Diákigazolvány-érvényesítés

Mint mindig, most is elérkezett az ideje a diákigazolvány-érvényesítési mizériának, hiszen az előző matricák csak október 31-ig érvényesek. Aki még nem járt a Questurában, és nem is tervezi, hogy elcaplat odáig (bármily közel is van a BTK-hoz), az türelmesen kivárhatja a kari érvényesítő napokat:

2012. 10. 09-10-11. azaz kedd, szerda és csütörtök.

Az A épület aljában, a volt HÖK irodában keressétek az illetékeseket, minden nap reggel 9-től délután 5-ig :)

Búcsú az ETR-től

Az ELTE hivatalos honlapjára nemrégiben kikerült egy cikk a "rendszerváltásról", amire novemberben kerül majd sor. Sokan rendkívül szkeptikusan állnak hozzá a módosításhoz, és valljuk be, nem kis feladat ennyi hallgató adatait és egy ekkora egyetem rendszerét gyorsan átvariálni és egészen új környezetbe helyezni, de reméljük a legjobbakat. A cikk szerint az ETR október 31-én fog véglegesen leállni, az egyik tanárunk pedig már figyelmeztetett minket arra is, hogy érdemes elmenteni azokat az adatokat, amiket csak az ETR tárol - már ha vannak ilyenek.

A Neptun bő két héttel később, november 15-én lép majd működésbe papírforma szerint, de már októberben elérhető lesz e-learningen egy segédanyag annak érdekében, hogy ne vaktában kattintgassunk majd az új rendszerben, és egy kicsit kevésbé legyünk elveszve :) Fontos még megemlíteni, hogy a cikkben az áll, a Neptunban is meglesznek a sajátosan az ELTE ETR-ére jellemző funkciók, amik miatt sokan aggódtak - például a rangsorolásos jelentkezés intézménye. Komoly aggodalomra tehát úgy tűnik, semmi ok, még a végén akár jobban is járhatunk így! :D

A cikk teljes szövegét itt olvashatjátok.

Nyelvparádé!

Biztosan a legtöbben már hallottatok róla, de ha mégsem, most szólok: ma, holnap és holnapután Nyelvparádé van a Millenárison! Aki számára újdonságként hat a program, kattintson ide, és nézzen körül, szerintem megéri kilátogatni :)

Én ma jártam körbe a placcot, oly sokat emlegetett felsőbb éves, azaz most már MA-s anglisztikás barátnőmmel, Andival, és egy kisebb csomag újsággal és szórólappal gazdagodva tértem haza, íme a szerzemények:

A szerzeményeim, mind ingyen volt! :D

A bal felső sarokban a Konfuciusz Intézet ingyenes magazinja díszeleg, a Konfuciusz Krónika, amely az intézet tevékenységéről ír, interjút is olvashatunk benne, a tangutokról is van benne cikk, kínai-koreai kapcsolatokat is érint a kiadvány, de van benne szó a kínai krimiről és a Mennyei Mesterek szektájáról is. (A teljesség igénye nélkül.) Még mielőtt valaki megijedne, mindezt tisztán magyar nyelven, tehát nem kell megijedni, a kínai nyelvtudás nem követelmény :D

Elhoztam még ezen kívül két J-Like újságot is, ezeknek a böngészéséhez viszont már nem árt, ha az ember tud japánul :D (Bizonyos részek koreaiul, kínaiul és angolul is szerepelnek azért :D) Főleg diákokról, egyetemi életről, Japánban való tanulásról olvasgathatunk, kötetlen és humoros formában, néhol még egy-egy Pokémon is előbukkan itt-ott XD

A két J-Like között jobb oldalt felül a Japán Alapítvány őszi programfüzete látható, ezt talán nem kell részleteznem :D Bal oldalon a négyzet alakú füzetke a Momiji nyelviskoláé, akik egyébként 20%-os kedvezményt biztosítanak a nyelvtanfolyamaikból azoknak, akik ellátogatnak a Nyelvparádéra, így mindenképpen ajánlatos kinézni! ^^

A Nyelvparádé programfüzete mellett a Magyarországi Japánnyelv Oktatók Társaságának szórólapját láthatjátok, ezen szerepel az eddigi összes kiadványuk (szószedetek, feladatgyűjtemények, gyakorlófüzetek), amelyeket egyébként meg is lehet helyben vásárolni! :) Ezen kívül a Dekiru című magyar nyelvű japán nyelvkönyv (meg lehet ezt ennél értelmesebben fogalmazni? :D) "reklámja" is helyet kapott itt, valamint fel vannak sorolva azok magyarországi intézmények, ahol tanítanak japánt :)

Az alsó sorban lévő három papírka már csak a személyes érdeklődésemet tükrözik. A bal oldali szórólapon jelnyelv-tanfolyamokról szerepelnek információk - egy ideje perverzióm, hogy ezt is meg kéne tanulni, csak éppen az elszántság és a szorgalom hiányzik hozzá :D Nagyon kedvesek voltak a jelnyelvi standnál, nézhettünk a jelnyelvet tanulóknak készült gyakorlóvideót, és feliratkozhattunk e-mail címmel együtt egy hírlevélre is, hogy minden újdonságról tájékozottak legyünk :D

A kis alakú papírka az Országos Idegennyelvű Könyvtár prospektusa, itt nem mellesleg kedvezményes áron be is lehet iratkozni a könyvtárba, ha valakit esetleg érintene a dolog :) (Diákoknak egy évre 1300 forint, ha jól emlékszem.) Azt hiszem körül kellene néznem ott is :D A cuki BAB! felirat meg egy halom babzsákról szól csak, mániáim ezek is, én csak "szoszorgós fotel"-nek hívom őket :D

Jut eszembe, a Nemzeti Tankönyvkiadónál ki vannak pakolva a Dekiru könyvek, az első és az új második kötet is, kedvezményes áron megvásárolhatók, ha jól rémlik 5200 forintos áron :)

Ezen kívül a Nyelvparádén van lehetőség próbanyelvvizsga letételére is, Euroexam és ECL próbanyelvvizsgát biztosan láttam, de ezen kívül lehet, hogy másféle is van, nem tudom :D Az Euroexam-nél még szóbelizni is lehet! (Persze lehet, hogy az ECL-nél is, na tessék, megbízható információforrás vagyok, mi? XD) Vannak ezen kívül mindenféle nyereményjátékok és sorsolások is, minden stand próbál interaktív lenni :)

Majd' elfelejtettem! A japános részlegen (a Japán Alapítvány, a Momiji nyelviskola és a Magyarországi Japánnyelv Oktatók Társasága egy standon belül találhatók meg) lehet vásárolni csecsebecséket is könyveken kívül, mi például Andival vettünk ilyen gumis karkötőt, íme!

日本がんばれ！

Én jól éreztem magam, csak ajánlani tudom mindenkinek, hogy kilátogasson, nyelviskoláknál rengeteg kedvezmény van (nem csak a Momijinál), nyelvvizsgákról rengeteget megtudhatunk, külföldi munkalehetőségekről is lehet érdeklődni, segédanyagokat is egy halom különféle standról lehet vásárolni, úgyhogy hajrá! ^^

Japán nyelvvizsga 2012

Csak egy gyors közérdekű linkmegosztás, aki esetleg JLPT-re készül, itt vannak az infók:

http://japantanszek.hu/2012-evi-nemzetkozi-japan-nyelvvizsga/

Az őszi félév rendje

Na, ez megint nem lesz egy különösebben izgalmas bejegyzés, de azért hasznosnak talán hasznos lesz :D Íme a 2012-2013-as év őszi félévének menete:

• Szorgalmi időszak: szeptember 10 - december 14.
• Őszi szünet: október 29 - november 2.
• Vizsgaidőszak: december 17 - (2013.) február 1.
• Pihenőnap: október 22. (hétfő) - a keddre eső 23-a miatt
• Munkanap: október 27. (szombat)

Egyéb fontos időpontok:

• Kreditbefogadási és felmentési kérelmek leadása: szeptember 5 - 26.
• Tanévnyitó: szeptember 7.
• Versenyjelentkezés: szeptember 7 - 14.
• Utólagos tárgyfelvétel: szeptember 17 - október 26.
• Szakdolgozatcím bejelentésének utolsó napja: október 15.
• Költségtérítés befizetésének utolsó napja: október 15.

Jelenleg ez a hivatalos álláspont :D Remélem azt a szombatot majd kiadják dékáni szünetnek, eddig legalábbis ez volt a divat, ha szerencsénk van, Isten megtartja ezt a jó szokását az egyetemnek :)

Ponthatárok 2012!

Igen, elérkezett (sőt, már el is múlt) a nagy nap, amikor napvilágra kerültek az idei felsőoktatási ponthatárok! Az ELTE japán szakán az államilag támogatott képzésre 438, a költségtérítésesre 412 pontot kellett gyűjteni. Teljes szívemből gratulálok mindenkinek, aki bekerült! ^^

Ismerkedésre, kérdezősködésre, örömujjongásra alkalmas felület (az itteni hozzászólásokon kívül :D) már létrejött a Facebookon is: a 2012-ben felvettek ebben, az ELTE japán 2012 névre hallgató csoportban találhatják meg sorstársaikat!

Kívánom, hogy érezze magát nagyon jól minden újdonsült kis japános, és még egyszer gratulálok mindenkinek! ^^

(Ui.: A hozzám hasonló kíváncsiskodóknak jegyezném meg, hogy a Károli japán szakára is hasonló mennyiségű pontot kellett összegyűjteni, legalábbis a támogatott képzésre. Tehát az államira 435, a költségtérítésesre pedig 242 ponttal lehetett bejutni.)

Fontos adatok változtatása

Na, ez megint nem egy japános információktól hemzsegő bejegyzés lesz, előre is elnézést érte :D És igyekszem a tantárgyleírásokkal is haladni, talán már kilábaltam az egész-nap-semmit-sem-akarok-csinálni fázisomból, ami az utolsó vizsgát követte :D

Ezúttal arról szeretnék írni egy kicsit, mitévő legyen az ember, ha bizonyos adatai megváltoznak - mert erről bizony értesíteni kell az egyetemet, gondolom nem kérdéses, miért. Az ETR-ben az Adatok menü Személyes adatok menüpontjára kattintva láthatjuk, melyek azok az információk, amelyek megváltozása esetén valamilyen módon feltétlenül fel kell vennünk a kapcsolatot az egyetemmel.

