Modern irodalom vizsga

A modern irodalom előadás valójában "Az angol irodalom 1890-től az 1960-as évekig" névre hallgat, de érthető módon senki sem hívja így. Ez volt a legutolsó vizsgám, ugyanúgy, mint az előző vizsgaidőszakban - akkor is az angol irodalmat hagytam a végére. De ez alkalommal nem szóbeli vizsgáról volt szó, így annyira nem is aggódtam.

A vizsga két részből állt. Első körben teszt-jellegű, rövid válaszokat igénylő kérdésekre kellett válaszolni. Erre volt papíron 25 percünk, gyakorlatilag volt az 35 is. Szerepeltek az írók és költők életével és munkásságával kapcsolatos kérdések (semmi szőrszálhasogatás, szerencsére), a művekben szereplő karakterekről (neveket tanuljatok, emberek, neveket!), eseményekről feltett kérdések, valamint volt versfelismerés, illetve a korszakra vonatkozó átfogóbb kérdések is. Összesen 30 pontot lehetett itt elérni, ebből minimum 8-at muszáj volt ahhoz, hogy kijavítsák a vizsga többi részét.

Ezt a feladatlapot összeszedték, majd megkaptuk az esszé papírját is. Három megadott eszzékérdés közül kellett kiválasztani egyet, amit körülbelül 400 szó terjedelemben kellett kidolgozni. Ez adta ki a jegy maradék 70%-át. Hogy el tudjátok képzelni, milyen jellegű témák voltak, az én időpontomon választani lehetett a következők közül:

1. Két vers összehasonlítása, ha jól emlékszem Yeats The Lake Isle of Innisfree és Sailing to Byzantium c. versei, pár szempont is meg volt adva példaként
2. James Joyce és az "írsége", nem tudom már, hogyan volt megfogalmazva, de talán értitek a lényeget :D
3. A szünetek szerepe a The Caretaker című drámában, illetve a hasonló részek szerepe a Waiting for Godot-ban

Miután sikerült nem lefordulnom a székről (padról...) a címek láttán, gondos mérlegelés után a harmadik téma mellett döntöttem. A két vers összehasonlítása csábító volt ugyan, de pár másodperc alatt rájöttem, hogy nem tudom felidézni a versek szövegét, csak az elnagyzolt tartalmukat, azzal pedig nem sokra mentem volna. James Joyce-ról és az "írségéről" eleve nem tudtam volna 400 szót írni, így ezt rögtön kizártam. Maradt tehát a dráma és a szünetek szerepe - ehhez egyébként egy részlet is meg volt adva a drámából, ahol alig pár soron belül két *Pause* rész is szerepelt.

Az esszének túlnyomó mértékben a The Caretaker c. drámához kellett kötődnie, a Waiting for Godot-ra csak egy-két gondolat erejéig kellett (és lehetett) átkapcsolni, erre fel is hívták a figyelmünket. Végül 450-460 szót sikerült írnom, ami elvileg még a plusz/mínusz 10%-ot beleszámítva is túllógott a határon, de szerintem nem gyanakodtak a javító tanárok, mert az írásképemnek köszönhetően (kicsi betűk, szűk sorközök) alig lett több egy oldalnál a szöveg.

Aktuálisan úgy éreztem, hogy egy nagy halom humbugot írtam az esszébe, de ma kiderült, hogy négyest kaptam a vizsgára, szóval úgy tűnik, a megfelelő humbugokat írtam bele :D Nagyon hálás vagyok ezért a jegyért, mert arcpirítóan keveset készültem magára a vizsgára, ráadásul az előadásokra is csak a félév első felében jártam be. Megfogadtam, hogy következő félévben nem leszek ilyen hanyag, ami az angol irodalmat illeti (ezúttal a restaurációs irodalmat veszem fel, bár már most látom, hogy ütközni fog, és nem fogok tudni bejárni az előadásokra). Már csak azért sem, mert szóbeli lesz a vizsga... már most a kötelező olvasmányok listáját bújom :D

Már csak egyetlen jegy hiányzik a teljes boldogságomhoz és a félév sikeres zárásához - a kelet történelme. Amint kiderül, megint jelentkezem :)