Uchikawa sensei feltette a blogjára a JBridge szószedet bescannelt változatát, amelyben kis pipákkal jelezte, melyik szavakat kell megtanulni. Nem sok olyan kifejezés van, amitől megmenekülünk, de még így is könnyebbséget jelent, és nagyon kedves Ono senseitől és Uchikawa senseitől, hogy ezért összeültek és végignyálazták a szavakat :)
Link: KaTT.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szavak. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szavak. Összes bejegyzés megjelenítése
2011. október 15., szombat
2011. október 10., hétfő
Borzalmas japán ZH eredmény ^^;
Igen, igen, ma kiosztotta Uchikawa sensei a dolgozatokat, és valóban elég szörnyűek lettek XD Jómagam kemény 64%-ot produkáltam, ami az átlagom alatt van kb 25-30%-kal :D A legtöbb pontot természetesen a szavaknál vesztettem, de egyetlen olyan feladat sem volt, amit maximum pontosra tudtam megírni... ég a fejem, na. És még Uchikawa sensei kért bocsánatot, ez annyira kis japános hozzáállás :D
Szerencsére legközelebb a szavak tekintetében változások lesznek, és Uchikawa sensei kiválasztja majd azokat, amelyeket érdemes megjegyezni, mert hasznosak, és csak azokat kell majd megtanulni :) Még ha a szavak 90%-ára azt is mondja, hogy meg kell tanulni, akkor is jól járunk, hiszen az kb -50 szó XD A nyelvtant meg meg kellett volna ugye tanulni, erre nincs mentség :)
Holnap elvileg a régi japán ZH eredménye is közzé tétetik, kíváncsi leszek arra is, mert az sem lett egy 90%-os valami, az biztos ^^;
EDIT [2011.10.10. 20:37]: Most hogy belegondolok, de, volt egy darab feladat, ami max pontos lett :D A fogalmazás, amibe csak olyan dolgokat írtam, amikről tudtam, hogy jók XD
Szerencsére legközelebb a szavak tekintetében változások lesznek, és Uchikawa sensei kiválasztja majd azokat, amelyeket érdemes megjegyezni, mert hasznosak, és csak azokat kell majd megtanulni :) Még ha a szavak 90%-ára azt is mondja, hogy meg kell tanulni, akkor is jól járunk, hiszen az kb -50 szó XD A nyelvtant meg meg kellett volna ugye tanulni, erre nincs mentség :)
Holnap elvileg a régi japán ZH eredménye is közzé tétetik, kíváncsi leszek arra is, mert az sem lett egy 90%-os valami, az biztos ^^;
EDIT [2011.10.10. 20:37]: Most hogy belegondolok, de, volt egy darab feladat, ami max pontos lett :D A fogalmazás, amibe csak olyan dolgokat írtam, amikről tudtam, hogy jók XD
2011. október 8., szombat
A második év első japán ZH-ja
Bizony mostanában nagyon ellustultam, pedig egy év múlva ilyenkor valószínűleg az ehhez hasonló bejegyzések lesznek a legnépszerűbbek, igaz, kedves jelenlegi elsőévesek? :D Megpróbálom összeszedni magam, és írni egy kicsit az első ZH-ról. (Amit a JBridge első három nagy fejezetéből írtunk.)
Nem kertelek: borzalmasan sikerült XD Életem eddigi legkatasztrofálisabb ZH-ja volt ez. Viszont nem szeretnék felelősséget hárítani: ennek az oka én voltam. Meg lehetett írni a ZH-t jól is (élő példa is van gyönyörű teljesítményre), én viszont teljesen elvesztem a ZH-k és tesztek süllyesztőjében, és erre a számonkérésre alig tanultam valamit.
Kezdetben még lelkesen szótáraztam a megtanulandó szavakat, de miután két nap alatt végigértem a listán, konstatáltam, hogy 568 kifejezést kellene megtanulni (plusz a nyelvtani szófordulatokat), és nemes egyszerűséggel feladtam a tanulást. Alábecsültem azt az időmennyiséget, amennyit fordítani kellett volna a tanulásra. És nem teljesen akaratlanul.
Valahogy az a tény, hogy nem tudtam, mire számítsak a dolgozatban, teljesen elvette a lelkesedésemet - számomra nincsen annál rosszabb, ha rengeteget készülök, és végül hoppon maradok, mert kiderül, hogy mást, vagy máshogyan kellett volna tanulni. Félig-meddig kiegyeztem saját magammal, hogy ez az első ZH amolyan "próba-ZH" lesz, ami valószínűleg rosszul fog sikerülni, de legközelebb már tudni fogom, mire számítsak. Ennek fényében valóban rosszul sikerült :D
A ZH-ban voltak kanjik, a Reibun de Manabu-ból. Szerencsére csak olvasatokat kellett tudni, hiraganáról kanjira átírás nem szerepelt a dolgozatban. Ezt viszont a 20 pontot érő szókincs-központú feladat követte: magyarról japánra, és japánról magyarra is kellett fordítani szavakat. Az előzetes elképzeléseknek megfelelően itt a 20 pontból körülbelül 2-t, 3-at értem el, úgy érzem. (Ez van, ha az ember csak szótáraz, de nem tanul.)
A legtöbb feladat a nyelvtani anyagra koncentrált: hiányos mondatok kiegészítése előre megadott szókupac segítségével, vagy éppen anélkül, hibás mondatok kijavítása a tanultak alapján, hasonlók. A rövidke, minimum 5 mondatos fogalmazás is passzolt a tanultakhoz, ugyanis a tanult melléknevekből pár fel volt sorolva, a leíráshoz alkalmazható nyelvtani fordulatok közül is meg volt pár adva, és ezekből megfelelő mennyiségűt felhasználva kellett megírni a kis szösszenetet. Ja, a téma saját magunk leírása volt.
Azt hiszem ennyit szerettem volna írni: a szavak miatt nehéznek mondanám ezt a ZH-t akkor is, ha jól sikerült volna. Szóval objektíven próbálom szemlélni, és így is nehéznek tűnik :) De nem tudom mennyi jogom van véleményt mondani, mert tényleg nagyon keveset tanultam erre a megmérettetésre. Valószínűleg hétfőn az eredmény is kiderül, készülhettek majd a szörnyülködésre, mert szerintem az eddigi legborzalmasabb teljesítményemet produkáltam :D
Nem kertelek: borzalmasan sikerült XD Életem eddigi legkatasztrofálisabb ZH-ja volt ez. Viszont nem szeretnék felelősséget hárítani: ennek az oka én voltam. Meg lehetett írni a ZH-t jól is (élő példa is van gyönyörű teljesítményre), én viszont teljesen elvesztem a ZH-k és tesztek süllyesztőjében, és erre a számonkérésre alig tanultam valamit.