A legkönnyebb dolga akkor van az embernek, ha olyan adatai változnak, amelyeket az ETR-ben pár kattintással és az új információk bepötyögésével meg tud újítani. Ilyen a mobiltelefonszám, az e-mail cím, a levelezési cím és a bankszámlaszám is - tehát az olyan adatok, amik viszonylag gyakran és könnyen változnak. Én például kétszer is váltottam már albérletet budapesti tartózkodásom során, így a levelezési címemet kétszer is megváltoztattam. Bankszámlámat az első félév közben hoztam létre, addig a páromé szerepelt az adataim között. De ha valaki új telefont vesz (új szerződéssel, új számmal), ezt is könnyen orvosolhatja. Mindössze annyi a teendő, hogy az Adatok menü Szem. adategyeztetés menüpontjára kattintva átírja ezeket a rubrikákat. (Ezt egyébként minden félév elején kötelességünk elvégezni a regisztrációkor, gondolom feltűnt :D)

Egy fokkal bonyolultabb, de még mindig kényelmes helyzetben van az, aki a Q-tér segítségével megváltoztatható adatait akarja "lecserélni", ilyenek a név, születési név, születési hely, születési idő, állampolgárság, édesanya születési neve, nem, személyi igazolvány száma, állandó lakcím, adóazonosító jel, TAJ szám, útlevélszám és a tartózkodási engedély adatai. Ezek azért már érezhetően ritkábban cserélődnek az ember életében (a születési nevet például csak úgy tudom elképzelni, ha hibásan kerül be az adatbázisba, és javítani kell). Én mégis ilyen helyzetbe kerültem ma - innen is jött az ihlet a bejegyzéshez :D

A Q-téren tehát az ETR-es belépőadatainkkal be kell jelentkeznünk, majd az Elektronikus ügyintézés menü Adategyeztetés menüpontjában ki kell választanunk, milyen adato(ko)n szeretnénk változtatni, illetve erről "bizonyítékot" is kell szolgáltatnunk. Nekem például lejárt a személyi igazolványom, újat igényeltem, amiért ma battyogtam el az okmányirodába, és bizony meghökkenve tapasztaltam, hogy új azonosító kódot kaptam. (Nem tudom miért, de azt hittem, hogy mivel továbbra is én vagyok én, a régi igazolvány pedig már érvénytelen, ugyanezzel a szám- és betűkombinációval állítják majd ki az új kártyát. Tévedtem :D) Visszatérve a bizonyítékszolgáltatásra: fel kell töltenünk egy scannelt verzióját a változást igazoló okmánynak. (Hogy pontosan melyik adatnál mit, azt itt megtaláljátok.)

Egyedül a nyelvvizsga- és végzettségi adatokról nem szól a fáma sem ETR-ben, sem a Q-téren, és bár ezt még sosem kellett változtatnom (majd kell...), feltételezem, hogy ez az ügy már személyes intézkedést igényel. (Hogy Questurán-e vagy TO-n, az jó kérdés.) A többi azonosító (TAJ, hallgatói és adó-) amennyire tudom nem változik az ember élete során, még ha el is hagyja/ellopják a papírját róla.

Ennyi lettem volna, és ígérem, mostantól megemberelem magam, és tartalmasabb bejegyzéseket is igyekszem majd produkálni :) (Elsősorban tantárgyleírásokat, mert azokkal jól le vagyok maradva, de másról is igyekszem majd pötyögni :D)

ETR-ről Neptunra

Még mielőtt felcsillanna mindenki szeme, hogy egy, a KRE és ELTE összehasonlításához hasonló bejegyzéssorozatot fogok kreálni: nem. Nem értek a Neptunhoz (még), az ETR-nek is csak azokat a funkcióit ismerem, amelyeket már használtam, ráadásul a Neptunnak kismillió fajtája van tudtommal, így jelenleg nem sok hasonlítási alapom lenne. A lényeg nem is ez, inkább tévhiteket hessegetnék el szokás szerint, mert sokan mondogatnak butaságokat mindenfelé.

Maga az információ az átállásról innen származik, akinek újdonság a téma, katt. Illetve a figyelmébe ajánlanám mindenkinek a cikken kívül a hozzászólásokat is. Nem, nem azokra gondolok, amik azt ecsetelik, milyen nagy kalap kaki az egész bölcsészkar, az annyira nem izgalmas, ráadásul már kezd unalmas lenni :D Az újdonságokra gondolok, mint például Kalina Gergely hozzászólásaira, aki láthatóan bennfentes a témában. Az alább leírtak jó része az ő beírásaiból származik.

A Neptunra való átállás november 1-jétől 15-éig fog lezajlani. Nem nyáron, a tárgyfelvétel kellős-ékes közepén, hanem akkor, amikor egyébként sem lép be szinte senki a rendszerbe, maximum a párjukat ritkítóan értetlen szaktársak felettébb ostoba kérdéseire válaszolgatnak páran a kurzusfórumon. (Ezt is csak azok teszik, akiknek ez a hobbijuk, lásd én.)

Az átállás nem egyenlő az Armageddonnal. Nem tartom valószínűnek, hogy az ELTE pusztán heppből úgy állna át egy új rendszerre, hogy a régi adatokat mind veszni hagyja, és inkább a tanulmányi előadóknak adja ki parancsba, hogy az összes létező hallgatóval egyenként összeülve, fejenként másfél órás konzultáció eredményeként vigyen be mindent az új rendszerbe. Hogy az EHA-kód marad-e, és egyéb apróságok, az majd kiderül, de talán nem ez a legnagyobb probléma az egyetemi életben :D

A Neptun egyik híres-hírhedt tulajdonsága, hogy virtuális-véres tömegverekedések bontakoznak ki tárgyfelvételnél és vizsgajelentkezésnél. (Hozzátenném, versenyjelentkezéskor ez azért nálunk is előfordul.) Az előzetes jelentkezés és a rangsorolás intézménye ugyanis ETR-es találmány, és bár a mázlipontot, mint olyat, mindenki elküldte már párszor melegebb éghajlatra, azért azt el kell ismerni, hogy ez így még mindig jobb, mintha csak és kizárólag a gyorsaságon múlna az ember órarendje. (Meg azon, hogy mennyire gyors a géped, a böngésződ, az interneted, hogy mikor nyaralsz épp, meg ilyesmi.) De azt senki sem mondta, hogy ezek el fognak tűnni! A fentebb már említett Kalina Gergely arra a kérdésre, hogy lesz-e versenyjelentkezés és rangsorolás, azt válaszolta:  "Megpróbálják időre lefejleszteni." Bár ez kétségtelenül egy 95%-os nemet jelent, azért próbálkoznak, és ez a lényeg :D

Maga a cikk nem sok konkrétummal dobálózik, egyedül a gyűjtőszámla (engem aztán nem érint) meg a párhuzamos rendszerek kiiktatása (szintén nem) szerepel leírva. Ezen kívül a bennfentes Kalina Gergelytől is csak annyit tudhatunk meg, hogy készülnek saját, eltés fejlesztések, de konkrétumokról már itt sem esik szó. Hogy pontosan mire is számíthatunk, azt így nyilván nehéz megjósolni, ezért én javaslom: ne idegeskedjünk miatta, amíg még úgyis hónapok múlva kerül csak rá sor.

A lényeg nyilván az anyagiakban keresendő, és valamilyen oknál fogva olcsóbb az egyetemnek átállni a Neptunra, mint finanszírozni az ETR-t, de ebbe a részébe nem szívesen megyek bele. (Különben meg mondjatok hasonló kaliberű változásokat/döntéseket, amelyeket nem az anyagi érdekek vezérelnek.) A lényeg, hogy hozzá fogunk szokni. Ha már akkor is Neptun lett volna, amikor felvesznek minket az egyetemre, akkor az ETR-től félnénk úgy, mint a tűztől. Kétségtelen, hogy azok közül, akik mindkét rendszert használták már, többen preferálják az ETR-t, de nem kell rögtön teljes letargiába zuhanni a váltástól :)

Őszinte leszek, nekem sem tetszik, mert nekem egy az egyben semmi gondom nincs az ETR-rel, a Neptunról meg szinte csak rosszat hallottam, de sajnos nem igazán van beleszólásunk a dologba. Elhangzottak ilyen dolgok, hogy meg kellett volna kérdezni a diákokat... ne legyünk naivak, ezt nem mi döntjük el. Sajnos, ez van :)

Japán szakok - KRE és ELTE - különkiadás

Mint azt már korábban említettem, az 5 részes összehasonlító "sorozat" bejegyzéseinek közzététele alatt több internetes csatornán keresztül is kaptam kiegészítő információkat, főleg a Károli oldaláról. Kedves barátnőm, aki válaszolgatott a kérdéseimre, 2011 nyarán diplomázott, éppen ezért a tapasztalatai is régebbről származnak. Mivel az összehasonlítás iránt érdeklődők többsége valószínűleg még nem került be egyik szakra sem, ezért szükségesnek tartom, hogy a frissebb információkat is közzé tegyem :)

Senkinek nem akarom a személyiségi jogait megsérteni, ezért neveket sehol sem teszek közzé, előre is elnézést a homályos fogalmazásért, lehet, hogy túl sok lesz az "állítólag", meg az "úgy hallottam" :D Azoktól, akik privát csatornákon keresztül meséltek nekem a KRE-ről, kivétel nélkül megkérdeztem, közzé tehetem-e az általuk leírtakat, akik pedig eleve hozzászólás formájában tettek hozzá a témához, amúgy is ország-világ (haha :D) elé tárták már a tapasztalataikat, így talán nem sértem meg őket azzal, hogy egy bejegyzésbe is belefoglalom a mondandójukat :D

Térjünk a lényegre, milyen kiegészítések születtek?

