ha meghirdetik) - a tipológia majdnem fixnek tűnik, ha csak valaki azt nem mondja nekem, hogy az előadások látogatása nélkül tuti a bukás.
Minden tanácsot nagyon szívesen fogadok!
Ui.: Hopp, az írástechnika kimaradt! Arról fogalmam sincs micsoda, meghirdetik-e, meg úgy egyáltalán. Ezzel kapcsolatban is szívesen látom az infókat ^^
A feledékenyebbeknek dióhéjban: ahhoz, hogy legyen elég kreditem az angol minorba való bekerüléshez, el kell végeznem a következő félévben két tárgyat, méghozzá az előre közzétett listán szereplők közül. A probléma ott kezdődik, hogy a tárgyak köre, amiből válogathatok, hihetetlenül ostobán van összeállítva, már elnézést a szóhasználatért. Hogy szemléltessem a problémát, készítettem egy táblázatot, ami azt hiszem már a méreteivel is eléri célját - mindenki meg fog rökönyödni, aki meglátja. Mindössze azt akartam egyébként szemléltetni vele, hogy a felvehető tárgyak közül tényleg felvenni nagyon keveset tudok így második félévben.
A jobb szélső oszlop ugyanis azoknak a tárgyaknak a listáját mutatja, amelyeket előzőleg el kell végezni ahhoz, hogy az aktuális tárgyat is felvehessem. Ezen kívül azt is érdemes megnézni, a főszakosok az ideális tanterv szerint mikor veszik fel ezeket az órákat - van olyan is, amelyik hatodik(!) félévre, tehát egy végzős anglisztikásnak van kitalálva, sőt nem is anglisztikásnak, hanem amerikanisztikásnak. Ami ugye egy bizonyos értelemben véve specializáció.
Nem szaporítom a szót, jöjjön a táblázat, amelyet annyit emlegettem:
Végig olvasni nem kell, ne ijedjen meg senki, nem is kifejezetten azért készült, hogy bárki beleássa magát :D Inkább magamnak raktam össze, hogy átlássam a problémát. Persze a gond nem ott kezdődik, hogy mit veszek fel, hanem hogy mit hirdetnek meg - nem vagyok benne korántsem biztos, hogy ezek közül mindegyiket meghirdetik páros félévekben. A lényeg tehát az, hogy felvegyek két olyan tárgyat, amelynek maximum a következő előfeltételei lehetnek: Bevezetés az irodalomtudományba kollokvium, Bevezetés a nyelvtudományba kollokvium, Angolszász politikai kultúra kollokvium. Ugyanis ezeket végeztem/végzem éppen el, ezekből kell gazdálkodni.Annyit előre elhatároztam, hogy két gyakorlatot nem fogok felvenni - nem vagyok az a fajta, aki egész félévben szorgalmasan tanulgat két angolos gyakorlatra is, amikor ott lesz mellette a temérdek kanji, szavak, miegymás, ami a japánhoz köthető. Legalább egy előadást szeretnék a kettő közül, de a legoptimálisabb az lenne, ha mindkettő előadás lenne - egyrészt mert gyűlölöm a kis létszámú gyakorlatokat, másrészt pedig szerintem jobban is tudok tanulni egy vizsgára, mint hogy egész félévben töretlenül jól teljesítsek. Ez persze mindenkinél relatív, de én magamat így ismerem.
Az egyik potenciális áldozatom a tipográfia, amit azért is szívesen választanék, mert annak idején a most másodéves anglisztikás barátnőm mutatott diákat ebből a tantárgyból, és én hihetetlenül érdekesnek találtam (nézzen hülyének, aki akar :D). Még este, otthon, egyedül a gép előtt ülve is azokat nézegettem XD Pluszpontként ott van ama jó tulajdonsága, hogy előadás. Viszont van egy hatalmas mínusz is - már miért ne lenne, túl szép lenne a világ zökkenőmentesen. Még nincs minden japános órám meghirdetve, de már most ütközik eggyel. Ettől függetlenül továbbra is potenciális jelölt marad a tárgy, mert szerény véleményem (és értesüléseim) szerint az előadások látogatása nélkül is elvégezhető a tárgy. (Ja, egy hatalmas pluszpont lemaradt: már meg van hirdetve!)
Jelentem, másik potenciális áldozatom egyelőre nincsen. Ami szóba jöhet egyáltalán, az például a két alapozó tantárgy (a "Bevezetés a..." kezdetűek, a két legfelső) gyakorlata, azonban szerintem igen furcsa lenne, ha az előadást első, míg a gyakorlatot második félévben végezném. Eleve kérdéses számomra, hogy meghirdetik-e ezeket a tantárgyakat páros féléveken. Az irodalom gyakorlatok ki vannak lőve, mert előfeltételük a bevezető gyakorlat, amit én ugye nem csináltam meg. Az irodalmi szövegolvasás lövésem sincs mit keres ebben a listában, ha egyszer a főszakosok is csak ötödik és hatodik félévben végzik el. Haladó hangtan és mondattan, alkalmazott nyelvészet... szintén olyan előfeltételeik vannak, amelyekről álmodni sem merek.
Országismeret. Ez az első félévben meg volt hirdetve, ezzel tisztában vagyok. Ezek után megint felmerül a kérdés, hogy ebben a félévben meghirdetik-e. Viszont akár szintén előléphet a jelöltek listájára, mivel az előfeltételek stimmelnek (amennyiben nem bukom meg angolszászból), és még előadás is a drága. Az olyan tényezőket, mint hogy a felsőbb évesek szerint kissé unalmas tantárgy, megpróbálom figyelmen kívül hagyni. (Nem is nagyon engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy még élvezet szempontjából is válogassak.) Ezen kívül pedig csak amerikanisztikás tárgyak vannak a listán, amelyek az előfeltételek miatt is kiesnek.
Végső soron nem marad sok választásom: vagy alapozó gyakorlat (ha meghirdetik őket) féléves csúszással az előadáshoz képest, vagy országismeret (ha meghirdetik) - a tipológia majdnem fixnek tűnik, ha csak valaki azt nem mondja nekem, hogy az előadások látogatása nélkül tuti a bukás.
Minden tanácsot nagyon szívesen fogadok!
Ui.: Hopp, az írástechnika kimaradt! Arról fogalmam sincs micsoda, meghirdetik-e, meg úgy egyáltalán. Ezzel kapcsolatban is szívesen látom az infókat ^^
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)