Kezdetben még lelkesen szótáraztam a megtanulandó szavakat, de miután két nap alatt végigértem a listán, konstatáltam, hogy 568 kifejezést kellene megtanulni (plusz a nyelvtani szófordulatokat), és nemes egyszerűséggel feladtam a tanulást. Alábecsültem azt az időmennyiséget, amennyit fordítani kellett volna a tanulásra. És nem teljesen akaratlanul.
Valahogy az a tény, hogy nem tudtam, mire számítsak a dolgozatban, teljesen elvette a lelkesedésemet - számomra nincsen annál rosszabb, ha rengeteget készülök, és végül hoppon maradok, mert kiderül, hogy mást, vagy máshogyan kellett volna tanulni. Félig-meddig kiegyeztem saját magammal, hogy ez az első ZH amolyan "próba-ZH" lesz, ami valószínűleg rosszul fog sikerülni, de legközelebb már tudni fogom, mire számítsak. Ennek fényében valóban rosszul sikerült :D
A ZH-ban voltak kanjik, a Reibun de Manabu-ból. Szerencsére csak olvasatokat kellett tudni, hiraganáról kanjira átírás nem szerepelt a dolgozatban. Ezt viszont a 20 pontot érő szókincs-központú feladat követte: magyarról japánra, és japánról magyarra is kellett fordítani szavakat. Az előzetes elképzeléseknek megfelelően itt a 20 pontból körülbelül 2-t, 3-at értem el, úgy érzem. (Ez van, ha az ember csak szótáraz, de nem tanul.)
A legtöbb feladat a nyelvtani anyagra koncentrált: hiányos mondatok kiegészítése előre megadott szókupac segítségével, vagy éppen anélkül, hibás mondatok kijavítása a tanultak alapján, hasonlók. A rövidke, minimum 5 mondatos fogalmazás is passzolt a tanultakhoz, ugyanis a tanult melléknevekből pár fel volt sorolva, a leíráshoz alkalmazható nyelvtani fordulatok közül is meg volt pár adva, és ezekből megfelelő mennyiségűt felhasználva kellett megírni a kis szösszenetet. Ja, a téma saját magunk leírása volt.
Azt hiszem ennyit szerettem volna írni: a szavak miatt nehéznek mondanám ezt a ZH-t akkor is, ha jól sikerült volna. Szóval objektíven próbálom szemlélni, és így is nehéznek tűnik :) De nem tudom mennyi jogom van véleményt mondani, mert tényleg nagyon keveset tanultam erre a megmérettetésre. Valószínűleg hétfőn az eredmény is kiderül, készülhettek majd a szörnyülködésre, mert szerintem az eddigi legborzalmasabb teljesítményemet produkáltam :D
2011. október 7., péntek
Nehéz a japán szak? - 2. rész
Author's Note: Még mielőtt bárki megijedne, a nálam "kisebbeknek" nem lesz ennyi gondja, köszönhetően az új tanegységlistának. Nem lesz második keleti nyelv, kevesebb lesz pár órával, stb. Úgyhogy nem kell hirtelen elkezdeni rettegni a második évtől - nektek könnyebb lesz :)
Azt hiszem elérkezett az ideje, hogy némileg átfogalmazzam és új információkkal szélesítsem az előző, hasonló címet viselő bejegyzés tartalmát. Most már sokkal egyértelműbb választ fogok adni a kérdésre, így, a második tanév és az azóta szerzett tapasztalatok fényében :D
Hogy nehéz-e a japán szak? IGEN.
Nem tudok olyasmit írni/mondani, hogy nehezebb-e más szakoknál, hiszen másról nincs tapasztalatom, ezért nyugodtan bombázhattok olyanokkal, hogy "de ez meg ez akkor is nehezebb". Lehet. Sőt biztos, hogy nem a japán a legnehezebb szak az országban, aláírom. De önmagában jellemezve igenis nehéznek mondanám. És mindezt mi mondatja velem? Természetesen a második év :D
Az első év sétagalopp. Megmondták nekünk ezt annak idején a felsőbb évesek, de mit törődtünk mi azzal akkoriban, hogy milyen nehéz lesz a második év, amikor minden gondolatunk a következő hiragana teszt, katakana teszt, később már kanji teszt körül forgott. Lekötött minket a rengeteg új élmény, sokunknak maga az egyetem is újdonság volt (bár tartom magam ahhoz, hogy japán szakon meglepően magas azoknak az aránya, akik nem egyenesen érettségi után jönnek ide). Most már tudjuk miről beszéltek akkoriban a kedves tapasztaltabb kollégák.
Az első két félév a keletes előadásokról és a japán gyakorlatokról szól. A hétről-hétre, ne adj' Isten napról-napra való tanulás kimerült a Genki egy-két kanjijában, és kellemes terjedelmű szószedetében. ZH előtt persze mindenki öregedett egy-két évet, és amikor második félévben bejöttek a komolyabb nyelvtani anyagok (keigo és társai), már érezhettük az előszelét annak, ami most, másodévben fogad minket, de a különbség még így is hatalmas. Az első és a második tanév fényévekre van egymástól. Az előadásokra visszatérve: mégis milyen egészséges lelkivilágú egyetemista tanul év közben előadásra? Ugyan.
És most beköszöntött a második tanév: én a magam részéről egyszerre vártam izgatottan és rettegve a félév kezdetét, és végül is igazam lett mindkét érzelmi reakciót illetően: végre bejöttek az igazi "japán" tárgyak, cserébe viszont meggebedünk, ha jól szeretnénk teljesíteni.
A nyelvgyakorlatok légköre, a számonkérések mennyisége és minősége, a tananyag szerkezete, minden megváltozott. És most még csak a nyelvgyakorlatról beszélek. Első évben elvoltunk a heti egy kanji teszttel, a pár hetente esedékes ZH-kkal, és ennyi volt az életünk. A Genkiben szereplő nyelvtant Uchikawa sensei érthetően és követhetően magyarázta, de a heti egy Ono sensei által tartott óra sem okozott különösebb gondokat, hiszen ha valami mégsem lett volna tiszta, elég volt belepillantani a Genki angol nyelvű magyarázatába.