Pletykák
Én annak idején egyáltalán nem hallottam semmit se az ELTE-ről, se a KRE-ről, amikor döntenem kellett, melyik egyetemet válasszam, de úgy tűnik, ezzel nem mindenki volt így. Azok közül, akik a KRE-t választották, vannak, akik egyszerűen azért tettek így, mert szörnyű dolgokat hallottak az ELTE-ről. Konkrétan a két nyelvtanárról, Uchikawa sensei és Ono sensei személyéről terjengtek (terjengenek?) pletykák, miszerint szörnyen szigorúak, ráadásul az alapvizsgán eltüntetik a szak kétharmadát. Ezzel kapcsolatban annak idején írtam már egy bejegyzést (itt olvashatjátok), és a véleményem azóta sem változott.

Tankönyvek, nyelvórák
A tankönyv, amit a kezdők első két félévben használnak, a Genki I-II, akárcsak nálunk, de valamivel gyorsabban haladnak vele, mint az ELTE-n. (Az komoly lehet, mert mi is elég erőteljesen meneteltünk :D) A haladók az "An integrated approach to intermediate Japanese" című könyvvel dolgoznak. A japán órák az információk szerint tömbösítve vannak, a hét egy napjára zsúfolva, japán-maraton szerűen :D (Mint kb most nekem, csak én ezt magam választottam ^^)

Tanárok
A barátnőmnél fiatalabb KRE-s tapasztalatai szerint jelenleg tanít egy fiatal, helyes, magyar anyanyelvű tanárnő japánt, azonban viszonylag szigorú.  Valamint elhangzott még egy név, egy kommentelő szerint ugyanis a nyelvgyakorlatos tanárnő, Misaki-san magyar szakos volt Japánban, tehát tud magyarul, és nagyon aranyos :) Ezek szerint a Károli mostanság erős a magyarul tudó nyelvtanárok terén :D)

Ezen kívül több külön forrásból is hallottam Mecsi tanárnő személyéről, aki nekünk a művészettörténetet tanította. Itt némileg ellentmondanak egymásnak az "informátoraim", mert van, aki pont arról ír, hogy mennyire megkönnyebbült, amikor kiderült, hogy nem kell átjárni az ELTE-re Mecsihez művtörire, mert csúnyákat hallott róla (jesszus, mennyi ronda pletyka XD), viszont egy másik segítőkész informátor azt írta, hogy át kell járnia hozzánk. Bár ha jól értelmeztem a leírtakat, egyikük (akinek nem kellett átjárnia) egy évvel a másikuk felett jár.

Szintén egy kommentelőnek köszönhetem, hogy fény derült arra a tényre, miszerint a kelet népeit idén nem vendégoktatók tartják, hanem Vámos Péter, aki a kínai nyelv, ókori (kínai) történelem és a bevezetés a keleti filológiák tárgyért is felel. Az illető szerint a tanár úr nagyon jó fej, és hatalmas koponya :D

Specializációk
A legáltalánosabb érv a KRE mellett és az ELTE ellen a specializáció lehetősége. Ezekkel kapcsolatban is kaptam hideget-meleget, kicsit nehéz is objektívan összefoglalni a beáramlott okosságokat :D Egyik oldalról inkább negatív véleményt kaptam a rendszerrel kapcsolatban, mivel az irodalom-nyelvészet specializáció már állítólag évek óta nem indul el, vagy maximum 1-2 emberrel, a történelem specializáció (ahogy arra a barátnőm is utalt) javarészt előadások tartásával megy el, a média specializáción pedig elég "érdekes" az osztályozás és a számonkérés. Egy segítőkész kommentelő azt írta, hogy a média és a történelem specializáció egyben van, ez lehet, hogy új fejlemény, én nem tudok igazságot tenni :D

Létszám és szórás
A félrefogalmazások elkerülése végett szó szerint idézném egy kedves megjegyzés-író kiegészítését: "Idén nagyon sokan vagyunk, kb. 70 embert vettek fel, kb. a kétharmadát fizetősre, jelenleg kb. 60-an lehetünk, és szerintem várhatóan csökkenni fog a létszám a BA végéig. Az új felsőoktatási törvény megjelenése előtt kiadtak egy irányszámot, amely szerint jövőre 90 embert akarnak felvenni. Nem tudom, ezt mennyire gondolták komolyan, hiszen a tanszék legnagyobb termébe maximum 40-en férünk el kényelmesen... meg nem is hiszem, hogy szükség van egy évben 90 japánosra." 

"Áthallgatás", azaz a második keleti nyelv
Meglehetősen élénk párbeszéd alakult ki a második keleti nyelv kapcsán, és végül kiderült, hogy van lehetőség a Károliról áthallgatni az ELTE-re, ha valakinek nem tetszik a kínai. Ennek azonban ára van, átvitt és szó szerinti értelemben is: egyrészt félévente fizetni kell X összeget (pontos értéket nem tudok mondani, de a kommentelő tudomása szerint 20.000 körül mozog az összeg), ezen kívül a kreditátvitellel is egy kicsit bajlódni kell, valamint míg a Károlin heti egy kínai órával lehet kiváltani a második keleti nyelvet, addig az ELTE-n a nyelvi órák többsége heti két gyakorlatot jelent. 

Nyelvi előképzettség és előmenetel
Ismét szó szerint szeretnék idézni egy megjegyzést, ami csak úgy hemzseg a hasznos információktól: "Jelenleg az elsősök közt kb. 15-en vagyunk haladósok, ami azt jelenti, hogy a III., IV. számú nyelvtan és nyelvgyakorlat órákat kell felvegyük (amit azoknak a másodikosoknak kell, akik kezdősként kezdték), valamint választhatóként lehet a nyelvhelyességet és a kezdő szövegolvasást. Én úgy gondolom, hogy mindenképp érdemes egy nyelvi előképzettség a szakhoz, mert a kezdősöknek nagyon nehéz dolguk van szerintem. Azt is gondolom, hogy csak az egyetemi órákon nem fog senki megtanulni "normálisan" japánul, nagy önszorgalom is szükséges hozzá. Az, hogy ki mennyire igyekszik, meg is látszik, mert mind a pl. egy Nyelvtan vagy Nyelvgyak. III. órára járó haladó elsősök, mind a kezdősként induló másodikosok nyelvi szintjei között is nagy különbségek vannak." 

ELTE és KRE - vélemény a másikról
Egy rövidke megjegyzés szerint a KRE-sek között az ELTE-vel kapcsolatban annyi szokott keringeni, hogy egyesek szerint az ELTE-n nincs a hallgatók közt akkora összetartás, segítőkészség, és jellemző a klikkesedés. Örömmel közölhetem, ezt személyesen meg tudom cáfolni :D Hogy a másik irányban is hozzátegyek valamit a pletykálódáshoz: nálunk az a rémhír terjeng, hogy a KRE-n több az otaku-beütésű, anime-rajongó, kissé "furcsa" hallgató :D

¤¤¤

Ennyi volna a kiegészítés ^^ Ha még további megjegyzésetek lenne, ne fogjátok vissza magatokat, ha máshol nem is, itt kommentben majd szolgálja a jövő generációit az összes kiegészítés :) Köszönöm szépen mindenkinek, aki segített pontosabbá tenni az összehasonlítást! És ha esetleg összefutnátok egy Tan Kapuja Buddhista Főiskolára járó, japános emberkével, nyugodtan irányítsátok hozzám, mert bár amennyire tudom, összehasonlítást nehezen tudnék írni, tekintve hogy a két intézmény nagyban eltér egymástól, azért mégiscsak jó lenne róluk is hallani :D

Diákigazolvány-érvényesítés a BTK-n

Ha valaki esetleg elfeledkezett volna a dologról, az előző félévi matricák március 31-ig érvényesek. Ha nincs kedvetek elmászni a Questurába újat kérni, és megkockáztatjátok a sorban állást, (nem mindig, de általában itt több az érdeklődő mint a Questurában,) íme, a kari érvényesítő napok időpontja, helyszíne:

Március 19. (hétfő) 9:00 - 17:00
Március 20. (kedd) 9:00 - 17:00
Március 21. (szerda) 9:00 - 17:00

Helyszín: A épület, volt HÖK iroda

Ha rajtam kívül más is úgy járt, hogy nagy elánnal igényelt ELTE Plusz kártyát, majd teljesen megfeledkezett arról, hogy át is kéne vennie, az a fentebb leírt időpontokban és helyen is megteheti.

Ennyi volt a közérdekű közlemény :)

Stunnel

Újabb hasznos tippként szeretném leírni, én személy szerint hogyan garázdálkodom az itthoni gépről olyan oldalakon, amelyekre az ELTE BTK előfizetett, és egyébként nem lenne lehetőségem a tartalmukat böngészni - vagy legalábbis csak nagyon szigorúan korlátozott keretek között.

A btk régi honlapjának egy maradványából idézve, a következő oldalak tekinthetők meg:

JSTOR
Bölcsészet- és társadalomtudományok teljes szövegű, piacvezető adatbázisa.
http://www.jstor.org

MUSE Project Humanities
Bölcsészet- és társadalomtudományok teljes szövegű (helyenként csak absztraktokat tartalmazó) adatbázisa, kizárólag amerikai kiadók szakfolyóiratainak anyagából.
http://muse.jhu.edu

Modern Language Association (MLA) International Bibliography
Irodalomtudomány, nyelvészet és néprajz bibliográfiai adatbázisa.
http://infotrac.galegroup.com/itweb/clelu?db=MLA

Literature Resource Center (LRC)
Contemporary Authors, Dictionary of Literary Biography és a Contemporary Literary Criticism Select alapján épített teljes szövegű adatbázis.
http://infotrac.galegroup.com/itweb/clelu?db=LitRC

Az ELTE hálózatából, illetve VPN-nel lekérdezhető további fontosabb adatbázisok:

Teljes lista és ismertető:
http://www.konyvtar.elte.hu/szolgaltatasok/e_szolg/online_db.html

EBSCO
Multidiszciplináris adatbázis kollekció (teljes szövegű és bibliográfiai):
Academic Search Complete; Business Source Premier; Communication & Mass Media Complete; Education Research Complete; ERIC; Film & Television Literature Index with Full Text; GreenFILE; Health Source – Consumer Edition; Library, Information Science & Technology Abstracts; MasterFILE Premier; MEDLINE; Newspaper Source Plus; Regional Business News
http://search.ebscohost.com

EISZ-en keresztül igénybe vehető még:
Web of Science, Science Direct, Science Magazine, Nature, PsycInfo, SpringerLink, Lecture Notes in Computer Science, Akadémiai folyóirat-gyűjtemény, ACM Digital Library, MathSciNet, illetve különféle szótárak és nyelvi tesztanyagok.
http://www.eisz.hu

Normális körülmények között ahhoz, hogy ezeknek az oldalaknak az előfizetett tartalmához hozzáférhessen az egyszerű földi (eltés) halandó, arra van szükség, hogy nyakunkba kapjuk a laptopot (erősödni vágyók akár egy komplett asztali gépet), és becaplassunk vele az egyetem területére, hogy az ottani internetkapcsolatot használva az ELTE BTK hálózatán keresztül vethessük bele magunkat a temérdek szakirodalomba. (Alternatív lehetőségként persze megemlítendő a BTK területén eleve elhelyezett gépek használata is, már ha valaki nem szeretne egy komplett asztali számítógéppel végigkalézolni a fél városon.)

