Felvételi statisztikák 2012

Ahogy arra egy kedves kommentelő rámutatott, a felvi.hu-n immár elérhetők a friss felvételi statisztikák, azaz megtudhatjuk, hány embert is vettek fel a két egyetem japán szakjaira. A számok enyhén szólva meghökkentőek, a nyugalom megzavarására alkalmasak, mindenki csak saját felelősségre olvasson tovább! o.o

Az ELTE japán szakának államilag finanszírozott képzésére összesen 290-en jelentkeztek, közülük 109-en jelölték meg elsőnek ezt a szakot. A költségtérítéses képzésre jelentkezettek száma 162, és mindössze 12-en tették első helyre ezt a képzést a jelentkezési lapjukon. Ezek a számok önmagukban még nem meghökkentőek, sőt kifejezetten átlagosak, úgy rémlik 2010-ben, amikor én felvételiztem, mintha még többen is lettünk volna. A meglepő rész a felvettek száma.

Szeptembertől az ELTE japán szakát 36-an kezdik államilag támogatott, 14-en pedig költségtérítéses formában, már ha mindenki beiratkozik, akit felvettek.Ez összesen 50 főt jelent, ami egy kicsit meglepő, hiszen a keretlétszám elvileg 30 < 40. Én úgy érzem, 50 főnek nehéz lesz majd órákat tartani a hatalmasnak nem nevezhető tanszékünkön. A jól ismert folyosóvégi tanterembe ugyan befér a 25 fő, ha továbbra is két csoportra osztják a gyakorlatokat végzőket, de arra semmi garancia nincs, hogy a diákok önként és dalolva fogják mértani pontossággal, 50-50%-os arányban felosztani magukat a két időpont között. Nálunk annak idején volt, hogy az egyik órára 25-en, a másikra maximum 10-en jártunk, és ha ez a tendencia most is meglesz, akkor gondok lehetnek még a férőhelyekkel.

A későbbiekben ráadásul az egész évfolyamot is gyakran kiírják ebbe a terembe, és bár valószínűleg le fognak maradozni páran az első két félévben, mint mindig, azért még valószínűleg mindig többen lesznek a diákok a "kényelmesnél". Remélem sikerül majd valahogy úgy megoldaniuk a problémát (három időpont - a tanároknak hihetetlenül kényelmetlen; esetleg másik terem foglalása az órákra - nehézkes megfelelő méretű termet találni), hogy az nem megy majd az oktatás rovására. Az 50 fős évfolyam olyan hátrányairól ne is beszéljünk, hogy így még kevesebb idő marad majd az egyéni kibontakozásra.

Térjünk át a Károlira - tudom, hogy aki a ponthatáros-táblázatos bejegyzést olvasta, az mind erre vár, hiszen hihetetlenül alacsony lett a költségtérítéses képzés ponthatára ezen az egyetemen. A számok még ahhoz képest is meghökkentőek, hogy az irányszám elvileg 10 < 90 volt. Államilag támogatott képzésre 221-en jelentkeztek, közülük 79-en első helyen, a költségtérítéses képzésre jelentkezők 168-an voltak, akik közül 30 jelölte meg elsőként ezt a formát. A felvettek száma pedig - kapaszkodjatok - államilag finanszírozott képzésre mindössze 9, míg költségtérítésesre 94. Ez összesen 103 japános gólyát jelent.

Azt hiszem ehhez a számhoz nem kell semmit hozzáfűznöm. Többen is említették a hozzászólásokban, hogy a Károli egy aprócska egyetem, a férőhelyek pedig nagyon korlátozottak. Hogy hogyan akarnak 100 főnyi japán szakost hatásosan oktatni ilyen körülmények között, az rejtély. Ez több mint kétszer annyi, mint ahány főt az eltére vettek fel, és nekem már annál a számnál is aggályaim támadtak a nyelvoktatás színvonalát illetően - vajon itt mi a helyzet?

Nem tudom, hogy az egyetemek úgy tervezik-e, hogy ezeknek a diákoknak a jó részét kibuktatják, de akármilyen terveik is vannak, ez a hallgatókra nézve csak negatív következményekkel járhat. Ha az volt a cél például a Károli ijesztően alacsony önköltséges ponthatárával, hogy jól megszedje magát az iskola az első pár félévben, majd szépen lemorzsolja a kevésbé jól teljesítő 50-60-70-80 százalékát a tanulóknak, az hihetetlenül nagy kicseszés. Ha pedig nincs erről szó, és nem akarják eltüntetni a szak mérvadó részét, akkor három év múlva közel 150 japán szakos fog végezni a két egyetemen összesen. (Bár abban szinte biztos vagyok, hogy az eltén továbbra is meglesz az arány, miszerint harmadév végére a hallgatóknak több mint fele eltűnik.) Mégis mit fog kezdeni magával ennyi japán BA diplomás?