Most azonban egészen más a helyzet. A JBridge egy nagyon más jellegű könyv. Tele van hallgatási feladatokkal, aminek személy szerint én örülök, mert a hallgatás utáni szövegértés elég gyenge pontom jelenleg, így ez sokat fog segíteni úgy érzem. Viszont a nyelvtani anyag csak szűkszavú, japán nyelvű magyarázatokon keresztül érhető el, kiegészítve az adott lecke szövegében elrejtett példákkal, és persze Uchikawa sensei és Ono sensei magyarázataival. Sajnos nyelvtani formulák gyakorlására irányuló feladatok egyáltalán nincsenek a könyvben, pedig annak idején nekem nagyon sokszor feladatmegoldás közben esett le, mit is akar tulajdonképpen jelenteni az adott kifejezés, ragozási mód, stb. Így, feladatok nélkül ez a heuréka-élmény legtöbbször elmarad.
Nagyon nagy különbség a szavak mennyisége is. A Genki idején egy ZH-ra legrosszabb esetben 150-200 szót kellett megtanulnunk, jelenleg az első ZH-ra általam kiszótárazott szavainak mennyisége 568 volt. Természetesen ezek között volt pár, amit már első évben tanultunk, de a probléma nem csak a mennyiség. A japán nyelv hangkészlete nagyon korlátozott, hiszen csak szótagokból építkezik: egy idő után elkerülhetetlen, hogy nagyon hasonló, vagy éppen ugyanolyan hangalakú szavak tömkelegét kell megtanulnunk.
És a kedvencem: a kanjik. A Genki kanjijai nagyon-nagyon barátságosak és kellemesek, meg kell hogy mondjam. Ráadásul a szavak hangalakja itt is eltért. A jelenleg használt Reibunde Manabu Kanjito Kotoba direkt az agyunkra megy azzal, hogy az azonos olvasatú írásjeleket gyűjti egybe, így nem egyszer hangzott el kanji teszt előtt ehhez hasonló kérdés a terem ajtaja előtt: "Hogy is van a [kikai] kanjija?" "Melyik [kikai]-é?" Mert ugye több is van. Kicsit olyan ez, mintha egy szótár szavait sorrendben akarnánk megtanulni: pont egyszerre vesszük azokat, amiket amúgy is könnyen összekevernénk.
A kanjik mennyisége is lényegesen több, mint eddig, és nincsen aranyos vonássorrendes és -irányos útmutatócska sem, sőt még a kanjik olvasatát is úgy kell innen-onnan összevadásznia az egyszeri hallgatónak. (Bár Uchikawa sensei nemrég megosztott velünk a blogján egy nagyon-nagyon hasznos szógyűjteményt, ami az egész Reibun összes megtanulandó kanjijának olvasatait és jelentését is tartalmazza! Bár néhol hibák is vannak benne, ez igazán elnézhető.) A mondatok lefordítása pedig szintén ránk marad.
Még egy újdonság a gyakorlatokkal kapcsolatban, hogy e-maileket is meg kell tanulnunk, és ezekből is minden héten tesztet írunk (ahogy kanjikból is). Egyelőre nem vettem még hasznát annak a tudásnak, amit így magamra szedtem, de idővel talán majd jól fog jönni :)
Míg első évben heti két órát Uchikawa sensei tartott, és egyet Ono sensei, második évre az arány megfordult: heti két óránk van Ono-senseijel, és egy Uchikawa senseijel. Így sokkal többször hallgathatjuk Ono sensei vicces anekdotáit, viszont nagyon fülelnünk és koncentrálnunk kell, ha meg szeretnénk érteni az anyagot. Egyelőre kicsit nehéz megérteni a japán nyelvtant japánul, de idővel belejövünk :)
Ennyit a gyakorlatokról. Jöjjenek az egyéb gyönyörűségek: szakszövegolvasás. Nagyon szeretem, mert nem új keletű perverzióm, hogy imádok fordítani. (Innentől kezdve ki lehet találni, mivel is szeretnék foglalkozni, ha "nagy leszek".) Viszont a Genki-féle Takeshi-Mary beszélgetések után nagyon nagy lépés (inkább ugrás) egy komoly, kultúrával foglalkozó, japánoknak szánt, furiganákat sosem látott szöveg fordítása. Igazából az a kisebbik gond, hogy nagyon sokáig tart kikeresni minden kanji olvasatát. (Főleg így, hogy nem futotta szótárgépre az anyagi keretből, és így kurzorral-rajzolva, vagy ha úgy nem megy, gyökök alapján kell kiokoskodnom a megoldást.)
A nagyobbik gond az, hogy szembesültünk vele: hiába értünk minden egyes szót egy mondatban, nem tudjuk összerakni. Azt már megtanultuk, hogy hátulról kezdjük a fordítást, hiszen ott az állítmány. Abba is lassanként belejövünk, hogy felismerjük, mi tartozik egybe, meddig tart és hol kezdődik a mondat alanya, tárgya, stb. Viszont amikor az otthon vérverejtékkel kiszenvedett, nem túlságosan magyaros fordításomnak körülbelül 3-5%-a egyezik meg azzal, amit órán Papp Melinda tanárnő mond, az azért nem egy nagy sikerélmény. Nagyon remélem, hogy sokat fogunk még javulni.
Régi japán: a szerelmem. Sokan megijedtek a ZH után, hogy ez nagyon nehéz, de valójában ha valaki szereti, és valakit érdekel, akkor nem vészes. Szokásos első-ZH volt ez a keddi: nem tudtuk, mire számítsunk. Nem tudtuk, milyen feladatok lesznek, mit tanuljunk meg, és hogyan. Legközelebb okosabbak leszünk :) Szóval én nagyon szeretem és nekem nagyon tetszik. Néha kicsit nehéz lépést tartani, mert Szabó Balázs tanár úr nem egészen Genki-szintre épít, de én akkor is nagyon szeretem és élvezem. (De természetesen a tanulás itt is időigényes.)