Szerencsére a technika vívmányainak köszönhetően otthon ülve is "becsaphatjuk" a rendszert, és úgy tehetünk, mintha valójában az ELTE BTK hálózatán keresztül csatlakoznánk az internethez. Pedig nem. Erre a (tapasztalataim szerint) legegyszerűbb megoldás a stunnel használata. Nem is szaporítanám tovább a szót, szerencsére van egy hihetetlenül részletes (vö. hülyebiztos) leírás a stunnel beüzemelésével kapcsolatban, itt.

A szolgáltatás használatához értelemszerűen szükség van a WiFi-vel kapcsolatban korábban már említett azonosítóra és jelszóra is.

Kellemes böngészést mindenkinek! :)

Japán szakok - KRE és ELTE - 5. rész

Folytatódik a két japán szakot összehasonlító bejegyzés-sorozat. Enjoy!

15. Szakkörök, ilyesmi
Van bármi szakkör, pl kalligráfia, vagy filmklub, bármi hasonló KRE-n? Ha igen, mennyire népszerű?

KRE:

Szakkörök akadtak, például kalligráfia az évek óta van heti rendszerességgel, meg volt még ikebana is egy időben. Voltak beszélgetős délutánok is, de filmklub meg ilyesmi legjobb emlékeim szerint nem. Ugyanakkor ha volt valahol japán filmvetítés vagy hasonló, akkor általában többen mentünk/mentek mindig.

ELTE:

Ilyen szempontból mi sem vagyunk eleresztve, de kalligráfia nálunk is van. (Ebben a félévben olyan időpontban, amire én nem tudok járni T-T Bár ez annyira nem meglepő, ha figyelembe vesszük a csodás órarendem időbeosztását.) Ikebanáról nem hallottam, filmklubról pedig még csak ötlet szintjén, de nem tudok róla, hogy ez el is jutott volna a megvalósításig.

16. Nyelvoktatás
Mennyire beszéd- illetve olvasás-orientált a nyelvoktatás? Nagy hangsúlyt fektetnek a kanjikra? Inkább olvasni tanítják őket, vagy az írásukat is fontosnak tartják?

KRE:

A kezdő japános órákról nem tudok nyilatkozni, de magukon az órákon sem a beszédre sem az olvasásra nem helyeztünk nagy hangsúlyt. A nyelvhelyesség órán szinte mindig írás (fogalmazások, egy város ismertetése, stb.) volt a feladat, így igazából azt mondanám, hogy arra helyezték a legnagyobb hangsúlyt. Emellett persze a feladatoknál meg ezeknél mindig egy-egy embernek kellett felolvasni a dolgokat és a vizsgán sokszor volt olyan, hogy egy szituációt kellett előadni párban, illetve egy témáról hosszabban beszélni. Eléggé vegyes volt az arány, meg aztán a nyelvtan órán az volt a „szokás”, hogy mondatonként egy ember olvas és fordít, majd megbeszéljük a nyelvtani dolgokat.

Ami még eszembe jutott az, hogy nyelvhelyesség órán volt egy félév mikor témák voltak megadva amiket el kellett osztanunk egymás között és mindenkinek jutott úgy 5-6 téma, ezekről pedig előadást kellett tartanunk a többieknek az órán.

ELTE:

Ahogy azt már korábban is említettem, az ELTE bevallottan az olvasásra helyezi a hangsúlyt. Ez áll a középpontban a szakszövegolvasás órákon, Uchikawa tanárnő mindkét óráján, és Ono tanár úr egyik óráján is. Egyetlen olyan gyakorlat van jelenleg, ami az írásra koncentrál, itt minden órára egy-egy fogalmazást kell írni, amit a tanár kijavít. A kanji tesztekben is túlnyomó többségben csak az olvasatokat kell tudni, a kanjira átírás nagyon kis százalékát teszi ki a számonkérésnek. Beszéltetni csak annyit beszéltetnek minket, amennyi "muszáj": felolvassuk a feladatokat, szakszövegolvasáson az eredeti japán mondatokat, ilyesmi.

17. Nyelvészet, irodalom, kultúra, történelem
Van olyan, amire nagyobb hangsúlyt fektetnek, több óra van? Vagy megoszlik a dolog, és mindenből egy picit tanítanak? (Bár gondolom ez a specializációkkal is összefügg.)

KRE:

Ez valóban inkább specializáció függő, de mindegyikből tanulunk egy kicsit alapjában véve. A nyelvészet és irodalom az, amiből a legkevesebbet tanuljuk, mert mindkettő csak egy-egy féléves tárgy. A nyelvészet esetében tényleg csak a felszínt kapargattuk meg, míg bár az irodalom is csak féléves tantárgy, de a leadott anyag mennyisége és a vizsgára szükséges könyvek száma (egy-egy írótól egy-egy művet kell elolvasni kötelezően, de mi választhatjuk ki melyiket, viszont így is kb. 15 könyvre kell gondolni) igen szép mennyiség.

Amiből valamivel többet tanulunk az a történelem és társadalomismeret, de a történelem is igazából csak két félév, amiből az első a földrajzi dolgokkal és ilyen általánosabb kulturális témákkal megy el, a másodikban pedig a tényleges történelem anyag leadását próbálják meg véghez vinni, de igen kevés sikerrel és nem túl részletesen (mondjuk egy töri specializációhoz képest).

ELTE:

Alapvetően mi is mindenbe belekóstolunk egy picit. Itt megint nem tudom elkerülni azt, hogy kétféle rendszerről írjak, mert a 2011-es tanegységlista-változtatás sok mindent összekutyult. Nekünk még két félév leíró nyelvtan és irodalom van, a kisebbeknek már csak egy-egy. Szerintem ezt kár volt összesűríteni, de biztosan jobban tudják, akik elintézték :) A japán történelem nálunk is két félév, de mi rögtön belecsapunk a lecsóba, és szerintem eléggé részletesen vesszük végig a japán történelmet. A földrajzi tudnivalók például a japán kultúra és társadalom óra keretein belül hangzottak el, ami szintén két féléves tárgy.

Ezen túl további képzésben a szakszemináriumok segítségével részesülhetünk. Idén például Sági Attilánál nyelvészet a téma, Papp Melindánál főként társadalmi, szociológiai jellegű kérdésekről beszélgetünk, Vihar Juditnál műfordítás folyik (ahh miért nem vettem fel T__T), Nyeste Zsoltnál pedig ha jól tudom, történelem a téma.

18. Otakuk? XD
Mennyire volt jellemző az évfolyamodra, hogy Arashi posztereket simogattak órák között, vagy cosplayeket tervezgettek? :D Volt olyan esetleg, aki hogy utálta mindezt?

KRE:

Szerintem nálunk nem volt senki olyan beteges otaku. Mindenkivel lehetett normálisan beszélni és nem csak japános témákról, hanem máshoz is hozzá tudtak szólni. Persze akadtak olyanok, akik egy-egy név vagy hasonló hallatán elkezdtek visongani (még kibírható szinten XD), de ez a kisebbség volt. Senki sem volt olyan idegesítő otaku, hogy mondjuk folyton csak egy témáról (valamelyik együttes, stb.) tudott beszélni és nem lehetett hozzászólni, ha az ember jót akar magának.

ELTE:

Ez nálunk is így működik, nagyjából :) Én őszintén szólva azt hittem, hogy sokkal inkább anime-, dorama-, és j-pop-orientáltabb lesz a társaság, de talán csak azért gondoltam így, mert anno a SzASz (Szombathelyi Anime Szövetség) tagjaként mélyítettem el a japán iránti szeretetemet, így mondjuk úgy, hogy hozzá voltam szokva az otakukhoz :D Tehát a túlnyomó többség nálunk is néz animéket, vagy doramákat, vagy hallgat japán zenét, sőt a cosplay is előfordul, mint hobbi, de senki sem viszi túlzásba, egyáltalán :)

19. Megítélés
A külsősök (tehát nem japán szakosok), akik valamennyire mégis otthon vannak a japán szakban (tehát tudják, hogy az ELTE-n is van) hogy állnak a KRE-hez? Én hallottam olyan is, aki szerint a KRE a jobb, és olyat is, aki szerint az ELTE. Te tapasztaltad a különbséget, a megítélés szempontjából? 

KRE:

A legtöbb ember szerintem ugyanúgy áll a KRE-hez ahogy az ELTE-hez is. Vannak, akik szerint az egyik, mások szerint a másik iskola jobb. De ez szerintem mindig is így lesz, meg mindenhonnan hallani ezt-azt, de ki tudja mi az igazság? (Maximum aki oda jár.)

Ugyanakkor egyszer jártam az ELTE-n a keletis könyvtárban (nem tudom hogy hívjátok), és az ott dolgozó hölgy finoman szólva is nagyon nem volt kedves, mikor az első kérdésére, hogy ELTE-s vagyok-e azt válaszoltam, hogy nem, majd megkérdezte akkor mégis honnan jöttem, és kiderült, hogy a Károliba járok.

ELTE:

Így utólag olvasva nem tudom, ezzel a kérdéssel mit is akartam konkrétan XD Én sem tapasztaltam eddig semmi megítélési különbséget. Még ha tisztában is van a beszélgetőpartnerem azzal, hogy a Károlin is van japán szak, nem nagyon ismeri a kettő közti különbségeket.

