Mint mindig, most is elérkezett az ideje a diákigazolvány-érvényesítési mizériának, hiszen az előző matricák csak október 31-ig érvényesek. Aki még nem járt a Questurában, és nem is tervezi, hogy elcaplat odáig (bármily közel is van a BTK-hoz), az türelmesen kivárhatja a kari érvényesítő napokat:
2012. 10. 09-10-11. azaz kedd, szerda és csütörtök.
Az A épület aljában, a volt HÖK irodában keressétek az illetékeseket, minden nap reggel 9-től délután 5-ig :)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Questura. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Questura. Összes bejegyzés megjelenítése
2012. október 4., csütörtök
2011. február 8., kedd
Indexleadás, diákigazolvány-érvényesítés
Azzal, hogy elkezdtem írni ezt a blogot, azt hiszem vállaltam, hogy minden létező ostoba hibát elkövetek, és le is írom őket, annak reményében, hogy az utánam következő nemzedékek nem esnek majd ugyanazokba a csapdákba, mint én :D
Amit ma tanultam: indexleadásnál NE állj meg a kígyózó sor végén, csak mert mindenkinek index van a kezében és biztos oda igyekeznek, ahova te. Ha japán szakos vagy, valószínű, hogy pont nem oda igyekeznek :D
Bementem az A épületbe, rutinosan végigmentem a folyosón, és befordultam jobbra, azaz csak fordultam volna, mert ott is volt a sor vége. Mindenkinek index a mancsában, segítőkész hölgyikék libegnek fel-alá "kinek van elhagyott tanegysége?" felkiáltásokkal és pecséttel a kezükben - gondoltam biztos jó helyen járok, be is álltam a sor végére. Háromnegyed órával később láttam, hogy bizony ők egy darab ajtóhoz várnak. De! Ezen kívül van még kettő. A sorok vége összemosódott, megállapítani, hogy ki hova várt, a lehetetlennel volt egyenlő. Mindenesetre legégetőbb problémaként arra kellett választ találnom, kihez is igyekszem én?
A tanulmányi előadó ugyanis több példányt számláló faj. (Ezzel most csak azt akartam kifejezni, hogy többen is vannak, elnézést, ha offenzív lett, inkább viccesnek szántam XD) Az első probléma az volt, hogy beazonosítsam magam. Számítottam valami ilyesmi feliratra, hogy "BA Japán" vagy hasonló - csalódnom kellett. Egyik névnél "BA - Keleti nyelvek és kultúrák", másik névnél "Japán". Végül józan eszemre és a tapasztaltabb szaktársaimra/levelezőlistás hozzászólásokra hallgatva úgy döntöttem, Főgler Lászlóhoz sorolok be, azaz a "BA - Keleti nyelvek és kultúrák" opciót választom. Jól tettem!
Miután 3/4 órát álltam egy olyan sorban, amihez nekem semmi közöm nem volt, röpke tíz perc alatt bejutottam Főgler úrhoz, aki röpke tíz másodperc alatt elintézte az indexleadást, és mehettem Isten hírével.
Ezt követően egy kedves szaktársammal a Questura felé vettük az irányt, mert azt a fülest kaptuk, hogy gyakorlatilag senki sincs bent jelenleg - ez elég nagy kontraszt ahhoz képest, ami az őszi félév elején fogadott minket. Talán még emlékszik a blogolvasó társaság, de annak idején még ebédelni is elmentünk, mielőtt sorra kerültünk volna, a sorszámunkon pedig ez állt: Várakozók száma: 73 fő (vagy valami hasonló). Nos, ez alkalommal a 73 helyett 1-es állt a papíron, de szerintem a 0 közelebb állt a valósághoz, ugyanis a sorszám letépését követően 5 másodpercen belül mehettem is az egyik pulthoz, ahol egy EHA kód lekörmölését és egy aláírást követően, mintegy 15 másodperc alatt hozzájutottam a friss, ropogós tavaszi félévi matricámhoz. Banzai~!
Ebből annyit tanultam, hogy érdemes korábban beslattyogni Questurára, nem jó ötlet tanítási időre hagyni a túrát, akkor ugyanis nagyot ugrik az iroda népszerűsége (gondolom a "hamár úgyis bejöttem az egyetemhez" hozzáállásnak, valamint a vidékiek felözönlésének köszönhetően).
Ezennel a városjárós adminisztrációs sorbanállós ügyeimet letudtam, már csak a házi feladat megírása és az ismétlés vár rám az új félév kezdetéig.