Leíró nyelvtan: jobb később, mint soha :D Én, aki gyengéd érzelmeket táplálok a nyelvészet iránt, örülök ennek a tárgynak. (Főleg most, hogy a hangtant letudtuk, mert az mondjuk pont nem a szívem csücske.) Elvileg előadás, de ebből is lesz év közben ZH, és azért elég komoly adatmennyiséget felhalmozunk addigra: meg fogunk szenvedni azzal a dolgozattal is egy kicsit, azt hiszem :)
Második keleti nyelv, a kellemes púp a hátunkon. Imádom (nem ironikusan), hogy koreaiul tanulhatok, tényleg nagyon örülök ennek a lehetőségnek, de nincs rá időm. Egyszerűen a japános tárgyak mellett (és a minorosok mellett) nem jut időm arra, hogy ezzel is foglalkozzak, mert bizony ha választani kell, mire tanulok, mégiscsak a főszakom a fontosabb. Szerencsére a koreai órán diktált tempó nem gyors, így nem maradok le a csoporttól.
Folytassam? Van minorom is. Természetesen első évben csak előadások voltak, most pedig annyi angol nyelvű gyakorlatom van, amennyi japán nyelvgyakorlatom. A mai napig csodálkozom, amiért sikerült összehangolnom úgy az órarendem, hogy minden gyakorlatomon meg tudok jelenni. Szerencsére nagyon jó tanárokhoz kerültem (mind Prescottot, mind Christophert csak ajánlani tudom, nagyon jó humorú és kedves ember mindkettő), és egyelőre nem tűnik úgy, hogy meg kell szakadnom majd a rengeteg tanulnivalótól nekik köszönhetően, de maga a tény, hogy ennyi gyakorlatom van, mégiscsak befolyásol sok mindent.
Alig vagyok itthon. Mire hazaérek, mindig elfáradok - ez a gyakorlatoknak köszönhető -, pedig rendszerint minden nap még sok-sok házi feladat és tanulás vár rám. Mire ezeknek a végére érek, semmi időm és energiám nem marad, és ez a nagy újdonság a második évben: nincs időm. Szeretnék 48 órából álló napokat. Mert szívesen tanulok mindent, amit tanulok.
Nem azért írtam le ezt a panaszáradatot, mert gyorsnak tartom a tempót, vagy éppen rossznak a módszereket, ilyenről nincsen szó. Csak szerettem volna vázolni, milyen is egy hetem: nincs olyan nap, amikor délután hátradőlhetek, megnézhetek egy filmet, vagy olvashatok egy jó könyvet. Ha sikerül is időt szakítanom valamire, az vagy a japán történelem kötelező olvasása, vagy a halom angol irodalom kötelezők olvasása, esetleg a jegyzeteim rendezgetése valamelyik közeljövőben esedékes ZH-ra.
Nagyon szeretem tanulni a japánt, én még a kanjikat is szeretem, mert szépek :) (Egy-kettő kivételével.) Szeretek szavakat is tanulni, mert folyamatosan kísért az az érzés, hogy nem tudok elég szót, alig tudok kifejezni valamit japánul. Szeretem az angolt, szeretek foglalkozni vele. Szeretem a koreait is, mert gyönyörű az írása, és kihívás kiejteni a hangokat :D De jelenleg nincs időm élni. A tegnapi Közös Keletes Kocsmázásnak is megvan a böjtje, hulla vagyok egész nap. Csak egyet szeretnék kérni: tényleg álljanak 48 órából a napok, és akkor egy szavam se lesz.
Azt hiszem elérkezett az ideje, hogy némileg átfogalmazzam és új információkkal szélesítsem az előző, hasonló címet viselő bejegyzés tartalmát. Most már sokkal egyértelműbb választ fogok adni a kérdésre, így, a második tanév és az azóta szerzett tapasztalatok fényében :D
Hogy nehéz-e a japán szak? IGEN.
Nem tudok olyasmit írni/mondani, hogy nehezebb-e más szakoknál, hiszen másról nincs tapasztalatom, ezért nyugodtan bombázhattok olyanokkal, hogy "de ez meg ez akkor is nehezebb". Lehet. Sőt biztos, hogy nem a japán a legnehezebb szak az országban, aláírom. De önmagában jellemezve igenis nehéznek mondanám. És mindezt mi mondatja velem? Természetesen a második év :D
Az első év sétagalopp. Megmondták nekünk ezt annak idején a felsőbb évesek, de mit törődtünk mi azzal akkoriban, hogy milyen nehéz lesz a második év, amikor minden gondolatunk a következő hiragana teszt, katakana teszt, később már kanji teszt körül forgott. Lekötött minket a rengeteg új élmény, sokunknak maga az egyetem is újdonság volt (bár tartom magam ahhoz, hogy japán szakon meglepően magas azoknak az aránya, akik nem egyenesen érettségi után jönnek ide). Most már tudjuk miről beszéltek akkoriban a kedves tapasztaltabb kollégák.
Az első két félév a keletes előadásokról és a japán gyakorlatokról szól. A hétről-hétre, ne adj' Isten napról-napra való tanulás kimerült a Genki egy-két kanjijában, és kellemes terjedelmű szószedetében. ZH előtt persze mindenki öregedett egy-két évet, és amikor második félévben bejöttek a komolyabb nyelvtani anyagok (keigo és társai), már érezhettük az előszelét annak, ami most, másodévben fogad minket, de a különbség még így is hatalmas. Az első és a második tanév fényévekre van egymástól. Az előadásokra visszatérve: mégis milyen egészséges lelkivilágú egyetemista tanul év közben előadásra? Ugyan.
És most beköszöntött a második tanév: én a magam részéről egyszerre vártam izgatottan és rettegve a félév kezdetét, és végül is igazam lett mindkét érzelmi reakciót illetően: végre bejöttek az igazi "japán" tárgyak, cserébe viszont meggebedünk, ha jól szeretnénk teljesíteni.
A nyelvgyakorlatok légköre, a számonkérések mennyisége és minősége, a tananyag szerkezete, minden megváltozott. És most még csak a nyelvgyakorlatról beszélek. Első évben elvoltunk a heti egy kanji teszttel, a pár hetente esedékes ZH-kkal, és ennyi volt az életünk. A Genkiben szereplő nyelvtant Uchikawa sensei érthetően és követhetően magyarázta, de a heti egy Ono sensei által tartott óra sem okozott különösebb gondokat, hiszen ha valami mégsem lett volna tiszta, elég volt belepillantani a Genki angol nyelvű magyarázatába.