Bevallom, én még nem jártam a távol-keleti könyvtárban (juj, de csúnya vagyok!), de akivel eddig beszéltem, mind azt mondta, hogy az a hölgy senkivel sem kedves, úgyhogy senki ne vegye magára, akire esetleg csúnyán néz XD

20. HÖK
Volt aktív HÖK-ös tevékenység? Én szinte semmit nem tudok a mi HÖK-ünkről, csak azt, hogy léteznek :D Inkább a színfalak mögött tevékenykednek XD Ez nálatok is így van?

KRE:

HÖK-ről nem sokat tudok (nem is nagyon foglalkoztam vele) azt leszámítva, hogy egyszer a TO-n jól kiszúrtak velünk, mert valami papírt be kellett volna vinni nyomtatva, csak ezt elfelejtették megemlíteni. Ekkor mentem be kb. először és utoljára a HÖK irodába és ott képesek voltak nekem minden szó nélkül kinyomtatni azt az egy egész oldalt, amit a TO-n sose tettek volna meg.

ELTE:

Örülök, hogy nem csak én vagyok ilyen tájékozatlan. Annyit tudok a HÖK-ről, hogy a HÖK-ösök mindig tájékozottabbak, mint én, mindenhol ott vannak, meg egy-egy emberke néha elém tol egy-egy papírt, hogy írjam alá, amikor képviselőnek jelentkezik XD

***

Ennyi lett volna az összehasonlítás :) Nem sokára tervezek egy újabb bejegyzést írni, ugyanis miközben ezeket közzétettem, kaptam visszajelzéseket, miszerint az itt leírtak egy kissé elavultak a KRE szempontjából. Mivel a barátnőm, akit kifaggattam, 2011-ben lediplomázott, ezért ez nem különösebben meglepő :) Kaptam tehát innen-onnan friss információkat is, néhányat itt is olvashattok, a megjegyzések között. Ezeket csokorba fogom gyűjteni, és közzéteszem. Akiben esetleg maradt kérdés, tegye fel nyugodtan itt kommentben, hátha tudok válaszolni, vagy olvassa valaki olyan a kérdést, aki tud :)

Köszönöm az érdeklődést! ^^

Japán szakok - ELTE és KRE - 4. rész

Folytatódik a két japán szakot összehasonlító bejegyzés-sorozat. Enjoy!

10. Ösztöndíjak
Vannak ösztöndíj-lehetőségek?


KRE:

Ösztöndíj lehetőség több is van, de egészen őszintén szólva engem soha nem érdekelt, mert tudtam, hogy nem vagyok az a fajta ember, aki kibírná egy évig távol valahol és egyedül. Emellett most, hogy már külön van BA meg MA sok esetben a mesteresek kapják meg az ösztöndíj lehetőségeket, amit nem tartok túl szerencsésnek. Illetve muszáj megemlítenem, hogy sok esetben a kis tanár kedvencek kapják meg az ösztöndíjakat...

ELTE:

Azokról az ösztöndíjakról, amikről én hallottam már, a GyIK menüpontban olvashattok, így azzal nem húzom az időt (és a helyet). Aki pedig szorgalmasan olvasta a bejegyzéseimet az elmúlt hónapokban, az nagyon jól tudja, hogy a részrehajlás sajnos nálunk is előfordul... Talán ez megint olyasmi, ami mindenhol felüti a fejét, ahol emberek vannak :)

11. Nyelvi szint
A harmadik év végére milyen szintre juttatnak el titeket "papíron", és mennyi ebből a valódi tudás? (Bár gondolom ez utóbbi teljesen relatív...)

KRE:

Nálunk nagyon vegyes volt a nyelvi szint, ami a csoportot illeti, és nem feltétlenül a kezdő és haladó japánosokra gondolok. Nagyon sok önszorgalom kell ahhoz szerintem egy ilyen szakon, hogy az ember ténylegesen fejlődjön, legalábbis nálunk a nyelvórák nem elegendőek úgy igazából. Ezért szoktak sokan csalódni, mikor azt hiszik majd itt megtanulnak teljesen jól japánul és mennyire egyszerű dolguk lesz, aztán a végén ráébrednek, hogy ez mégsem egészen így volt. Én azt mondanám olyan N3 és N2 közötti szintre lehet eljutni, de voltak csoporttársaim akik alapvető dolgokkal nem voltak tisztában, és ez főleg azért volt, mert otthon nem néztek utána dolgoknak és nem is érdekelte őket annyira a tanulás.

ELTE:

Ehhez gyakorlatilag nem tudok semmit hozzátenni, nálunk ugyanez a helyzet. A lehetőség adott, hogy önszorgalommal karöltve fejlődjünk, mert a tanárok például folyamatosan buzdítanak minket, hogy zaklassuk őket bármivel, saját magunktól írt fogalmazásokkal, kérdésekkel, akármi - ők szívesen segítenek. De a tanórák önmagukban valóban nem nyújtanak (heti kétszer, kezdetben háromszor másfél órában nem is tudnak nyújtani) olyan oktatást, ami segítségével varázslatosan mindenki eljut N1 szintre három év alatt. A kulcsszó nálunk is az önszorgalom. Bár valószínűnek tartom, hogy aki alapvető dolgokkal nincs tisztában, azt megrántják nyelvgyakorlaton - talán itt bukkan felszínre az itt inkább jellemző létszám-ritkítás oka :) Viszont azt feltétlenül meg kell említenem, hogy az ELTE japán szaka bevallottan az olvasásra koncentrál, az írás és a beszéd gyakorlása eléggé háttérbe szorul.

12. Gyakorlatok vs. előadások
Nekünk első évben egyetlen gyakorlatunk volt, a nyelv, úgyhogy vizsgaidőszakban hülyét kaptunk a rengeteg vizsgától. Nálatok volt hasonló, vagy egészséges arányban voltak a gyakorlatok és az előadások?

KRE:

Az elején szerintem kevesebb volt a gyakorlat és a töltelék alapozó tárgyaknak köszönhetően több volt az előadás, de aztán a harmadik év végére egészen jó arány alakult ki. Előadásból szerintem mindig több volt, de nálunk olyan gyakorlatként meghirdetett tárgy is volt, ahol a vizsgaidőszakban vizsgáznunk kellett belőle meg ilyen kedves dolgok. Főleg a nyelvtan, nyelvgyakorlat és nyelvhelyesség volt ugye gyakorlat, ezen kívül meg az előadások voltak többségben.

ELTE:

Mi első félévben a létező legegészségtelenebb egyensúlytalansággal kezdtünk: az egyetlen egy szem gyakorlatunk a japán nyelv volt, de még ebből is vizsgázni kellett félév végén. Ez az arány a második félévben sem módosult. Viszont most, a második tanévben már kellemesebb az eloszlás. Előadásként fut a japán töri, a maradék keleti tárgyak (vallások és töri), meg a leíró nyelvtan. Ezen kívül gyakorlatnak számít a régi japán is, a szakszemináriumok is (ki gondolta volna? :D), a filológia is, és a szakszövegolvasás is. Bár így félév közben is hajtani kell, legalább vizsgaidőszakban nem kapunk idegösszeomlást :D 

13. További tervek
A szaktársaid mihez kezdtek/kezdenek diploma után? Sokan mentek japán MA-ra? Van, aki már talált is munkát mióta végzett? Egyáltalán milyen tervekkel érkeztek a szaktársaid japán szakra? Mik akartak lenni, amikor nagyok lettek? XD (Ez hülyén hangzott.)

KRE:

A legtöbb lelkes ember azért jött/megy szerintem japán szakra, hogy majd ott megtanul japánul és az milyen jó lesz. De úgy vettem észre, hogy akik a nyelven kívül annyira nem érdeklődnek a japán kultúra iránt, azok feladták még viszonylag időben (első év után).

Nekem úgy tűnt, hogy többen vannak azok, akiknek még nincsenek konkrét elképzeléseik (köztük én is…) a jövőjüket illetően, mint azok, akik már tudják, hogy mihez szeretnének kezdeni majd. Sokakat szerintem csak az érdekel, hogy legyen egy diplomája és olyan szakot végezzen, ami még érdekli is, de nem gondolnak bele mihez tudnak kezdeni majd ezzel. Aki tényleg fordító szeretne lenni, vagy valami Japánnal kapcsolatos témában szeretne úgy igazából kutatni és hasonlók, azok továbbmennek MA-ra.

ELTE:

Annak idején megkérdeztük Uchikawa tanárnőt, ő milyen lehetőségeket lát a japán diplomában, és valami hasonlót vázolt nekünk, mint amit a barátnőm is. Valójában két lehetőség áll előttünk: vagy a japán mellett egy másik, kompatibilis szakot végezni (gazdasági, politikai, hasonló), vagy nagyon komoly és nagyon alapos nyelvtudást szerezni, azaz kimenni Japánba és/vagy (de inkább és) elmenni MA-ra. Úgyhogy én kimondanám, amire finom utalásokat a KRE-s szövegrészletben is véltem felfedezni: önmagában egy japán BA diploma nem sok mindenre jó. Én például szívem szerint műfordító lennék, néha írnék egy-egy könyvet, verseskötetet, meg ilyesmi :D Ugye milyen reális tervek?

14. Viszony a másik iskolával :D
Nálatok jellemző-e az ELTE bármilyen nemű emlegetése?

KRE:

Itt nem vettem észre semmi különösen kirívó dolgot. Biztos akadt, aki néha egy-egy rossz megjegyzést tett az ELTE-re, de megmondom őszintén nem nagyon volt téma az ottani japán oktatás.

