Restaurációs irodalom vizsga - második felvonás (BBN-ANG-213)

Ma túléltem életem első UV-ját (bár csak javítani voltam). Hurrá! :D

Mivel a legutóbbi alkalomból kiindulva úgy döntöttem, most csak azért is elsőként fogok bemenni és vizsgázni, már fél tízkor megérkeztem a kiírt terem ajtajához, bár a vizsga 10-re volt meghirdetve. Az ajtón egy papíron azonban az állt, hogy a vizsga egy másik teremben lesz megtartva, konkrétan abban, ahol az első vizsgaidőponton is voltam. Ennek tudatában komótosan átkullogtam a folyosó másik végére, és már épp kotortam volna elő az ismételni valót, amikor Csikós tanárnő odajött, és megkérdezte, hogy Timár tanárnőre várok-e. Igennel válaszoltam, mire megtudtam, hogy a mai vizsgát Timár tanárnő helyett ő fogja tartani.

Őszintén szólva nagyon örültem ennek a hirtelen változtatásnak, egyrészt mert Timár tanárnő vizsgáztatási módszereit nem ismerem, és mint minden értelmes ember, félek az ismeretlentől :D Másrészt pedig így tudtam "bizonyítani" Csikós tanárnőnek, hogy azért nem a kettes az én átlagteljesítményem. Miután ez a rövidke gondolatmenet végigszaladt a buksimban, Csikós tanárnő hozzátette, hogy ő már kilenc óra óta itt van, és bármikor bemehetek vizsgázni, ő készen áll. Hevesen bólogattam, majd röpke 5 perc múlva már bent is voltam az irodában.

A tanárnő emlékezett az arcomra, majd sikerült azt is tisztáznunk, hogy nem bukás miatt, hanem javítani jöttem, és nekem úgy tűnt, ez a hír nagyon feldobta :D Húztam egy tételt (a tizennyolcadik század első felének irodalma), majd leültem és elkezdtem nagyban körmölni. Persze szokás szerint túlzásba estem, és amikor a tanárnő meglátta, hogy már fél oldalt teleírtam, közölte, hogy igazán elkezdhetjük :D Idő közben megbeszéltük, hogy a legutóbbi alkalommal az olvasmánylistámon már végigmentünk, tehát válaszoltam az ellenőrzőkérdésekre (amelyek segítségével a tanárok eldöntik, tényleg olvasta-e az egyszeri hallgató a műveket). Ennek köszönhetően a tanárnő egy nagyon komoly és nagyon jóindulatú kedvezményt tett, és egyszerűen átugrottuk ezt a felvezető részét a vizsgának, mondván egyszer már túlestem rajta. (Valóban logikus, de engem meglepett és nagyon jól esett.)

Elkezdtem darálni azt a handoutot, amit ehhez a tételhez soroltam, majd a tanárnő rövid idő után belekérdezett az anyagba, és egy kellemesen beszélgetős vizsga kerekedett a dologból. Említett érdekességeket, tanultam új dolgokat is! (Nagyon szeretem az ilyet, az igazi tanár még vizsgán is tanít! :D Ha emlékeztek, Scholzné tanárnő is ilyen volt a középkori irodalom vizsgán, és azt is nagyon élveztem.) Szerintem körülbelül 10 percig mehetett a kérdezgetős-beszélgetés, aztán kaptam egy négyest :D Aminek nagyon örülök, hiszen ha belegondolok, hogy legutóbb milyen csekélyke tudással mentem vizsgázni... brrr.

Mindezt követően elköszöntünk egymástól, és merem állítani, hogy Csikós tanárnő az egyik legkedvesebb és legközvetlenebb tanár, akivel valaha találkoztam. Többször is elmondta, mennyire örül neki, hogy visszajöttem javítani, és hogy szebb jegyet adhat. Ezután kellemes nyarat kívántunk egymásnak, és pontban tíz órakor ki is léptem az iroda ajtaján :D Nagy megkönnyebbülés volt.

Igazából magamhoz képest nagyon komoly tanulást rendeztem ám ebben az elmúlt körülbelül egy hétben, tehát megdolgoztam ezért a négyesért. És persze így utólag nagyon örülök neki, hogy bevállaltam a javítót, mert azért mégiscsak sokkal szebben mutat a négyes, mint a kettes, valljuk be :D

Már csak egyetlen jegyem hiányzik: a Tolkien előadásé. Megajánlott jegyre várok (tudjátok, a fordítás), de sajnos még semmilyen információt nem kaptam erre vonatkozólag. Holnap lesz a vizsga, és van egy olyan érzésem, hogy megajánlott jegy nélkül fogok besétálni, és ott helyben kell majd rákérdeznem, mi a helyzet az értékeléssel. Erre a tárgyra egyáltalán nem maradt időm, úgyhogy ha nem kapok megajánlott jegyet, akkor bizony begyűjtöm életem első bukását is XD (Úgyhogy szurkoljatok, köszi! ^^)