Most azonban egészen más a helyzet. A JBridge egy nagyon más jellegű könyv. Tele van hallgatási feladatokkal, aminek személy szerint én örülök, mert a hallgatás utáni szövegértés elég gyenge pontom jelenleg, így ez sokat fog segíteni úgy érzem. Viszont a nyelvtani anyag csak szűkszavú, japán nyelvű magyarázatokon keresztül érhető el, kiegészítve az adott lecke szövegében elrejtett példákkal, és persze Uchikawa sensei és Ono sensei magyarázataival. Sajnos nyelvtani formulák gyakorlására irányuló feladatok egyáltalán nincsenek a könyvben, pedig annak idején nekem nagyon sokszor feladatmegoldás közben esett le, mit is akar tulajdonképpen jelenteni az adott kifejezés, ragozási mód, stb. Így, feladatok nélkül ez a heuréka-élmény legtöbbször elmarad.
Nagyon nagy különbség a szavak mennyisége is. A Genki idején egy ZH-ra legrosszabb esetben 150-200 szót kellett megtanulnunk, jelenleg az első ZH-ra általam kiszótárazott szavainak mennyisége 568 volt. Természetesen ezek között volt pár, amit már első évben tanultunk, de a probléma nem csak a mennyiség. A japán nyelv hangkészlete nagyon korlátozott, hiszen csak szótagokból építkezik: egy idő után elkerülhetetlen, hogy nagyon hasonló, vagy éppen ugyanolyan hangalakú szavak tömkelegét kell megtanulnunk.
És a kedvencem: a kanjik. A Genki kanjijai nagyon-nagyon barátságosak és kellemesek, meg kell hogy mondjam. Ráadásul a szavak hangalakja itt is eltért. A jelenleg használt Reibunde Manabu Kanjito Kotoba direkt az agyunkra megy azzal, hogy az azonos olvasatú írásjeleket gyűjti egybe, így nem egyszer hangzott el kanji teszt előtt ehhez hasonló kérdés a terem ajtaja előtt: "Hogy is van a [kikai] kanjija?" "Melyik [kikai]-é?" Mert ugye több is van. Kicsit olyan ez, mintha egy szótár szavait sorrendben akarnánk megtanulni: pont egyszerre vesszük azokat, amiket amúgy is könnyen összekevernénk.
A kanjik mennyisége is lényegesen több, mint eddig, és nincsen aranyos vonássorrendes és -irányos útmutatócska sem, sőt még a kanjik olvasatát is úgy kell innen-onnan összevadásznia az egyszeri hallgatónak. (Bár Uchikawa sensei nemrég megosztott velünk a blogján egy nagyon-nagyon hasznos szógyűjteményt, ami az egész Reibun összes megtanulandó kanjijának olvasatait és jelentését is tartalmazza! Bár néhol hibák is vannak benne, ez igazán elnézhető.) A mondatok lefordítása pedig szintén ránk marad.
Még egy újdonság a gyakorlatokkal kapcsolatban, hogy e-maileket is meg kell tanulnunk, és ezekből is minden héten tesztet írunk (ahogy kanjikból is). Egyelőre nem vettem még hasznát annak a tudásnak, amit így magamra szedtem, de idővel talán majd jól fog jönni :)
Míg első évben heti két órát Uchikawa sensei tartott, és egyet Ono sensei, második évre az arány megfordult: heti két óránk van Ono-senseijel, és egy Uchikawa senseijel. Így sokkal többször hallgathatjuk Ono sensei vicces anekdotáit, viszont nagyon fülelnünk és koncentrálnunk kell, ha meg szeretnénk érteni az anyagot. Egyelőre kicsit nehéz megérteni a japán nyelvtant japánul, de idővel belejövünk :)
Ennyit a gyakorlatokról. Jöjjenek az egyéb gyönyörűségek: szakszövegolvasás. Nagyon szeretem, mert nem új keletű perverzióm, hogy imádok fordítani. (Innentől kezdve ki lehet találni, mivel is szeretnék foglalkozni, ha "nagy leszek".) Viszont a Genki-féle Takeshi-Mary beszélgetések után nagyon nagy lépés (inkább ugrás) egy komoly, kultúrával foglalkozó, japánoknak szánt, furiganákat sosem látott szöveg fordítása. Igazából az a kisebbik gond, hogy nagyon sokáig tart kikeresni minden kanji olvasatát. (Főleg így, hogy nem futotta szótárgépre az anyagi keretből, és így kurzorral-rajzolva, vagy ha úgy nem megy, gyökök alapján kell kiokoskodnom a megoldást.)
A nagyobbik gond az, hogy szembesültünk vele: hiába értünk minden egyes szót egy mondatban, nem tudjuk összerakni. Azt már megtanultuk, hogy hátulról kezdjük a fordítást, hiszen ott az állítmány. Abba is lassanként belejövünk, hogy felismerjük, mi tartozik egybe, meddig tart és hol kezdődik a mondat alanya, tárgya, stb. Viszont amikor az otthon vérverejtékkel kiszenvedett, nem túlságosan magyaros fordításomnak körülbelül 3-5%-a egyezik meg azzal, amit órán Papp Melinda tanárnő mond, az azért nem egy nagy sikerélmény. Nagyon remélem, hogy sokat fogunk még javulni.
Régi japán: a szerelmem. Sokan megijedtek a ZH után, hogy ez nagyon nehéz, de valójában ha valaki szereti, és valakit érdekel, akkor nem vészes. Szokásos első-ZH volt ez a keddi: nem tudtuk, mire számítsunk. Nem tudtuk, milyen feladatok lesznek, mit tanuljunk meg, és hogyan. Legközelebb okosabbak leszünk :) Szóval én nagyon szeretem és nekem nagyon tetszik. Néha kicsit nehéz lépést tartani, mert Szabó Balázs tanár úr nem egészen Genki-szintre épít, de én akkor is nagyon szeretem és élvezem. (De természetesen a tanulás itt is időigényes.)