ELTE:

Nálunk azért gyakran szóba kerül a Károli. A tanárok egy része szinte tabuként kezeli ezt, ami azért vicces :D (Bár ők sem gondolják komolyan, de szórakoztató, amikor "a konkurens egyetem" és "az iskola, aminek nem mondjuk ki a nevét" körülírásokkal próbálkoznak :D) De alapvetően nem ez az általános hozzáállás :) Amikor a társaság elkeseredik, hajlamosak vagyunk "miért nem mentem a Károlira" jellegű megszólalásokat elereszteni, főleg ha egy-egy tanerő a "hibás", ilyenkor nagyon vágyakozunk egy olyan egyetemre, ahol nem tanít az illető XD Mindemellett elég skizofrén módon igyekszünk bizonygatni is, hogy azért jó hely ez az ELTE, ilyenkor általában olyasmikbe kapaszkodunk, mint hogy nálunk lehet választani a második keleti nyelvek közül, meg hasonlók XD

No, az ilyen szélsőséges helyzeteket félretéve: nem kevés embernek közülünk van ismerőse a Károlin, innentől kezdve ellenségeskedés, mint olyan, nem nagyon fordul elő. Viszont mégis mintha kényszert éreznének páran a rivalizálásra ^^; Amikor kijelentettem, hogy megfordult a fejemben, hogy a KRE japán MA-jára jelentkezzek, többen kilátásba helyezték, hogy engem ott biztos ki fognak utálni, amiért eltés voltam, sőt föl se vesznek. Ugye ez nem így működik? ¤.¤

Folytatása következik!

Japán szakok - ELTE és KRE - 3. rész

Folytatódik a két japán szakot összehasonlító bejegyzés-sorozat. Enjoy!

6. Alapozó tárgyak
A teljesség igénye nélkül, milyen alapozó tárgyaitok voltak? Hasznosnak találtad őket?

KRE:

Az alapozó tárgyak egy része szerintem hasznos volt, de az egyházismeret, bevezetés az irodalomtudományba, valamint mondjuk a filozófiatörténet olyanok voltak, amelyeknek nem sok értelmét láttam, és csak az időt vették el, amit sokkal hasznosabb dolgokra is lehetett volna fordítani. A legtöbb alapozó tárgy számomra csak felesleges macera volt. Végigülni is kihívás volt szinte, nem hogy készülni rá, bár ezzel nem is lett volna akkora gond, de itt az osztályzás sem mindig volt arányban a diák teljesítményével.

ELTE:

Ez természetesen olyan kérdés, amivel kapcsolatban nem lehet objektívan véleményt nyilvánítani, de azért megpróbálom. Nálunk is voltak alapozó tárgyak dögivel, bár az új tanegységlista meglehetősen megkurtította ezeknek a számát, úgyhogy itt már az én tapasztalataim sem teljesen mérvadók.

A filozófiatörténet nálunk részben a keleti filozófiákra volt kiélezve, így számomra nem tűnt teljesen feleslegesnek (pl. tao, buddhizmus, stb.). Azt viszont soha nem értettem, hogy nekünk, keleti kultúrásoknak, miért kellett az ókori kultúrásokkal együtt elvégeznünk egy halom tárgyat, aminek az lett az eredménye, hogy az ókorisok torkán is lenyomták a kínai, tibeti, stb. vonatkozású anyagokat, ahogy nekünk is meg kellett szenvednünk az ókori római, görög, stb. leckékkel. Ezen kívül zavaró még, hogy jelenleg éppen másodszor hallgatjuk végig ugyanazt a keleti vallások előadásokon, amit annak idején az ókori és keleti vallások órán is leadtak. (De ezúttal legalább csak a keleti országok vallásairól tanulunk.)

Az irodalomtudományt és a nyelvtudományt én angolos tárgyakként végeztem, így ez a tapasztalatom nem mérvadó, de a nyelvtudományt utólag nagyon hasznosnak tartom, mert sokat építünk rá (leíró nyelvtan például). Ezzel szemben az irodalomtudománynak azóta sem láttam semmi hasznát. Mások persze nyilván máshogy vannak ezzel... Végső konklúzióként annyit mondanék, hogy az én évfolyamomban szerintem túlzásba vitték az alapozó órák számát, és a fiatalabbak ilyen szempontból jobban járnak.

7. Szórás
Mennyire ritkították meg a szakot? Kb. hányan kezdtetek, és mennyire fogytatok el végül?

KRE:

A szakot egyáltalán nem ritkították meg. Szerintem nem volt nálunk senki, akit kiraktak volna. Ettől függetlenül voltak páran (2-3 ember?), akik az első évet követően félbehagyták a szakot és más egyetemre, azon belül is más szakra jelentkeztek és kezdték meg újból a tanulmányaikat. Valószínűleg az ő előzetes elvárásaiknak nem felelt meg a japán szakon történő oktatás, vagy csak később jöttek rá, hogy nem is ez az, ami igazán érdekli őket. Emellett voltak páran olyanok is, akik egy másik egyetemet is elkezdtek a japán szak mellett és ezért egy évet csúsztak (két passzív félévet elhasználták). Egyébként vannak olyanok is, akikkel együtt kezdtem, de tudom, hogy még nem végezték el a szakot (többek között a fránya alapvizsga meg a szakdolgozat meg nem létének köszönhetően).

ELTE:

Nálunk elég nagy divat a ritkítás, legalábbis ahhoz képest, amit a KRE-vel kapcsolatban írt a segítőkész barátnőm. Annak idején 30-35 fővel indultunk, jelenleg maximum 20-an lehetünk, szerintem. A felsőbb évesek tapasztalatai szerint diplomát minden évben maximum 15-en szereznek. (Hangsúlyoznám, ez azért nem úgy működik, hogy 15-nél húzzák meg a vonalat, és több nem kaphat, csak egyszerűen ennyi hallgatónak sikerül.) A legtöbb ember szerintem magától adja fel a szakot, tőlünk jó páran már első félév után eltűntek. (Nagyrészt azok, akik másik egyetem mellett kezdték el a japánt, vagy már korán látható volt, hogy nem érdeklődnek nagyon lelkesen a szak iránt, inkább csak valami "egzotikus diplomát" szeretnének, ami jól hangzik.) Vannak olyanok is, akiket a nyelvi órákon buktattak meg, ami vagy egy év csúszást jelent, vagy sokak esetében az elkedvtelenedést és a szak félbehagyását. Nem kevesen vannak nálunk is, akik idő közben úgy döntöttek, inkább 4 lazább év alatt végzik el a szakot, mint 3 izzasztó alatt. (Többségük szintén két egyetemet végez párhuzamosan.) 

8. Alaptudás
A nagy kérdés, ami mindenhol felbukkan: kell alap nyelvi tudás a szakhoz? Ha nem, akkor szétosztanak titeket kezdő és nem kezdő csoportra? Nagy hátrányban van az, aki nem rendelkezik előképzettséggel?

KRE:

Az a véleményem, hogy bizonyos szintű alaptudás nélkül nagyon nehéz lehet a szak. Bár ugye nem feltétel a nyelvtudás felvételinél, de a nyelvi órákat leszámítva nem lehet egyszerű lépést tartani a tanulnivalóval egy biztos alap megléte nélkül.

A nyelvi óráknál vannak kezdő és haladó csoportok, amit elvileg úgy döntenek el, hogy az első órán van egy teszt, amit mindenkivel megíratnak, és ezek alapján osztják szét az embereket, hogy ki melyik csoportba kerüljön.

A másik nehézség, amivel a kezdő japánosnak szembe kell néznie, az a másik keleti nyelv. Ezt általában az első és második félévben veszi fel mindenki (de egyébként nincs meghatározva mikor kell), és japánul meg kínaiul tanulni egyszerre az alapokat szinte lehetetlen anélkül, hogy ne menne az egyik rovására. Hiraganát és katakanát tanulni és közben a hanzi-kat is elsajátítani egyszerre nem egy leányálom. Ugyanakkor, ha van az embernek valami fogalma a japán nyelvről, és esetleg már kanjikkal is találkozott, merőben más a dolog.

Egy plusz dolog a témához: a két csoportra való szétbontás semmit nem jelent a harmadik év végére megszerzett nyelvtudás tekintetében, mert volt olyan kezdős, aki sokkal jobban tudott japánul a végén, mint az, aki haladóként kezdte, de lusta volt, és nem fektetett különösebb energiát a nyelvtanulásba.

ELTE:

Az előzetes nyelvtudás nálunk sem feltétel, sőt az alap feltételezés az, hogy senki sem tud japánul, akit felvesznek. Nálunk is létezik szintfelmérő teszt, de ezt csak azok írják meg, akik a másodévesekkel szeretnének egy nyelvórára járni, azaz már tanultak japánul. Korábban már említettem, nálunk egy ilyen személy van, valamint az alattunk lévő évfolyamból összesen talán ketten csatlakoztak hozzánk második év elején. (Hű, őket már rég láttam, megvannak még vajon? :D)

Attól függetlenül, hogy majdnem mindenki az elsőévesek nyelvgyakorlatára járt, azaz nulláról kezdte a tanulást, sokan már tanultak előtte japánul, ha nem is sokat. A hiraganák és a katakanák (főleg az előbbi) sok szaktársamnak már nem okozott gondot az első tanítási napon se, és az alapvetőbb nyelvtani szerkezetek is ismerősek voltak számukra. Az animékből összeszedett szókincsről ne is beszéljünk :)

Nem volt egyszerű lépést tartani a többiekkel (én a legnagyobb igyekezetem ellenére sem tudtam még a hiraganákat sem memorizálni, szóval gyakorlatilag nulláról indultam), főleg az olvasás okozott gondokat. Mert hiába könnyen érthető a nyelvtan, ha nem tudod elolvasni a feladatot :D Szóval ha mást nem, a hiraganákat érdemes megtanulni a "juhé, felvettek!" és a "juj, itt az első tanítási nap" között. Megéri.

Mindettől függetlenül a különbségek nagy része hamar eltűnt a gyors tempónak köszönhetően, és azok, akik egy kicsit ismerték a nyelvet, nem sokáig voltak előnyben.

9. Plusz keleti nyelv
Nálatok is kötelező (volt) plusz egy keleti nyelvet tanulni? Ha igen, volt választási lehetőség, hogy mit?

KRE:

Már rögtön az első félévben felvettük a csodás plusz keleti nyelvet. Nálunk nincsen választási lehetőség, csak a kínai nyelv volt az, amit lehetett és kellett is tanulni két féléven át. Nem mondom, hogy szörnyű volt, de azoknak, akik kezdő japánosok és egyszerre kell a japán és a kínai nyelv alapjait is elsajátítani, annak nagyon nehéz lehet.

