Sziasztok! :D
Élek ám még, élek. Csak a blog nem nagyon :) Így több mint egy évvel diplomaosztás után ez talán annyira nem meglepő. Új bejegyzéseket nem nagyon fogok már közzétenni, de az e-mail címemen továbbra is elérhető vagyok, sőt az ide érkező kommenteket is figyelem. (Szóval nyugodtan szóljatok hozzá több éves bejegyzésekhez is :D)
Ahogy eddig is, úgy továbbra is segítek szívesen, amiben csak tudok, de azt minden kedves érdeklődő vegye figyelembe, hogy már sajna nem vagyok naprakész a tanszék életét illetően, így ahogy telnek a hónapok (évek...) egyre kevésbé vagyok megbízható információforrás. De! Írjatok nekem bátran (a mai napig sok-sok e-mailt kapok), jellemzően 24 órán belül válaszolok, elvégre a monitor előtt élem az életem :D (Kivételt képez ha éppen nyaralok. De ez ritka.)
Rátérve a címre: a minap kaptam egy e-mailt linkcserével kapcsolatban. Kiderült, hogy más berkekben is kedvet hoztam az "egyetem-blogok" indításához! Akit esetleg érint vagy csak érdekel, a Semmelweis Gyógyszerésztudományi Karáról is lehet mostantól olvasgatni az nagy interneten, méghozzá itt! Ezen felbuzdulva, illetve azon, hogy már jó ideje a Károli japán szakáról is íródik (csak úgy magától íródik, igen :D) hasonló blog, úgy döntöttem, ki is teszem oldalra ezeket a címeket, és ezzel egy időben egy huszáros vágással önreklámra is adom a fejem, hiszen szeptembertől az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszékén koptatom a padot/széket, és persze erről is kell blogot vezetnem, nyilván.
Ha tudtok még hasonló blogokról, netán pont ti magatok írtok ilyet, írjatok akár itt, akár e-mailben, és kiteszem a linket :) Egyetem-blogok, gyülekező! :D
2014. augusztus 20., szerda
2013. december 3., kedd
Hogyan készítsünk japános kártyákat Ankival?
Ígértem egy bejegyzést a kártyacsomagok létrehozásáról, és mivel már mutatkozott érdeklődés a dolog iránt, gyorsan meg is ejteném a dolgot :) Screenshotokkal igyekszem mindent dokumentálni, mert elsőre elég bonyolultnak tűnhet a folyamat - ne aggódjatok, belejöttök idővel :)
Az Anki program letöltése után elvileg az alapértelmezett kártyacsomagon kívül semmit sem látunk - ilyenről nem tudok screenshotot mutatni :D -, de nem gond, majd mi csinálunk párat :D Első körben tegyük fel, hogy a JLPT N2 nyelvvizsgára készülünk, és ehhez szeretnénk egy szószedetet létrehozni. Azaz kettőt, egyet japán-magyar, egyet pedig magyar-japán irányban. Logikus lépés tehát, hogy létrehozunk két csomagot az alul lévő 'Csomag hozzáadása' gombbal, és tetszőleges nevet adunk nekik. (Például "N2 szavak - japán-magyar" valamint "N2 szavak - magyar-japán", vagy ilyesmi.)
A dolognak nyilván nem ez volt a bonyolult része :D Most tehát van két csomagunk. Kattintsunk rá mondjuk a japán-magyar verzióra, itt szembesülünk majd vele, hogy bizony ez a csomag még üres. Ezen hamarosan segítünk! Ezúttal a fenti sorban díszelgő 'Hozzáadás' gombra kattintsunk. Itt jön a lényeg! Alapvetően itt két adatot tudunk megadni: mi legyen az előlapon, és a hátlapon. Na ez az ami nekünk nem elég - ahogy azt az előző bejegyzésben vázoltam. Hogy ezt a problémát kiküszöböljük, új jegyzettípusra lesz szükségünk (bal felső sarok a Hozzáadás ablakban). Egy olyan típusra, ahol több adatot is megadhatunk, és szabadon variálhatjuk őket. Kattintsunk tehát bizalommal a típus gombjára, hogy lecserélhessük azt valami hasznosabbra.