Leíró nyelvtan: jobb később, mint soha :D Én, aki gyengéd érzelmeket táplálok a nyelvészet iránt, örülök ennek a tárgynak. (Főleg most, hogy a hangtant letudtuk, mert az mondjuk pont nem a szívem csücske.) Elvileg előadás, de ebből is lesz év közben ZH, és azért elég komoly adatmennyiséget felhalmozunk addigra: meg fogunk szenvedni azzal a dolgozattal is egy kicsit, azt hiszem :)
Második keleti nyelv, a kellemes púp a hátunkon. Imádom (nem ironikusan), hogy koreaiul tanulhatok, tényleg nagyon örülök ennek a lehetőségnek, de nincs rá időm. Egyszerűen a japános tárgyak mellett (és a minorosok mellett) nem jut időm arra, hogy ezzel is foglalkozzak, mert bizony ha választani kell, mire tanulok, mégiscsak a főszakom a fontosabb. Szerencsére a koreai órán diktált tempó nem gyors, így nem maradok le a csoporttól.
Folytassam? Van minorom is. Természetesen első évben csak előadások voltak, most pedig annyi angol nyelvű gyakorlatom van, amennyi japán nyelvgyakorlatom. A mai napig csodálkozom, amiért sikerült összehangolnom úgy az órarendem, hogy minden gyakorlatomon meg tudok jelenni. Szerencsére nagyon jó tanárokhoz kerültem (mind Prescottot, mind Christophert csak ajánlani tudom, nagyon jó humorú és kedves ember mindkettő), és egyelőre nem tűnik úgy, hogy meg kell szakadnom majd a rengeteg tanulnivalótól nekik köszönhetően, de maga a tény, hogy ennyi gyakorlatom van, mégiscsak befolyásol sok mindent.
Alig vagyok itthon. Mire hazaérek, mindig elfáradok - ez a gyakorlatoknak köszönhető -, pedig rendszerint minden nap még sok-sok házi feladat és tanulás vár rám. Mire ezeknek a végére érek, semmi időm és energiám nem marad, és ez a nagy újdonság a második évben: nincs időm. Szeretnék 48 órából álló napokat. Mert szívesen tanulok mindent, amit tanulok.
Nem azért írtam le ezt a panaszáradatot, mert gyorsnak tartom a tempót, vagy éppen rossznak a módszereket, ilyenről nincsen szó. Csak szerettem volna vázolni, milyen is egy hetem: nincs olyan nap, amikor délután hátradőlhetek, megnézhetek egy filmet, vagy olvashatok egy jó könyvet. Ha sikerül is időt szakítanom valamire, az vagy a japán történelem kötelező olvasása, vagy a halom angol irodalom kötelezők olvasása, esetleg a jegyzeteim rendezgetése valamelyik közeljövőben esedékes ZH-ra.
Nagyon szeretem tanulni a japánt, én még a kanjikat is szeretem, mert szépek :) (Egy-kettő kivételével.) Szeretek szavakat is tanulni, mert folyamatosan kísért az az érzés, hogy nem tudok elég szót, alig tudok kifejezni valamit japánul. Szeretem az angolt, szeretek foglalkozni vele. Szeretem a koreait is, mert gyönyörű az írása, és kihívás kiejteni a hangokat :D De jelenleg nincs időm élni. A tegnapi Közös Keletes Kocsmázásnak is megvan a böjtje, hulla vagyok egész nap. Csak egyet szeretnék kérni: tényleg álljanak 48 órából a napok, és akkor egy szavam se lesz.
2011. április 4., hétfő
Második ZH
Nos, ez a ZH sem volt könnyebb - számomra - mint az előző, de legalább sok-sok tanulsággal szolgált. Ezek egyike, hogy az olvasás-írás órákra igenis illene bejárnom, ugyanis egyre több problémát okoznak a mondatfordítások a ZH-ban. Valamint nem szabad elmismásolnom a nyelvtan tanulását sem. Valahogy mindig a szavak és a kanjik magolása kerül előtérbe nálam a készülésnél, és jókorákat koppanok, amikor nem tudom pontosan, az egyes nyelvtani anyagok hogyan is működnek. Mindent értek és tökéletesen világos, ahogy a kis összefoglalóimat olvasom, de ha magamtól kell írnom egy mondatot, gyakran elbizonytalanodom: ide most rövid forma, vagy te-forma, rövid formánál vajon kell-e da/na stb... Szóval valószínű példamondatok írogatásával igyekszem majd memorizálni a nyelvtant. És persze a szavak tanulásával kapcsolatban is szorgalmasabbnak kell lennem, nem ZH előtti utolsó napra kéne hagyni mind a három lecke szókincsét. A kanjikat illetően tervezem már egy ideje a Genki II-höz is kártyák készítését, de valahogy sosem jutok el odáig, hogy nekiálljak.
Körülbelül a derekán vagyunk a félévnek, és én sajnos nagyon elengedtem magam az utóbbi időben. Az angol kötelezőkkel is leálltam kissé, az esszék olvasása sem megy gyorsan - meg is kellett hosszabbítanom a kölcsönzést -, a mondattan handoutokkal sem törődtem az utóbbi időben, és úgy egyáltalán, a jegyzetgépeléssel is igen el vagyok maradva - pedig a japán kultúra és társadalmat nem csak magamnak gépelem!
Saját magam seggbebillentéseként ismét megjegyezném, hogy ezúttal - tőlem kissé szokatlan módon - felajánlottam a szaktársaimnak, hogy akinek szüksége van rá, annak elküldöm az órai jegyzeteimet japán kultúra és társadalomból. No de ha már van pofám ilyenekkel nagyzolni és terjeszteni a ki tudja mennyire pontos jegyzeteimet, akkor összekaphatnám magam, mert emlékeim szerint legalább három órával le vagyok maradva, és holnap jön a következő előadás! Noémi, tessék összeszedni magad!
Holnap reggel 8-tól 9-ig amerikai kultúra ZH-t fogok írni, itthon, előreláthatóan pizsamában, bolyhos lila papucsban, kávét szürcsölgetve és kócosan. Érdekes élmény lesz :) A legutóbbi helyzetjelentésem óta kiderült, hogy bár az órán a "Moodle" név hangzott el, mint a ZH kezelőfelülete, valójában a felmérésre az E-Learning felületén kerül sor. Már most fent van a teszt, csak még nem elérhető. Ha valaki nekiáll, attól a pillanattól kezdve 30 perc áll rendelkezésre a 20 kérdés megválaszolására. Ezzel kapcsolatban mindössze egy megjegyzésem van: ha a netem akkor kezd el szarakodni, amikor ZH-t írok, akkor ölni fogok. Bemegyek a UPC-hez és követelem a jövő félévi ösztöndíjam kiegészítését. Vagy nem tudom.