ELTE:

Először is: az én évfolyamom volt az utolsó, akinek kötelező volt második keleti nyelvet választania. A tanegységlistával való babrálásnak hála az ifjabb generációknak már nem kell ezzel törődniük. De, amíg létezett maga az intézmény, addig a választási lehetőségek skálája elég széles volt. Van szaktársam, aki kínait, van, aki mongolt, van, aki tibetit tanul, én pedig - ahogy a rendszeres olvasók már tudhatják - a koreaival küzdök hősiesen.

Nálunk tudtommal senki sem vágott ebbe bele első évben, legtöbbünk most csinálja, másodikban, de van olyan is, aki a harmadik tanévre hagyja. Sajnos kicsit könnyű mellényúlni, mert nagyon eltérnek a követelmények az egyes órákon. Minket koreain például eléggé meghajtanak, míg az alapján, amit a mongol gyakorlatokról hallottam, arrafelé egészen más a helyzet.

Folytatása következik!

Japán szakok - ELTE és KRE - 2. rész

Folytatódik a két japán szakot összehasonlító bejegyzés-sorozat. Enjoy!

3. Osztályozás
Igazából itt arra vagyok kíváncsi, előfordul-e, hogy bizonyos vizsgákat... hm, tessék-lássék módon osztályoznak, vagyis valószínűleg el sem olvassák a vizsgalapokat, csak véletlenszerűen ráírnak valamit. Magyarul: igazságos?

KRE

Az osztályozásról annyit tudnék mondani, hogy alapvetően korrektek voltak a tanárok, és tényleg a teljesítményt osztályozták. De ugyanakkor voltak olyan vizsgák, ahol a tanár kedvességének (?) köszönhetően senki nem kapott rosszabbat hármas érdemjegynél. Voltak azonban olyan tanárok is, akik részben aszerint is osztályoztak, hogy kit mennyire kedvelnek.

A nem japános, hanem mindenféle kötelezően választható tárgynál voltak olyanok, ahol szerintem nagyon nem megfelelően osztogatták az osztályzatokat. (Így történt, hogy irodalomtudomány vizsgán ELVILEG megbuktam, majd mikor bementem, hogy ugyan ez mégis hogyan fordulhatott elő kiderült, hogy bele se néztek az irományomba és kaptam egy kettes jegyet nagy kegyesen, mikor ott helyben megnézte valamelyik doktorandusz (?) (legalábbis nem az óraadó tanár volt az). A hab a tortán az volt, hogy volt egy „fejtse ki” valamint egy „röviden magyarázza meg” rész a vizsgán, és én a rövid részhez 3-4 mondatba írtam le a helyes választ, de szerintük oda fél oldalban kellett volna legalább kifejtenem… Elnézést, ez nem nagyon tartozik ide, de mégis az ilyenek mit gondolnak?!)

ELTE

Azt hiszem ezt a kérdést igazából költőinek is szánhattam volna :D Elvégre nagyon valószínűnek tartom, hogy nem létezik olyan egyetem, ahol minden egyes tanár 100%-osan objektíven osztályozna. Ez természetesen nálunk sincs így :) Vannak olyan tanárok, akik olyan cifra és olyan kiszámíthatatlan jegyeket osztogatnak, hogy nehezen tudjuk elképzelni, hogy valóban kijavít minden egyes dolgozatot. És persze vannak az ELTE-n is olyan tárgyak, amikről mindenki tudja, hogy csak dobálják a lapokat - ami az asztalon marad, átmegy, ami leesik, bukó. Szerencsére ez azonban nagyon ritka, és nem is érinti az olyan tárgyakat, mint például a japán nyelvképzés. (Sőt, a japán jegyek olyan matematikai számolások eredményei, amit én bölcsészként inkább meg sem próbálok követni :D)

4. Légkör, közösség
Hányan voltatok a szakon? Mind ismertétek egymást, jól kijöttetek, vagy esetleg voltak klikkek, utálkozás, miegymás?

KRE

Mi már viszonylag sokan voltunk a szakon, de nem emlékszem a pontos létszámra. 30 fő körül lehettünk, és eléggé jól megvoltunk egymással.

Nem emlékszem semmi olyanra, hogy bárki is ki lett volna utálva vagy hasonló történt volna. Viszonylag mindenki jól kijött mindenkivel és igyekeztük segíteni egymást ott, ahol tudtuk. Persze ez nem mindenkiről mondható el, de hát mindig lesznek olyanok, akik kevésbé segítőkészek.

Klikkesedés volt valamennyire, de nem olyan szinten, hogy nem álltunk szóba egymással. Egyszerűen csak a japános érdeklődési körön belül is voltak olyanok, akik inkább a sorozatokért rajongtak, voltak akik a játékokért, meg olyanok, akik főleg a zenéért, és így megosztott volt valamennyire a társaság. Emellett a másik dolog, ami miatt klikkesedtünk, az a kétfelé bontás: kezdő és haladó nyelvi csoport. Ennek értelmében a nyelvi órák külön voltak, hiszen a kezdők például a japán nyelvgyakorlat I. órával kezdtek, míg a haladóknak már legelsőre a japán nyelvgyakorlat III. órát kellett felvenni.

ELTE

Ez nálunk is körülbelül ugyanígy működik. Érezhetően vannak összeszokottabb, szorosabb barátságot ápoló kisebb csoportok, de soha senki nem reked kívül, és nincs utálkozás sem. Én például jó szokásomhoz híven szinte mindenkivel jóban vagyok, de senkihez sem "tartozom", azaz mindig mással múlatom az időt - aki éppen szabad :D Míg ez egy klikkesedésre jócskán hajlamos gimnáziumi osztályban nehezen volt kivitelezhető, és bizony sokszor egyedül maradtam, addig itt, japán szakon, a közös érdeklődési kör összetart minket :)

A létszámot én sem tudom pontosan, de úgy 30-35 fővel indulhattunk neki annak idején a szaknak. Nálunk nem jellemző a csoportbontás kezdőkre és haladókra. Ha jól tudom, egyetlen évfolyamtársunk tanulja felsőbb évesekkel a nyelvet, de mivel minden más órára együtt járunk, ezért ő sem marad ki semmi jóból, sőt :D (A "sőt" alatt azt értem, hogy mivel az illető nálam például sokkal fejlettebb szociális érzékkel rendelkezik, ezért sokkal inkább része a társaságnak, mint én :D)

5. Specializációk
Tudom, hogy KRE-n van ilyesmi, és nyilván nem lehet tapasztalatod mindegyikről, de akár ha egy-két kósza pletykát vagy élménybeszámolót meg tudnál osztani róluk, annak nagyon örülnék ^^

KRE

Harmadik félévtől kell specializációt választani, és aszerint vannak az órák (leszámítva azt, ami a speceken kívül esik és mindenkinek el kell végezni) is, hogy ki milyen specializációra jár. Van történelem, média (nem tudom ez-e a pontos neve), nyelvészet & irodalom (egyben) és fordítói specializáció. Vannak vállalkozó szelleműek, akik nem csak egyet csinálnak egyszerre, hanem mondjuk történelem és fordítói spec is meg hasonló, de itt mindenképpen számolni kell az óraütközésekkel, és eléggé nehéz megoldani.

Én fordítóira jártam, aminek következtében nem csak japános óráim voltak, hanem ehhez is jártak bizonyos alapozó tárgyak. Ilyen volt a jogi ismeretek, közgazdasági ismeretek, EU-s ismeretek és mondjuk a fordításelmélet, meg hasonlók. Ezeknek egy része (főleg az elsők) szerintem felesleges kínszenvedés csak, és sok időt elvesz, de hát ez nem kívánság műsor. (Egyébként a többi specializációnál tudtommal nincsenek ilyen töltelék tárgyak.)

A fordítói specen belül aztán még egyszer lehetett választanunk: mű- vagy szakfordítás-e amit szeretnénk. A szakfordítás egyébként konkrétan műszaki szakfordítást takar és nagyon jó óra, de tele van olyan szavakkal, amiknek a magyar megfelelőit sem sűrűn használja az ember. Műfordításra én nem vállalkoztam, mert az nagyon távol áll tőlem, így arról nem sokat tudok nyilatkozni.

Alapvetően arról szólt a fordítási gyakorlat óra, hogy kaptunk egy egybefüggő szöveget (1-4 oldal) az órán és azt még azon a héten péntek estig vagy jobb esetben szombat estig lefordítva el kellett küldenünk, majd a következő órán mindenki megkapta a saját magyar változatát kijavítva és mondatról-mondatra ellenőriztük. Először felolvasta valaki a japán mondatot, az ő saját magyar változatát majd még pár magyar változatot (a kedvenc diákok tökéletes változatát minden mondatnál meg kellett hallgatnunk persze). Őszintén szólva nem mondanám túl hasznosnak, és nagyon idegesítő volt egy idő után a szinte tarthatatlan határidő (szerdáról péntekre, stb.). Ez is arról szólt inkább, hogy kinek mennyire van önszorgalma és mennyire akar megtanulni japánul és fordítani.

A mi évfolyamunkon egyébként nem indult nyelvészet & irodalom spec, mert senki nem vállalkozott rá. Engem a nyelvészet érdekelt volna, de nem az irodalommal karöltve. A média specről nem sok jót hallottam, a történelem specializáción pedig főleg előadások vannak és sok előadást is kell tartani a diákoknak.

ELTE

Hát én itt nagyon szűkszavú leszek: nálunk nincsen lehetőség specializációra. Legalábbis nem ilyen keretek között. Vannak úgynevezett szakszemináriumaink, amik választható tárgyak, és ezekkel lehet valami hasonló eredményt elérni. Például a műfordítói specializáció talán Vihar Judit tanárnő szakszemináriumának feleltethető meg. De ezek csak egy féléves gyakorlatok, így mégsem ugyanarról van szó, mintha egy több tárgyból álló komplett specet végezne valaki :)


Folytatása következik!