Ekkor megjelenik egy 'Jegyzettípus kiválasztása' nevű ablak. Sajnos nem gyártottak nekünk előre olyan típust, amilyet szeretnénk, ezért a legegyszerűbb, ha létrehozunk egyet. Ehhez a lenti 'Műveletek' gomb megnyomása után előbukkanó 'Jegyzettípusok' ablakban kell rákattintanunk a 'Hozzáadás' gombra. Itt érdemes a 'Mindkét irányban' opciót választani. Ennek köszönhetően a beírogatott szópárok automatikusan belekerülnek majd a másik irányú (ez esetben magyar-japán) csomagba is, fordítva. (Némi további beállítást követően, természetesen.)
Ezután el is nevezhetjük az új típusunkat, mondjuk 'N2 szavak'-nak, vagy aminek csak tetszik. A 'Jegyzettípusok' ablakot ezzel be is zárhatjuk, és visszatérhetünk a 'Jegyzettípus kiválasztása' ablakhoz, ahol immár ott díszeleg az újdonsült típusunk, és egy kattintással ki is választhatjuk. Ekkor vissza is kanyarodunk a 'Hozzáadás' ablakhoz. Nahát, még mindig csak elő- meg hátlap van? Ezen sürgősen segítenünk kell. Ezúttal a 'Mezők' gombra kattintunk, hogy a felugró ablakban értelemszerűen átnevezzünk, hozzáadjunk, amit csak tetszik. (Én speciel 'Kanji', 'Reading' és 'English' mezőkkel bűvészkedem.)
Most már csak egy dolog van hátra: beállítani, hogy melyik mezőket szeretnénk az előlapon, és melyikeket a hátlapon viszontlátni. Ehhez a 'Kártyák' gombra kell kattintanunk, közvetlenül a 'Mezők' gomb szomszédságában. Ekkor egy meglehetősen méretes ablak ugrik elénk, ami elsőre talán bonyolultnak tűnhet, de valójában nem az. Dupla kapcsos zárójelek közé kell tenni a megadott mezők nevét, vagy az előlapon, vagy a hátlapon. Jobb oldalon látható a kártya előnézete: a felső kép mutatja, mit fogunk látni a kártyából először, az alsó pedig azt, hogy a válasz megadása után milyen lesz a felület. Ha valaki szeretne a betűméretekkel, -színekkel, -típusokkal variálni, azt is megteheti, ezzel kapcsolatban egy nagyon jó kis videót szeretnék ide beszúrni, ami bár angolul van, szerintem teljes mértékben követhető csak kép alapján is:
Számomra magától értetődőnek tűnik, de azért leírom: felülre érdemes csak a kanjit beírni, alulra pedig a vonal alá az olvasatot és a jelentést is. Ha elégedettek vagyunk a külcsínnel, vessünk egy pillantást az ablak tetejére: két lap van. Igen, az, amit eddig szerkesztgettünk, az egyik "iránya" a kártyának, ha pedig a másik fülre kattintunk, akkor a másik "irányt" is ugyanígy megszerkeszthetjük - ez fog a magyar-japán csomagba kerülni, amint beállítjuk. Itt ugyanúgy megszerkeszthetjük a megszerkesztendőt: felülre mondjuk csak a magyar jelentést, alulra pedig a kanjit és az olvasatot is. És most következik az a lépés, amivel átirányítjuk ezt a magyar-japán "irányú" kártyát a másik csomagunkba: kattintsunk az 'Egyebek' gombra alul.
Itt a legördülő menüben a 'Csomag felülbírálása' opciót válasszuk, ami alapértelmezés szerint ki van kapcsolva. Mi viszont bekapcsoljuk, és kiválasztjuk a magyar-japán csomagunkat, amit az első lépésben létrehoztunk. Vigyázat! Ezt a lépést CSAK a második lap, a második irány esetében tegyük meg (alá is húztam a képen pirossal). (Ha valakit érdekel, a lapokat is át lehet nevezni, ahogy nálam is látjátok, az egyik Japanese - English, a másik English - Japanese névre hallgat, ezt szintén az 'Egyebek' gombnál tudjátok megtenni, az 'Átnevezés' opcióval.)