Most pedig - ha már ennyit vernyogtam arról, milyen fene lusta vagyok - megpróbálom kiválasztani a tantárgyak közül, mire is készüljek konkrétan. Gépeljek, vagy jegyzeteljek, esetleg olvassak... a bőség zavara.
Majd jelentkezem!
Körülbelül a derekán vagyunk a félévnek, és én sajnos nagyon elengedtem magam az utóbbi időben. Az angol kötelezőkkel is leálltam kissé, az esszék olvasása sem megy gyorsan - meg is kellett hosszabbítanom a kölcsönzést -, a mondattan handoutokkal sem törődtem az utóbbi időben, és úgy egyáltalán, a jegyzetgépeléssel is igen el vagyok maradva - pedig a japán kultúra és társadalmat nem csak magamnak gépelem!
Saját magam seggbebillentéseként ismét megjegyezném, hogy ezúttal - tőlem kissé szokatlan módon - felajánlottam a szaktársaimnak, hogy akinek szüksége van rá, annak elküldöm az órai jegyzeteimet japán kultúra és társadalomból. No de ha már van pofám ilyenekkel nagyzolni és terjeszteni a ki tudja mennyire pontos jegyzeteimet, akkor összekaphatnám magam, mert emlékeim szerint legalább három órával le vagyok maradva, és holnap jön a következő előadás! Noémi, tessék összeszedni magad!
Holnap reggel 8-tól 9-ig amerikai kultúra ZH-t fogok írni, itthon, előreláthatóan pizsamában, bolyhos lila papucsban, kávét szürcsölgetve és kócosan. Érdekes élmény lesz :) A legutóbbi helyzetjelentésem óta kiderült, hogy bár az órán a "Moodle" név hangzott el, mint a ZH kezelőfelülete, valójában a felmérésre az E-Learning felületén kerül sor. Már most fent van a teszt, csak még nem elérhető. Ha valaki nekiáll, attól a pillanattól kezdve 30 perc áll rendelkezésre a 20 kérdés megválaszolására. Ezzel kapcsolatban mindössze egy megjegyzésem van: ha a netem akkor kezd el szarakodni, amikor ZH-t írok, akkor ölni fogok. Bemegyek a UPC-hez és követelem a jövő félévi ösztöndíjam kiegészítését. Vagy nem tudom.
Most pedig - ha már ennyit vernyogtam arról, milyen fene lusta vagyok - megpróbálom kiválasztani a tantárgyak közül, mire is készüljek konkrétan. Gépeljek, vagy jegyzeteljek, esetleg olvassak... a bőség zavara.
Majd jelentkezem!
2011. március 30., szerda
Holnap megint ZH x)
Ismét elérkezett az idő egy kellemes ZH-írásra, ami ellen mindössze annyi kifogásom van, hogy nem tudom, mennyire leszek topon agyilag este hattól fél nyolcig, ugyanis ekkor fogjuk írni. Addig még meg kell váltanom a világot, mert ugyan begépeltem a szavakat, kanjikat és nyelvtant, az első kettőt ki is nyomtattam, de a tanulás még hátravan, sőt az olvasmányokkal is illene megbarátkoznom holnap estig. Terveim szerint a szavakat és kanjikat ma délelőtt (még művtöri előtt) tanulom meg, a nyelvtant délután nézegetem, az olvasmányokat pedig holnap nyelvek és írások valamint japán között rágom át. Kívánjatok sok szerencsét!
Az eredeti tervemhez képest nyilván el fogok csúszni, mert merész terv egy fél délelőtt alatt megtanulni minden szót és főleg az összes kanjit, de már meg szoktam hogy túl sokat tervezek :D Annyi mindenesetre biztos, hogy többet fogok tanulni, mint az előző ZH-ra, mert végül ugyan jól sikerült, ettől függetlenül nem voltam biztos a tudásomban... frusztráló úgy kanjikat írni egy dolgozatba, hogy "hát mintha ez a gyök lenne itt, vagy az a másik?" XD
Hogy mikor jelentkezem a ZH élménybeszámolójával, azt nem tudom, mert csütörtökön mikor este hazaérek, előreláthatóan pakolászni fogok, ugyanis másnap megyünk Szombathelyre meglátogatni az otthoniakat. És egészen vasárnapig nem is jövünk vissza, ami csak azért kétségbeejtő, mert kedden amerikai kultúra ZH XD Interneten! A Moodle segítségével, reggel 8-tól 9-ig interneten fogunk ZH-t írni. WTF? Én még ilyet életemben nem csináltam, de oké. Kicsit félek a kérdések jellegétől, mert Stan elég bátran jelentette ki, hogy csalni nem fogunk tudni... mi számít csalásnak? Hogy az ölemben van a tankönyv és a füzet - ezt hogy akadályozza meg? Kíváncsi vagyok, na :D Erről biztos mesélek majd.
Majd jelentkezem!
Az eredeti tervemhez képest nyilván el fogok csúszni, mert merész terv egy fél délelőtt alatt megtanulni minden szót és főleg az összes kanjit, de már meg szoktam hogy túl sokat tervezek :D Annyi mindenesetre biztos, hogy többet fogok tanulni, mint az előző ZH-ra, mert végül ugyan jól sikerült, ettől függetlenül nem voltam biztos a tudásomban... frusztráló úgy kanjikat írni egy dolgozatba, hogy "hát mintha ez a gyök lenne itt, vagy az a másik?" XD
Hogy mikor jelentkezem a ZH élménybeszámolójával, azt nem tudom, mert csütörtökön mikor este hazaérek, előreláthatóan pakolászni fogok, ugyanis másnap megyünk Szombathelyre meglátogatni az otthoniakat. És egészen vasárnapig nem is jövünk vissza, ami csak azért kétségbeejtő, mert kedden amerikai kultúra ZH XD Interneten! A Moodle segítségével, reggel 8-tól 9-ig interneten fogunk ZH-t írni. WTF? Én még ilyet életemben nem csináltam, de oké. Kicsit félek a kérdések jellegétől, mert Stan elég bátran jelentette ki, hogy csalni nem fogunk tudni... mi számít csalásnak? Hogy az ölemben van a tankönyv és a füzet - ezt hogy akadályozza meg? Kíváncsi vagyok, na :D Erről biztos mesélek majd.
Majd jelentkezem!