Japán szakok - ELTE és KRE - 1. rész

Egy nagyon kedves barátnőmnek köszönhetően ezek a bejegyzések is megszülethetnek - mi a különbség a Károli Gáspár Református Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem japán szakjai között? A kérdéseket én magam költöttem, így valószínűleg Ti mást (is) kérdeztetek volna, ezért előre is elnézést :D És még valami: ez az egész nem arra megy ki, hogy az egyik egyetemet jobbnak, szebbnek tüntessem fel a másiknál, nem lesz "eredményhirdetés". Csak eszembe jutott, annak idején mennyit agyaltam, hova adjam be a jelentkezésemet, és bizony szinte semmit nem találtam az interneten, ami segített volna a döntésben. Ez talán majd fog, másoknak :)

A bejegyzések terjedelmi korlátozására (és talán a kedves olvasók kitartására) való tekintettel több bejegyzésbe osztom szét a kérdéseket, és az azokra kapott válaszokat. Azaz szívesen olvasom a megjegyzéseket, de egyelőre ne támadjatok le az "ezt mér' nem kérdezted meeg?" jellegű véleményekkel. Lesz még, nyugi :D

1. Tankönyvek
Nyelvi órákon milyen tankönyveket használtatok, és milyen tempóban haladtatok velük?

KRE:

Alapvetően három nyelvi óránk volt: japán nyelvtan, japán nyelvhelyesség és japán nyelvgyakorlat címen futottak, és mögöttük szép kis számok szerepeltek a félévek során.

Ezek közül a nyelvgyakorlat és a nyelvtan volt a kötelező, míg a nyelvhelyesség óra (mint az utólag megtudtam/megtudtuk) választható tárgyként szerepel. (Bár amilyen a tájékoztatás a ’mi a kötelező és mi a választható tárgy’ terén, nem lepődnék meg, ha mégis kötelező lett volna. Ki tudja?!)

A nyelvgyakorlat órán használtunk tankönyveket, de minden félévben más és más könyvről volt szó. Ennek köszönhetően általában csak egy bizonyos mennyiségű fénymásolatot kaptunk, amelyet hétről hétre megosztottunk egymás között valamilyen módon (fénymásolás, szkennelés és továbbítás e-mailen). Megmondom őszintén, éppen ezért nem nagyon emlékszem a címekre, mert általában nem az elejéről kezdtük őket, vagy ha mégis az egyes leckétől lett volna a tanulás, akkor sem volt a könyv eleje is lemásolva. Egyet tudok biztosra mondani: J-bridge.

Az órákon nem haladtunk valami gyorsan. Ez valószínűleg a magas létszámnak is volt köszönhető, ami alatt körülbelül olyan 25-30 főre gondolok, illetve egy az első órák alkalmával teljesen megszeppent (és kétségbeesettnek tűnt) japán tanárnőre.

ELTE:

Nálunk a nyelvi órák az első három félévben (azaz másfél évig, ha úgy tetszik) nincsenek semmilyen módon szétosztva. Heti háromszor másfél óra, Mai japán nyelvképzés 1-2-3, 4-5-6, valamint 7-8-9 néven. Ezeken az órákon folyamatosan vettük a tankönyveket, és bár két tanár is tartotta őket, előre megvolt a tanterv, hogy melyik napon melyik leckét vesszük :)

Az első két félév tankönyve a Genki I és a Genki II voltak. Egy félév alatt egy könyvet vettünk végig (ki gondolta volna? :D). A harmadik félévben már bonyolódott a helyzet, és a félév első felében a J-Bridge című könyvet vettünk (mi is! :D), ezt azonban elég hamar kivégeztük, és átváltottunk a Nihon wo Hanasou címűre. Ezt nem fejeztük be. Mindemellett még az E-mail no Kakikata című könyvet is folyamatosan vettük, minden héten írtunk tesztet, kanjitanulás érdekében pedig a Reibun de Manabu Kanji to Kotoba című könyv anyagából írtunk kanji teszteket.

Mostantól, azaz a negyedik félévtől kezdve már csoportbontásban tanulunk. Egy héten 4 óra van megtartva, ebből 2-re kötelező bejárni. Az egyik órán gyorsolvasást gyakorlunk, ehhez kaptunk egy beszkennelt tankönyvrészletet. Ugyanezen a gyakorlaton folytatjuk az e-mail-es könyvet és a Reibun de Manabu-t is. Tankönyvet ezen kívül még egy órán használunk, ahol is a Nihon wo Hanasou-t folytatjuk. (A másik két órán saját könyvet olvasunk, illetve fogalmazásokat írunk. Ezekhez nem használunk tankönyveket.)

2. Tanári gárda
Általánosságban gondoltam, hogy milyenek a tanárok, hány anyanyelvi tanár van, tudnak-e magyarul, vannak-e pl doktoranduszok, akik órákat tartanak, ilyesmi ^^

KRE:

A tanári gárda elég vegyes volt, de a mi évfolyamunk óráin nem voltak lelkes doktoranduszok egyáltalán. Egyetlen egy olyan óránk volt (Kelet népei I és II), ahol az órák jelentős hányadát különböző helyekről meghívott előadók tartották, így például biztos, hogy volt olyan előadó, aki az ELTE-ről jött.

Anyanyelvi tanárokat illetően annyit tudok mondani, hogy van egy állandó anyanyelvi tanárunk, illetve a japán nyelvgyakorlat órát is mindig anyanyelvi tanár tartotta (tanárnő), de a mi évfolyamunknak például két tanára is volt, illetve aki utoljára tanított minket, már ő sem tanít ott (mindig az lett a vége, hogy elmentek szülni…).

Az egyetlen állandó anyanyelvi tanárunk (Seiji) tud magyarul, míg a japán tanárnők esetében ez nem minden esetben volt igaz, de azért mindig sikerült megoldani, hogy kölcsönösen megértsük egymást.

ELTE:

Nálunk a nyelvi órákat két anyanyelvi tanár tartja: Uchikawa tanárnő és Ono tanár úr. Uchikawa tanárnő tud magyarul, Ono tanár úr azonban nem kommunikál velünk az anyanyelvünkön, bár amennyire tudjuk, tanulja a nyelvet :)

Nem szeretném az egész tanári gárdát felsorolni, de rajtuk kívül Japánból érkezett még a tanszékre Umemura tanárnő és Yamaji tanár úr is, ők régebb óta élnek Magyarországon. Vannak természetesen magyar anyanyelvű tanáraink is :D Például Szabó Balázs tanár úr és Papp Melinda tanárnő. Szeptember óta lelkes doktoranduszokkal is büszkélkedhetünk :) Gyakorlatokat (szakszeminárium, szakszövegolvasás, stb.) és előadásokat (leíró nyelvtan) is tartanak nekünk.

A minden keletist érintő órákat (keleti történelem, keleti vallások) értelemszerűen sok-sok különféle tanár tartja, de amennyire tudom, családban marad a dolog, azaz az ELTE saját tanszékeiről jönnek az előadók :)

Folytatása következik!

Féléves beosztás - Uchikawa tanárnő órái

Régen volt közérdekű közlemény, úgyhogy most rittyentek ide egyet :) Uchikawa tanárnő közzé tette a blogján annak az excel dokumentumnak a linkjét, amelybe belefoglalta minden általa tartott gyakorlat féléves menetrendjét. Alapjáraton a harmadéveseké nyílik meg, de alul a munkalap fülek között váltogatva mindhárom évfolyam megtalálhatja a magának valót! ^^

A tanárnő blogbejegyzése itt olvasható.
A lustábbaknak íme a letöltőlink, amit a tanárnő is közzétett.

Kiszortírozott szószedet

Uchikawa sensei feltette a blogjára a JBridge szószedet bescannelt változatát, amelyben kis pipákkal jelezte, melyik szavakat kell megtanulni. Nem sok olyan kifejezés van, amitől megmenekülünk, de még így is könnyebbséget jelent, és nagyon kedves Ono senseitől és Uchikawa senseitől, hogy ezért összeültek és végignyálazták a szavakat :)

Link: KaTT.

Kalligráfia időpontok!

A mai megbeszélés eredményeképp (ahol én körülbelül 10 percig voltam jelen, amíg Dávid-san hathatós közreműködésével megfelelő időpontra akadtam, majd a korábban említett 1500 Ft-nyi adakozást is lezavartam) kiderültek a kalligráfia szakkör időpontjai:

Hétfő: 14:00 - 15:30
Szerda: 15:00 - 16:30
Csütörtök: 14:00 - ameddig van kedv és idő

Mindenki akkor jön, amikor szeretne, akár hetente háromszor, akár hetente egyszer, és az sem tragédia, ha valaki késve esik be. Aki szeretne részt venni az órákon, az a holnapi nap folyamán keresse meg Ádámot a H épületben, és adakozzon  neki 1500 jó magyar forintot :) (9:00 és 14:00 között, valamint 17:30 körül/után találjátok meg őt az említett helyen.) Mert valamire és valamivel ugye azért alkotni kell ^^

Én csütörtökönként tervezem rontani a levegőt egészen 15:30-ig, amikor is egy japán gyakorlat meghiúsítja az éjszakába nyúló kalligráfiázás terveit, de valamit valamiért :D

Tényleg csak ajánlani tudom ezt a lehetőséget, mert ha utánanéztek, ti is megfigyelhetitek, hogy egy hivatalos keretek között szervezett kalligráfia szakkörért több tízezer forintokat is elkérnek, ráadásul itt még ismerős terep és ismerős arcok is lesznek :) Én magam tavaly nem jártam, de csak jót hallottam a foglalkozásokról is és az értük felelős Feri-sanról is, úgyhogy hajrá! ^^

Az információkért hatalmas köszönet Szabó Líviának, aki a facebookos csoportban közzétette mindezt.

Ui.: A helyszín amikor legutóbb kérdeztem még kérdéses volt, ha valaki megtud valamit, csipogjon nyugodtan :)

Kalligráfia szakkör!

Idén ismét fontolgatják a kalligráfia szakkör indítását. Holnap este 18:30-kor megbeszélés lesz a Könyvtár Klubban, minden érdeklődőt szívesen várnak ^^ Egyetlen kérés, hogy 1500 Ft-ot mindenki vigyen magával (a tervezett fogyasztás ellenértékén felül). Úgy hallottam, tavaly nagyon jó volt (én lemaradtam róla ^^;), úgyhogy én mindenképpen ott leszek, csak fél órás késéssel. (Mert szegény én este hétig koreain ülök ugyebár.)

Az esemény időpontját és helyszínét a naptár menüpontban is feltüntettem, mert miért ne. :D