Hiragana helyzetjelentés

Nos, pár napnyi gyakorlás után egész megnyugtató eredményeket tudok felmutatni, bár túlzás lenne kijelenteni, hogy megtanultam a hiraganákat...

Egy-két tapasztalat:
Az alap hiraganák közül legkevesebbszer a 'nu', a 'he' és a 'mu' jelekkel találkoztam, ezért velük még tovább kell barátkoznom ^^; A két vonással felszerelt, hát... gyakorlatilag "zöngésített" hiraganák közül könnyebb azokat felsorolni, amelyeket már egyáltalán használnom kellett... ilyenek a g és a d sorába tartozók, valamint a 'ji', amiből elvileg kettő is van az általam használt táblázat szerint... (a két vonással megtoldott 'shi' és a 'chi') csak hogy egyszerűbb legyen. A karikával ellátott hiraganák közül egyetlen egyet írtam le egyetlen egyszer, ez a 'po' volt.
A kis méretű 'ya', 'yu' és 'yo' írásjellel képzett szótagok szinte egyáltalán nem fordultak elő az általam átírt dalszövegekben, de nagy szerencsémre logikus a rendszer, így enélkül is könnyen memorizálható, hiszen az alkotóelemeket már begyakoroltam ^^

Ami hátravan a hiragana tanulásból, az az, hogy magabiztossá tegyem a jelenlegi tudásomat, megbarátkozzam az egy-kettő problémás "maradékkal", valamint hogy olvasni is gyakoroljam őket, mert bár meglepően hangozhat, ez jelenleg több problémát okoz, mint az írás. Azt hittem, hogy ez ilyen oda-vissza folyamat, és ha írni megtanulom, akkor olvasni is, de sajnos tévednem kellett x) Tulajdonképpen el tudom olvasni őket, de a tempóm egy hat éves gyerek mellett is lassúnak számítana, úgyhogy ezen még csiszolnom kell... nagyon sokat.

Tartok egy kicsit attól, hogy ha majd elkezdem a katakanákat is tanulni, össze fogom keverni őket a hiraganákkal, de szerencsémre már a megjelenésük is sokban különbözik - a katakanák lényegesen szögletesebbek a hiraganáknál, egyenesebb vonalakból állnak. Szóval ez még egy indok arra, hogy magabiztossá tegyem a hiraganákat a fejemben: amit tényleg tudok, azt nem keverem össze semmi mással.

Majd még jelentkezem :)