2010. november 21., vasárnap
Túl a második ZH-n
AUTHOR'S NOTE: Mint mindig.
Nos, újabb heti helyzetjelentésre kerül sor ^^
Ez a hét immáron teljes értékű, öt napos, egész hét volt, ZH-val és egyéb finomságokkal. A ZH nekem kicsit nehezebbnek tűnt mint az előző, de szerencsére ez is jól sikerült. Volt magyar-japán szófordítás, japán-magyar szófordítás, kanjik, partikulák beírogatása, közvetlen stílusú beszédre feladat (kérdésekre kellett válaszolni), igék て-formájának megadása, levélírás (család bemutatása), egyéb kérdéseket felvonultató feladat ami gyakorlatilag minden nyelvtani anyagot lefedett, és több most nem jut eszembe x)
Edit: Eszembe jutott még egy, az egyik tankönyvben szereplő párbeszédet kellett kiegészíteni, egy-két mondat ki volt belőle törölve, magyarul volt megadva, és így kellett lefordítani.
A naplókat ZH írás alkalmával (kedd) beszedte a tanárnő, kiosztáskor (péntek) pedig ismét rendelkezésünkre bocsátotta, egyesekét kijavította, másokét nem, az övükét a következő ZH alkalmával nézi át.
ETR-re egyre több vizsga időpontja kerül fel, ami számomra kicsit aggasztó, ezért elkezdtem bizonyos - számomra szimpatikusabb - tantárgyakkal foglalkozni, jegyzetelés-olvasgatás szintjén (már amelyiknél van könyv, amiből lehet jegyzetelni). Vizsgaidőpontok karácsony előtt vannak (csak egy-kettő elvétve), valamint újév után - ekkor lesz a dömping. Holnap délután négytől lehet jelentkezni a vizsgákra, ETR előre láthatóan meghal, a diákság pedig agyvérzést kap :D
A japán nyelvtan most már kezd igencsak bonyolulttá válni. Kezd nagyon sok lenni a kategória... a ragozások tengerében hajlamos elveszni az ember. El kell dönteni, igét vagy melléknevet ragozok-e éppen, közvetlen vagy udvarias formában, jelen vagy múlt vagy -て alakban, és persze állítok vagy tagadok... szóval mostmár oda kell tennie magát mindenkinek, főleg a hozzám hasonlóknak, akiknek ez az egész vadonatúj x) Gyakorlás és anyanyelvi szövegek hallgatása minden mennyiségben, ez a dolog nyitja, úgy érzem :D
Uchikawa tanárnőn keresztül beszereztem egy magyar-japán, kezdőknek készült szószedetet, amit örömmel lapozgatok, csak a tanulásra veszem magam rá nehezebben :D Azt még nem sikerült eldöntenem, honnan fogom kisilabizálni, hogy a könyvecskében szereplő igék a る- vagy az う-csoportba tartoznak-e, a melléknevek pedig az い- vagy a な-csoportba. Minden ötletet szívesen veszek.
Ja és, jut eszembe, páran írogatnak néha megjegyzéseket, és a látogatók száma is biztató, de kérdem én, akkor miért csak egyetlen egy rendszeres olvasója van a blognak? Lusta banda XD
Majd jelentkezem ^^
て = te
い = i
な = na
う = u
る = ru
Nos, újabb heti helyzetjelentésre kerül sor ^^
Ez a hét immáron teljes értékű, öt napos, egész hét volt, ZH-val és egyéb finomságokkal. A ZH nekem kicsit nehezebbnek tűnt mint az előző, de szerencsére ez is jól sikerült. Volt magyar-japán szófordítás, japán-magyar szófordítás, kanjik, partikulák beírogatása, közvetlen stílusú beszédre feladat (kérdésekre kellett válaszolni), igék て-formájának megadása, levélírás (család bemutatása), egyéb kérdéseket felvonultató feladat ami gyakorlatilag minden nyelvtani anyagot lefedett, és több most nem jut eszembe x)
Edit: Eszembe jutott még egy, az egyik tankönyvben szereplő párbeszédet kellett kiegészíteni, egy-két mondat ki volt belőle törölve, magyarul volt megadva, és így kellett lefordítani.
A naplókat ZH írás alkalmával (kedd) beszedte a tanárnő, kiosztáskor (péntek) pedig ismét rendelkezésünkre bocsátotta, egyesekét kijavította, másokét nem, az övükét a következő ZH alkalmával nézi át.
ETR-re egyre több vizsga időpontja kerül fel, ami számomra kicsit aggasztó, ezért elkezdtem bizonyos - számomra szimpatikusabb - tantárgyakkal foglalkozni, jegyzetelés-olvasgatás szintjén (már amelyiknél van könyv, amiből lehet jegyzetelni). Vizsgaidőpontok karácsony előtt vannak (csak egy-kettő elvétve), valamint újév után - ekkor lesz a dömping. Holnap délután négytől lehet jelentkezni a vizsgákra, ETR előre láthatóan meghal, a diákság pedig agyvérzést kap :D
A japán nyelvtan most már kezd igencsak bonyolulttá válni. Kezd nagyon sok lenni a kategória... a ragozások tengerében hajlamos elveszni az ember. El kell dönteni, igét vagy melléknevet ragozok-e éppen, közvetlen vagy udvarias formában, jelen vagy múlt vagy -て alakban, és persze állítok vagy tagadok... szóval mostmár oda kell tennie magát mindenkinek, főleg a hozzám hasonlóknak, akiknek ez az egész vadonatúj x) Gyakorlás és anyanyelvi szövegek hallgatása minden mennyiségben, ez a dolog nyitja, úgy érzem :D
Uchikawa tanárnőn keresztül beszereztem egy magyar-japán, kezdőknek készült szószedetet, amit örömmel lapozgatok, csak a tanulásra veszem magam rá nehezebben :D Azt még nem sikerült eldöntenem, honnan fogom kisilabizálni, hogy a könyvecskében szereplő igék a る- vagy az う-csoportba tartoznak-e, a melléknevek pedig az い- vagy a な-csoportba. Minden ötletet szívesen veszek.
Ja és, jut eszembe, páran írogatnak néha megjegyzéseket, és a látogatók száma is biztató, de kérdem én, akkor miért csak egyetlen egy rendszeres olvasója van a blognak? Lusta banda XD
Majd jelentkezem ^^
て = te
い = i
な = na
う = u
る = ru
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)