Amit ma tanultam: indexleadásnál NE állj meg a kígyózó sor végén, csak mert mindenkinek index van a kezében és biztos oda igyekeznek, ahova te. Ha japán szakos vagy, valószínű, hogy pont nem oda igyekeznek :D
Bementem az A épületbe, rutinosan végigmentem a folyosón, és befordultam jobbra, azaz csak fordultam volna, mert ott is volt a sor vége. Mindenkinek index a mancsában, segítőkész hölgyikék libegnek fel-alá "kinek van elhagyott tanegysége?" felkiáltásokkal és pecséttel a kezükben - gondoltam biztos jó helyen járok, be is álltam a sor végére. Háromnegyed órával később láttam, hogy bizony ők egy darab ajtóhoz várnak. De! Ezen kívül van még kettő. A sorok vége összemosódott, megállapítani, hogy ki hova várt, a lehetetlennel volt egyenlő. Mindenesetre legégetőbb problémaként arra kellett választ találnom, kihez is igyekszem én?
A tanulmányi előadó ugyanis több példányt számláló faj. (Ezzel most csak azt akartam kifejezni, hogy többen is vannak, elnézést, ha offenzív lett, inkább viccesnek szántam XD) Az első probléma az volt, hogy beazonosítsam magam. Számítottam valami ilyesmi feliratra, hogy "BA Japán" vagy hasonló - csalódnom kellett. Egyik névnél "BA - Keleti nyelvek és kultúrák", másik névnél "Japán". Végül józan eszemre és a tapasztaltabb szaktársaimra/levelezőlistás hozzászólásokra hallgatva úgy döntöttem, Főgler Lászlóhoz sorolok be, azaz a "BA - Keleti nyelvek és kultúrák" opciót választom. Jól tettem!
Miután 3/4 órát álltam egy olyan sorban, amihez nekem semmi közöm nem volt, röpke tíz perc alatt bejutottam Főgler úrhoz, aki röpke tíz másodperc alatt elintézte az indexleadást, és mehettem Isten hírével.
Ezt követően egy kedves szaktársammal a Questura felé vettük az irányt, mert azt a fülest kaptuk, hogy gyakorlatilag senki sincs bent jelenleg - ez elég nagy kontraszt ahhoz képest, ami az őszi félév elején fogadott minket. Talán még emlékszik a blogolvasó társaság, de annak idején még ebédelni is elmentünk, mielőtt sorra kerültünk volna, a sorszámunkon pedig ez állt: Várakozók száma: 73 fő (vagy valami hasonló). Nos, ez alkalommal a 73 helyett 1-es állt a papíron, de szerintem a 0 közelebb állt a valósághoz, ugyanis a sorszám letépését követően 5 másodpercen belül mehettem is az egyik pulthoz, ahol egy EHA kód lekörmölését és egy aláírást követően, mintegy 15 másodperc alatt hozzájutottam a friss, ropogós tavaszi félévi matricámhoz. Banzai~!
Ebből annyit tanultam, hogy érdemes korábban beslattyogni Questurára, nem jó ötlet tanítási időre hagyni a túrát, akkor ugyanis nagyot ugrik az iroda népszerűsége (gondolom a "hamár úgyis bejöttem az egyetemhez" hozzáállásnak, valamint a vidékiek felözönlésének köszönhetően).
Ezennel a városjárós adminisztrációs sorbanállós ügyeimet letudtam, már csak a házi feladat megírása és az ismétlés vár rám az új félév kezdetéig.
2010. szeptember 15., szerda
Túl az első három napon :)
Túl vagyok éltem első három napján egyetemistaként, amiről most lelkes élménybeszámolót is tartok ^^
Első nap:
Nyolc órától háromnegyed kilencig retorika előadáson csücsültem. A professzor (Adamik Tamás) igazi, vérbeli retorika tanár, aki mindent alkalmaz és felhasznál, amit lead nekünk :) Lehetetlen volt nem odafigyelni rá, és arra, amit mondott, és érdekesen is adta elő a mondandóját. Élveztem ^^
Kilenctől háromnegyed tízig szöveg- és kiadványszerkesztési alapismeretek órán voltam, amit egy - számomra - meglepően fiatal tanerő előadásában hallgattunk (Földváry Miklós István). Rögtön az óra elején tisztázta, hogy ez nem informatika, amit egyébként én nem is feltételeztem, de ezek szerint sokan igen x) Ezt a tantárgyat már témájánál fogva is valószínűleg szeretni fogom, Földváry pedig tipikusan az az előadó, aki - mivel korban is közel áll hozzánk - tud jópofa lenni és azonosulni kicsit a mi világnézetünkkel :) Mindenesetre az első óra egyértelműen pozitív benyomást keltett bennem :)
Ezt az órát egy másfél órás filozófiatörténet követte volna, de mint ez már szombaton kiderült, az előadás elmaradt.
