Japán szakok - ELTE és KRE - 1. rész

Egy nagyon kedves barátnőmnek köszönhetően ezek a bejegyzések is megszülethetnek - mi a különbség a Károli Gáspár Református Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem japán szakjai között? A kérdéseket én magam költöttem, így valószínűleg Ti mást (is) kérdeztetek volna, ezért előre is elnézést :D És még valami: ez az egész nem arra megy ki, hogy az egyik egyetemet jobbnak, szebbnek tüntessem fel a másiknál, nem lesz "eredményhirdetés". Csak eszembe jutott, annak idején mennyit agyaltam, hova adjam be a jelentkezésemet, és bizony szinte semmit nem találtam az interneten, ami segített volna a döntésben. Ez talán majd fog, másoknak :)

A bejegyzések terjedelmi korlátozására (és talán a kedves olvasók kitartására) való tekintettel több bejegyzésbe osztom szét a kérdéseket, és az azokra kapott válaszokat. Azaz szívesen olvasom a megjegyzéseket, de egyelőre ne támadjatok le az "ezt mér' nem kérdezted meeg?" jellegű véleményekkel. Lesz még, nyugi :D

1. Tankönyvek
Nyelvi órákon milyen tankönyveket használtatok, és milyen tempóban haladtatok velük?

KRE:

Alapvetően három nyelvi óránk volt: japán nyelvtan, japán nyelvhelyesség és japán nyelvgyakorlat címen futottak, és mögöttük szép kis számok szerepeltek a félévek során.

Ezek közül a nyelvgyakorlat és a nyelvtan volt a kötelező, míg a nyelvhelyesség óra (mint az utólag megtudtam/megtudtuk) választható tárgyként szerepel. (Bár amilyen a tájékoztatás a ’mi a kötelező és mi a választható tárgy’ terén, nem lepődnék meg, ha mégis kötelező lett volna. Ki tudja?!)

A nyelvgyakorlat órán használtunk tankönyveket, de minden félévben más és más könyvről volt szó. Ennek köszönhetően általában csak egy bizonyos mennyiségű fénymásolatot kaptunk, amelyet hétről hétre megosztottunk egymás között valamilyen módon (fénymásolás, szkennelés és továbbítás e-mailen). Megmondom őszintén, éppen ezért nem nagyon emlékszem a címekre, mert általában nem az elejéről kezdtük őket, vagy ha mégis az egyes leckétől lett volna a tanulás, akkor sem volt a könyv eleje is lemásolva. Egyet tudok biztosra mondani: J-bridge.

Az órákon nem haladtunk valami gyorsan. Ez valószínűleg a magas létszámnak is volt köszönhető, ami alatt körülbelül olyan 25-30 főre gondolok, illetve egy az első órák alkalmával teljesen megszeppent (és kétségbeesettnek tűnt) japán tanárnőre.

ELTE:

Nálunk a nyelvi órák az első három félévben (azaz másfél évig, ha úgy tetszik) nincsenek semmilyen módon szétosztva. Heti háromszor másfél óra, Mai japán nyelvképzés 1-2-3, 4-5-6, valamint 7-8-9 néven. Ezeken az órákon folyamatosan vettük a tankönyveket, és bár két tanár is tartotta őket, előre megvolt a tanterv, hogy melyik napon melyik leckét vesszük :)

Az első két félév tankönyve a Genki I és a Genki II voltak. Egy félév alatt egy könyvet vettünk végig (ki gondolta volna? :D). A harmadik félévben már bonyolódott a helyzet, és a félév első felében a J-Bridge című könyvet vettünk (mi is! :D), ezt azonban elég hamar kivégeztük, és átváltottunk a Nihon wo Hanasou címűre. Ezt nem fejeztük be. Mindemellett még az E-mail no Kakikata című könyvet is folyamatosan vettük, minden héten írtunk tesztet, kanjitanulás érdekében pedig a Reibun de Manabu Kanji to Kotoba című könyv anyagából írtunk kanji teszteket.

Mostantól, azaz a negyedik félévtől kezdve már csoportbontásban tanulunk. Egy héten 4 óra van megtartva, ebből 2-re kötelező bejárni. Az egyik órán gyorsolvasást gyakorlunk, ehhez kaptunk egy beszkennelt tankönyvrészletet. Ugyanezen a gyakorlaton folytatjuk az e-mail-es könyvet és a Reibun de Manabu-t is. Tankönyvet ezen kívül még egy órán használunk, ahol is a Nihon wo Hanasou-t folytatjuk. (A másik két órán saját könyvet olvasunk, illetve fogalmazásokat írunk. Ezekhez nem használunk tankönyveket.)

2. Tanári gárda
Általánosságban gondoltam, hogy milyenek a tanárok, hány anyanyelvi tanár van, tudnak-e magyarul, vannak-e pl doktoranduszok, akik órákat tartanak, ilyesmi ^^

KRE:

A tanári gárda elég vegyes volt, de a mi évfolyamunk óráin nem voltak lelkes doktoranduszok egyáltalán. Egyetlen egy olyan óránk volt (Kelet népei I és II), ahol az órák jelentős hányadát különböző helyekről meghívott előadók tartották, így például biztos, hogy volt olyan előadó, aki az ELTE-ről jött.

Anyanyelvi tanárokat illetően annyit tudok mondani, hogy van egy állandó anyanyelvi tanárunk, illetve a japán nyelvgyakorlat órát is mindig anyanyelvi tanár tartotta (tanárnő), de a mi évfolyamunknak például két tanára is volt, illetve aki utoljára tanított minket, már ő sem tanít ott (mindig az lett a vége, hogy elmentek szülni…).

Az egyetlen állandó anyanyelvi tanárunk (Seiji) tud magyarul, míg a japán tanárnők esetében ez nem minden esetben volt igaz, de azért mindig sikerült megoldani, hogy kölcsönösen megértsük egymást.

ELTE:

Nálunk a nyelvi órákat két anyanyelvi tanár tartja: Uchikawa tanárnő és Ono tanár úr. Uchikawa tanárnő tud magyarul, Ono tanár úr azonban nem kommunikál velünk az anyanyelvünkön, bár amennyire tudjuk, tanulja a nyelvet :)

Nem szeretném az egész tanári gárdát felsorolni, de rajtuk kívül Japánból érkezett még a tanszékre Umemura tanárnő és Yamaji tanár úr is, ők régebb óta élnek Magyarországon. Vannak természetesen magyar anyanyelvű tanáraink is :D Például Szabó Balázs tanár úr és Papp Melinda tanárnő. Szeptember óta lelkes doktoranduszokkal is büszkélkedhetünk :) Gyakorlatokat (szakszeminárium, szakszövegolvasás, stb.) és előadásokat (leíró nyelvtan) is tartanak nekünk.

A minden keletist érintő órákat (keleti történelem, keleti vallások) értelemszerűen sok-sok különféle tanár tartja, de amennyire tudom, családban marad a dolog, azaz az ELTE saját tanszékeiről jönnek az előadók :)

Folytatása következik!