Túl az első három napon :)

Túl vagyok éltem első három napján egyetemistaként, amiről most lelkes élménybeszámolót is tartok ^^

Első nap:

Nyolc órától háromnegyed kilencig retorika előadáson csücsültem. A professzor (Adamik Tamás) igazi, vérbeli retorika tanár, aki mindent alkalmaz és felhasznál, amit lead nekünk :) Lehetetlen volt nem odafigyelni rá, és arra, amit mondott, és érdekesen is adta elő a mondandóját. Élveztem ^^

Kilenctől háromnegyed tízig szöveg- és kiadványszerkesztési alapismeretek órán voltam, amit egy - számomra - meglepően fiatal tanerő előadásában hallgattunk (Földváry Miklós István). Rögtön az óra elején tisztázta, hogy ez nem informatika, amit egyébként én nem is feltételeztem, de ezek szerint sokan igen x) Ezt a tantárgyat már témájánál fogva is valószínűleg szeretni fogom, Földváry pedig tipikusan az az előadó, aki - mivel korban is közel áll hozzánk - tud jópofa lenni és azonosulni kicsit a mi világnézetünkkel :) Mindenesetre az első óra egyértelműen pozitív benyomást keltett bennem :)

Ezt az órát egy másfél órás filozófiatörténet követte volna, de mint ez már szombaton kiderült, az előadás elmaradt.

Egytől fél háromig életem első japán óráján vettem részt ^^ Ono sensei volt az oktatónk, aki nem tud magyarul, ezért angolul magyarázott, de közölte, hogy ezt csak két hétig (tehát ezen a héten és a következő héten) hajlandó csinálni, utána csak japánul fog beszélni hozzánk. Kíváncsi leszek rá, mennyit fogunk érteni belőle :D Megtanultuk az órán az első harminc hiraganát, és mit ne mondjak, ért pár meglepetés. Jópárat nem úgy kell írni, ahogy én azt hittem x)

Ezen kívül mondott érdekességeket is. Hármat fel is sorolnék:

1. A japánok pénzneme valójában nem [jen], hanem [en], csak ezt az angolok nem tudták kimondani, így átkeresztelték.
2. A Mazda japán márka, aminek értelemszerűen nem ez az eredeti neve, hanem Matsuda, de az angolok ezt sem tudták kimondani XD
3. A japán nyelvben nincs [szi] szótag, csak [si], ezért van olyan japán, aki egy angolt így kínálna hellyel: Shit down please.

Ono sensei egyébként egy hihetetlenül szimpatikus ember, nagyon aranyos és öröm bent lenni az óráin :)

Második nap:

Tíztől fél tizenkettőig Nádasdy professzor úr nyelvtudomány előadásán ültem. A jegyzeteimet visszaolvasva rájöttem, mennyi száraz, unalmas tényanyagot adott le - és micsoda élvezet volt hallgatni! Hihetetlen :D Rengeteg poén, érdekesség hangzott el - bár a hozzáállásom nyilván elfogult, mert szeretem a nyelvtant, nyelvészetet, nyelveket :D

Fél kettőtől japán kultúra és társadalom órára voltunk hivatalosan, ezt azonban nem sikerült teljes egészében megtartani. A dolog teremkeveredéssel kezdődött, ugyanis egy tantermet két csoportnak adtak ki ugyanarra az időpontra. Végül átvonultunk a japán gyakorlat termébe, ami viszont túl kicsinek bizonyult a célra, ezért többen állni kényszerültek. Megtudtuk, hogy bár a kurzust Szerdahelyi Istvánnak kellene tartania, ő elfoglaltságai miatt ezt nem tudja megtenni ebben a félévben. Így több tanár felváltva fog okítani bennünket. Rövid megbeszélés után véget is ért az óra.

Négytől lett volna a következő órám, az irodalomtudomány, de ez elmaradt, mint azt a helyszínen megtudtuk.

Fél hattól hétig életem második japán óráján múlattam az időt, ezúttal Uchikawa sensei előadásában. Tesztet írtunk a harminc hiraganából, majd megtanultuk az összes többit, gyakoroltuk is őket, és végül játszottunk is egy kicsit ^^

Uchikawa sensei is ugyanannyira szimpatikus, mint Ono sensei, ő viszont tud magyarul ^^ Minden tiszteletem az övé, nyelvtanbuziként (már elnézést) gyakran szembesültem vele, hogy a magyar valóban hihetetlenül önkényes (ha már beültem nyelvtudományra :)) és kiszámíthatatlan nyelv. Bár elképzelni sem tudom, mi vehette rá arra, hogy pont magyarul tanuljon sőt, ide is költözzön, mindenesetre nagyon örülök neki ^^

Harmadik nap:

Ma egyetlen egy órám volt, ókori és keleti művészettörténet címmel. Első óra címén a tanárnő (Mecsi Beatrix) felmérte, mennyit konyítunk a művészettörténethez. Papíron beadtuk a rövid bemutatkozásunkat, hogy eddig mit és mennyit tanultunk művészettörténetet, hogy mit tudunk Korea, Kína, Tibet és Japán művészetéről, majd több mint 40 diát mutatott nekünk különféle művészeti alkotásokról, amelyekről el kellett dönteni, az előbb említett országok melyikéből származhatnak.

Magyarul: számot adhattam hihetetlen járatlanságomról a művészettörténet terén XD


Eddig tehát élvezem az egyetemet, minden rendben van, tetszik a dolog :)

Más: Hétfőn megszereztem a diákigazolványomat is, szép kék ^^ (csak két órát kellett várni, míg sorra kerültünk) Ja és becsületesen jegyzeteltem minden órán ^^