Egytől fél háromig életem első japán óráján vettem részt ^^ Ono sensei volt az oktatónk, aki nem tud magyarul, ezért angolul magyarázott, de közölte, hogy ezt csak két hétig (tehát ezen a héten és a következő héten) hajlandó csinálni, utána csak japánul fog beszélni hozzánk. Kíváncsi leszek rá, mennyit fogunk érteni belőle :D Megtanultuk az órán az első harminc hiraganát, és mit ne mondjak, ért pár meglepetés. Jópárat nem úgy kell írni, ahogy én azt hittem x)
Ezen kívül mondott érdekességeket is. Hármat fel is sorolnék:
1. A japánok pénzneme valójában nem [jen], hanem [en], csak ezt az angolok nem tudták kimondani, így átkeresztelték.
2. A Mazda japán márka, aminek értelemszerűen nem ez az eredeti neve, hanem Matsuda, de az angolok ezt sem tudták kimondani XD
3. A japán nyelvben nincs [szi] szótag, csak [si], ezért van olyan japán, aki egy angolt így kínálna hellyel: Shit down please.
Ono sensei egyébként egy hihetetlenül szimpatikus ember, nagyon aranyos és öröm bent lenni az óráin :)
Második nap:
Tíztől fél tizenkettőig Nádasdy professzor úr nyelvtudomány előadásán ültem. A jegyzeteimet visszaolvasva rájöttem, mennyi száraz, unalmas tényanyagot adott le - és micsoda élvezet volt hallgatni! Hihetetlen :D Rengeteg poén, érdekesség hangzott el - bár a hozzáállásom nyilván elfogult, mert szeretem a nyelvtant, nyelvészetet, nyelveket :D
Fél kettőtől japán kultúra és társadalom órára voltunk hivatalosan, ezt azonban nem sikerült teljes egészében megtartani. A dolog teremkeveredéssel kezdődött, ugyanis egy tantermet két csoportnak adtak ki ugyanarra az időpontra. Végül átvonultunk a japán gyakorlat termébe, ami viszont túl kicsinek bizonyult a célra, ezért többen állni kényszerültek. Megtudtuk, hogy bár a kurzust Szerdahelyi Istvánnak kellene tartania, ő elfoglaltságai miatt ezt nem tudja megtenni ebben a félévben. Így több tanár felváltva fog okítani bennünket. Rövid megbeszélés után véget is ért az óra.
Négytől lett volna a következő órám, az irodalomtudomány, de ez elmaradt, mint azt a helyszínen megtudtuk.
Fél hattól hétig életem második japán óráján múlattam az időt, ezúttal Uchikawa sensei előadásában. Tesztet írtunk a harminc hiraganából, majd megtanultuk az összes többit, gyakoroltuk is őket, és végül játszottunk is egy kicsit ^^
Uchikawa sensei is ugyanannyira szimpatikus, mint Ono sensei, ő viszont tud magyarul ^^ Minden tiszteletem az övé, nyelvtanbuziként (már elnézést) gyakran szembesültem vele, hogy a magyar valóban hihetetlenül önkényes (ha már beültem nyelvtudományra :)) és kiszámíthatatlan nyelv. Bár elképzelni sem tudom, mi vehette rá arra, hogy pont magyarul tanuljon sőt, ide is költözzön, mindenesetre nagyon örülök neki ^^
Harmadik nap:
Ma egyetlen egy órám volt, ókori és keleti művészettörténet címmel. Első óra címén a tanárnő (Mecsi Beatrix) felmérte, mennyit konyítunk a művészettörténethez. Papíron beadtuk a rövid bemutatkozásunkat, hogy eddig mit és mennyit tanultunk művészettörténetet, hogy mit tudunk Korea, Kína, Tibet és Japán művészetéről, majd több mint 40 diát mutatott nekünk különféle művészeti alkotásokról, amelyekről el kellett dönteni, az előbb említett országok melyikéből származhatnak.
