Angol gyakorlat (BBN-ANG-106/n)

Eszembe jutott, hogy van még jó pár tantárgy, amiről nem írtam, pedig a jegyet már megkaptam belőle :D Ezek egyike az angol nyelvgyakorlat, amiről most éppen szó lesz. A kód nyilván nem mond sokat senkinek, úgyhogy konkretizálok: Christopher Ryan nyelvgyakorlatáról van szó.

Előző félévben is az ő csoportjába jártam, és azt hiszem, sok mindent elárul, hogy ebben a félévben is :D Tehát komoly ócsárlásokra ne számítsatok (khm, understatement). Tehát, nem véletlenül népszerű Christopher, és nem véletlenül volt komoly túljelentkezés az órára. Hozzátenném, hogy ez már csak azért is nagy szó, mert az egyik gyakorlat pénteken(!) volt, a másik pedig szerda délután, egy olyan időintervallumban, amiben egy kissé válogatósabb anglisztikás bizony már nem vesz fel órát. (15:45-17:15)

Azt hiszem, Christophernek és az óráinak két nagy vonzereje van, az egyik magának Christophernek a személyisége, a másik pedig a tény, hogy nem írat ZH-t, és szerintem az ilyen infó elég gyorsan terjed a diákok között :D Azt hiszem írtam már ajnározást róla, de hát ismétlés a tudás anyja: Christopher egy hihetetlenül jóindulatú, kedves, humoros, és nagyon angol ember :D A hangja és a kiejtése együtt az emberből könnyen hadd-vegyem-fel-amit-mondasz-és-hallgassam-egész-nap reakciót vált ki, ugyanis gyakorlatilag egy megtestesült Standard Southern British Englishről beszélünk, tehát A tökéletes brit akcentusról.

Jogos a kérdés, mire kapunk jegyet, ha nem írunk ZH-t? Nos, szerintem a dolog valahogy úgy működik, hogy mindenki ötösről indul, és nagyon sokat kell teperni ahhoz, hogy valaki ezt lerontsa :D Konkrétan a házi feladatok elmulasztása és a rendkívüli mennyiségű hiányzás a minimum, amit ehhez produkálni kell. (A hiányzásokból tényleg feltűnően sok kell, mert katalógus az nincs :D) Mindkettőt elég nehéz egyébként véghez vinni, ugyanis házi feladat-ügyben félév vége előtt picivel kapunk tájékoztatást, ki mivel adós még, így az ember ha akar sem tud megfeledkezni róluk :D

Na jó, térjünk át az órákra, és hogy mit lehet tanulni. Itt térnék rá az óra egyetlen hátrányára: nem ajánlom azoknak, akiknek komoly nyelvfejlesztésre van szükségük. Ha nem túl jó az angolod, és mégis szeretnél pöpec kis alapvizsgát írni, akkor valószínűleg van jobb választás is Christophernél. Félreértés ne essék, igenis vesszük a nyelvtant órákon, de mivel számonkérések nincsenek, a lustább fajta hallgató hajlamos csak becsücsülni az órákra, másfél óráig jól érezni magát és hallgatni Christophert, aztán hazamenni és elfeledkezni az egészről.

Aki a beszédkészségén szeretne fejleszteni, annak inkább tudom ajánlani ezt a gyakorlatot. Úgy vettem észre, Christopher tisztában van azzal, hogy a diákok jó része a szóbelitől fél inkább az alapvizsgát illetően, és ezen a téren van több gyakorlásra szüksége. Elvégre az írásbeli részhez otthon egyedül neki tud ülni bárki az ominózus zöld Vince könyv feladatainak, de egyedül magadra utalva nehéz a beszédkészséget fejleszteni. Épp ezért viszonylag sokat gyakoroltuk a beszédet, elég erőteljesen rágyúrtunk a konkrét vizsgahelyzetre is.

Amit még nagyon szeretek Christopherben, hogy mindenkit elfogad olyannak, amilyen, és úgy vettem észre, nagyon jó emberismerő. Aki engem ismer, az tudja, hogy órákon a csöndesnél is csöndesebb vagyok, és ha nem kérdeznek, akkor nem szólalok meg. Pont. Christopher mindezek ellenére sosem erőltette, hogy igenis dumáljak, bár valószínűleg ebben közrejátszott az is, hogy a nyelvi képességeimet elég jónak tartotta ahhoz, hogy úgy döntsön, békén hagyhat :D Első félév elején még felszólított egy hosszabb beszédet igénylő feladatnál, aztán körülbelül ennyi volt a szereplésem :) Volt olyan csoporttársam, aki velem ellentétben nehézségekkel küzdött beszéd terén, és bár ő is a csendes típusba tartozott, őt azért beszéltette Christopher :)

A házi feladatok írása az egyetlen megerőltető(?!) része a gyakorlatnak, minden órán van valami. Nem kell azonban tartani tőlük, mert szinte mindig vicces, élvezetes dolgokról van szó, aminek szívesen áll neki az ember, és persze rövidek is, általában 5-10 sort kell írni csak. Úgy vettem észre, Christopher ezekből a kis szösszenetekből nagyon sok mindent le tud szűrni, és mivel olyanok a témák, ezért általában kötetlenül írunk, így a ránk jellemző típushibák könnyen előkerülnek, és tanulhatunk belőlük.

Összességében tehát nagyon szerettem az órát, nagyon élveztem, és egy icipicit sem bántam meg, hogy Andi ajánlására (igen, már megint! :D) Christopher gyakorlatát vettem fel :)