Magyarul: számot adhattam hihetetlen járatlanságomról a művészettörténet terén XD
Eddig tehát élvezem az egyetemet, minden rendben van, tetszik a dolog :)
Más: Hétfőn megszereztem a diákigazolványomat is, szép kék ^^ (csak két órát kellett várni, míg sorra kerültünk) Ja és becsületesen jegyzeteltem minden órán ^^
Első nap:
Nyolc órától háromnegyed kilencig retorika előadáson csücsültem. A professzor (Adamik Tamás) igazi, vérbeli retorika tanár, aki mindent alkalmaz és felhasznál, amit lead nekünk :) Lehetetlen volt nem odafigyelni rá, és arra, amit mondott, és érdekesen is adta elő a mondandóját. Élveztem ^^
Kilenctől háromnegyed tízig szöveg- és kiadványszerkesztési alapismeretek órán voltam, amit egy - számomra - meglepően fiatal tanerő előadásában hallgattunk (Földváry Miklós István). Rögtön az óra elején tisztázta, hogy ez nem informatika, amit egyébként én nem is feltételeztem, de ezek szerint sokan igen x) Ezt a tantárgyat már témájánál fogva is valószínűleg szeretni fogom, Földváry pedig tipikusan az az előadó, aki - mivel korban is közel áll hozzánk - tud jópofa lenni és azonosulni kicsit a mi világnézetünkkel :) Mindenesetre az első óra egyértelműen pozitív benyomást keltett bennem :)
Ezt az órát egy másfél órás filozófiatörténet követte volna, de mint ez már szombaton kiderült, az előadás elmaradt.
Egytől fél háromig életem első japán óráján vettem részt ^^ Ono sensei volt az oktatónk, aki nem tud magyarul, ezért angolul magyarázott, de közölte, hogy ezt csak két hétig (tehát ezen a héten és a következő héten) hajlandó csinálni, utána csak japánul fog beszélni hozzánk. Kíváncsi leszek rá, mennyit fogunk érteni belőle :D Megtanultuk az órán az első harminc hiraganát, és mit ne mondjak, ért pár meglepetés. Jópárat nem úgy kell írni, ahogy én azt hittem x)
Ezen kívül mondott érdekességeket is. Hármat fel is sorolnék:
1. A japánok pénzneme valójában nem [jen], hanem [en], csak ezt az angolok nem tudták kimondani, így átkeresztelték.
2. A Mazda japán márka, aminek értelemszerűen nem ez az eredeti neve, hanem Matsuda, de az angolok ezt sem tudták kimondani XD
3. A japán nyelvben nincs [szi] szótag, csak [si], ezért van olyan japán, aki egy angolt így kínálna hellyel: Shit down please.
Ono sensei egyébként egy hihetetlenül szimpatikus ember, nagyon aranyos és öröm bent lenni az óráin :)
Második nap:
Tíztől fél tizenkettőig Nádasdy professzor úr nyelvtudomány előadásán ültem. A jegyzeteimet visszaolvasva rájöttem, mennyi száraz, unalmas tényanyagot adott le - és micsoda élvezet volt hallgatni! Hihetetlen :D Rengeteg poén, érdekesség hangzott el - bár a hozzáállásom nyilván elfogult, mert szeretem a nyelvtant, nyelvészetet, nyelveket :D
Fél kettőtől japán kultúra és társadalom órára voltunk hivatalosan, ezt azonban nem sikerült teljes egészében megtartani. A dolog teremkeveredéssel kezdődött, ugyanis egy tantermet két csoportnak adtak ki ugyanarra az időpontra. Végül átvonultunk a japán gyakorlat termébe, ami viszont túl kicsinek bizonyult a célra, ezért többen állni kényszerültek. Megtudtuk, hogy bár a kurzust Szerdahelyi Istvánnak kellene tartania, ő elfoglaltságai miatt ezt nem tudja megtenni ebben a félévben. Így több tanár felváltva fog okítani bennünket. Rövid megbeszélés után véget is ért az óra.
Négytől lett volna a következő órám, az irodalomtudomány, de ez elmaradt, mint azt a helyszínen megtudtuk.
Fél hattól hétig életem második japán óráján múlattam az időt, ezúttal Uchikawa sensei előadásában. Tesztet írtunk a harminc hiraganából, majd megtanultuk az összes többit, gyakoroltuk is őket, és végül játszottunk is egy kicsit ^^
Uchikawa sensei is ugyanannyira szimpatikus, mint Ono sensei, ő viszont tud magyarul ^^ Minden tiszteletem az övé, nyelvtanbuziként (már elnézést) gyakran szembesültem vele, hogy a magyar valóban hihetetlenül önkényes (ha már beültem nyelvtudományra :)) és kiszámíthatatlan nyelv. Bár elképzelni sem tudom, mi vehette rá arra, hogy pont magyarul tanuljon sőt, ide is költözzön, mindenesetre nagyon örülök neki ^^
Harmadik nap:
Ma egyetlen egy órám volt, ókori és keleti művészettörténet címmel. Első óra címén a tanárnő (Mecsi Beatrix) felmérte, mennyit konyítunk a művészettörténethez. Papíron beadtuk a rövid bemutatkozásunkat, hogy eddig mit és mennyit tanultunk művészettörténetet, hogy mit tudunk Korea, Kína, Tibet és Japán művészetéről, majd több mint 40 diát mutatott nekünk különféle művészeti alkotásokról, amelyekről el kellett dönteni, az előbb említett országok melyikéből származhatnak.
Magyarul: számot adhattam hihetetlen járatlanságomról a művészettörténet terén XD
Eddig tehát élvezem az egyetemet, minden rendben van, tetszik a dolog :)
Más: Hétfőn megszereztem a diákigazolványomat is, szép kék ^^ (csak két órát kellett várni, míg sorra kerültünk) Ja és becsületesen jegyzeteltem minden órán ^^
2010. szeptember 9., csütörtök
Remélhetőleg végleges órarend + Diákigazolvány
Nos, ma van a rangsorolásos jelentkezés utolsó napja, gyanítom, hogy pár óra múlva az ETR teljesen elérhetetlen lesz. (Néha meglep, az embereknek mekkora része "utolsó-pillanatra-hagyós" típus ^^;) Éppen ezért még most a viszonylag korai órákban lementettem az órarendemet, hogy közkinccsé tegyem. Sokkal barátságosabban néz ki, mint eddig, az biztos ^^
Az irodalom- és a nyelvtudománnyal kapcsolatban végül a látható következtetésre jutottam: A Nádasdy-féle nyelvtudományos óra elvileg a japán major és az angol minor szakomnak is megfelel, az irodalomról pedig majd kiderül... ha minden kötél szakad, következő félévben elvégzem mégegyszer ezt a tantárgyat Déri professzor úr előadásában, és ha a nyelvtudománnyal is gubancok lesznek, felveszek egy plusz angol tárgyat is.
Az irodalomtudomány ugyan ütközik az egyik japán gyakorlatommal, a másikkal viszont nem, és állítólag a vizsga nem elvégezhetetlen elkért jegyzetek és vázlatok segítségével, úgyhogy emiatt nem aggódom.
ETR-ben ma kaptam egy névreszóló üzenetet a diákigazolványom megérkezéséről, úgy tűnik sikerrel jártam és elfogadták az egy napos csúszással érkező 1600 Ft-ot. Köszönöm! ^^ Nincs más hátra, mint időpontot foglalni a Questurára és becammogni érte :)
A tankönyvem sajnos még nem érkezett meg... Igen jutányos áron nyomtattattuk ki a szülővárosomban, Szombathelyen, és már tegnapelőtt fel lett adva ajánlott levélként, úgyhogy nagyon ajánlom, hogy ma már megérkezzen... Hétfőn már lesz japán gyakorlatom, nem szeretném könyv nélkül kezdeni az egyetemi pályafutásomat - ráadásul amikor eleve kihangsúlyozták, hogy már az első órán kelleni fog.
Az irodalom- és a nyelvtudománnyal kapcsolatban végül a látható következtetésre jutottam: A Nádasdy-féle nyelvtudományos óra elvileg a japán major és az angol minor szakomnak is megfelel, az irodalomról pedig majd kiderül... ha minden kötél szakad, következő félévben elvégzem mégegyszer ezt a tantárgyat Déri professzor úr előadásában, és ha a nyelvtudománnyal is gubancok lesznek, felveszek egy plusz angol tárgyat is.
Az irodalomtudomány ugyan ütközik az egyik japán gyakorlatommal, a másikkal viszont nem, és állítólag a vizsga nem elvégezhetetlen elkért jegyzetek és vázlatok segítségével, úgyhogy emiatt nem aggódom.
ETR-ben ma kaptam egy névreszóló üzenetet a diákigazolványom megérkezéséről, úgy tűnik sikerrel jártam és elfogadták az egy napos csúszással érkező 1600 Ft-ot. Köszönöm! ^^ Nincs más hátra, mint időpontot foglalni a Questurára és becammogni érte :)
A tankönyvem sajnos még nem érkezett meg... Igen jutányos áron nyomtattattuk ki a szülővárosomban, Szombathelyen, és már tegnapelőtt fel lett adva ajánlott levélként, úgyhogy nagyon ajánlom, hogy ma már megérkezzen... Hétfőn már lesz japán gyakorlatom, nem szeretném könyv nélkül kezdeni az egyetemi pályafutásomat - ráadásul amikor eleve kihangsúlyozták, hogy már az első órán kelleni fog.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)