Most már tényleg nincs más hátra, mint előre! Bezárhatjuk a 'Kártyatípusok' ablakot, és elkezdhetjük hozzáadni a kártyáinkat. (Igen, egyesével. Türelemjáték, de szerintem megéri! Ráadásul amit hozzáadunk a japán-magyar csomaghoz, az automatikusan megjelenik a magyar-japán csomagunkban is. Fél meló!)
Remélem sikerült érthetően leírnom - ha mégsem, szóljatok! És ne illetődjetek meg a hosszadalmas magyarázat láttán, csak leírni nehéz :D Na jó, elsőre talán macera követni mindent lépésről lépésre, de ígérem, idővel belejöttök :)
Az Anki program letöltése után elvileg az alapértelmezett kártyacsomagon kívül semmit sem látunk - ilyenről nem tudok screenshotot mutatni :D -, de nem gond, majd mi csinálunk párat :D Első körben tegyük fel, hogy a JLPT N2 nyelvvizsgára készülünk, és ehhez szeretnénk egy szószedetet létrehozni. Azaz kettőt, egyet japán-magyar, egyet pedig magyar-japán irányban. Logikus lépés tehát, hogy létrehozunk két csomagot az alul lévő 'Csomag hozzáadása' gombbal, és tetszőleges nevet adunk nekik. (Például "N2 szavak - japán-magyar" valamint "N2 szavak - magyar-japán", vagy ilyesmi.)
A dolognak nyilván nem ez volt a bonyolult része :D Most tehát van két csomagunk. Kattintsunk rá mondjuk a japán-magyar verzióra, itt szembesülünk majd vele, hogy bizony ez a csomag még üres. Ezen hamarosan segítünk! Ezúttal a fenti sorban díszelgő 'Hozzáadás' gombra kattintsunk. Itt jön a lényeg! Alapvetően itt két adatot tudunk megadni: mi legyen az előlapon, és a hátlapon. Na ez az ami nekünk nem elég - ahogy azt az előző bejegyzésben vázoltam. Hogy ezt a problémát kiküszöböljük, új jegyzettípusra lesz szükségünk (bal felső sarok a Hozzáadás ablakban). Egy olyan típusra, ahol több adatot is megadhatunk, és szabadon variálhatjuk őket. Kattintsunk tehát bizalommal a típus gombjára, hogy lecserélhessük azt valami hasznosabbra.
Ekkor megjelenik egy 'Jegyzettípus kiválasztása' nevű ablak. Sajnos nem gyártottak nekünk előre olyan típust, amilyet szeretnénk, ezért a legegyszerűbb, ha létrehozunk egyet. Ehhez a lenti 'Műveletek' gomb megnyomása után előbukkanó 'Jegyzettípusok' ablakban kell rákattintanunk a 'Hozzáadás' gombra. Itt érdemes a 'Mindkét irányban' opciót választani. Ennek köszönhetően a beírogatott szópárok automatikusan belekerülnek majd a másik irányú (ez esetben magyar-japán) csomagba is, fordítva. (Némi további beállítást követően, természetesen.)
Ezután el is nevezhetjük az új típusunkat, mondjuk 'N2 szavak'-nak, vagy aminek csak tetszik. A 'Jegyzettípusok' ablakot ezzel be is zárhatjuk, és visszatérhetünk a 'Jegyzettípus kiválasztása' ablakhoz, ahol immár ott díszeleg az újdonsült típusunk, és egy kattintással ki is választhatjuk. Ekkor vissza is kanyarodunk a 'Hozzáadás' ablakhoz. Nahát, még mindig csak elő- meg hátlap van? Ezen sürgősen segítenünk kell. Ezúttal a 'Mezők' gombra kattintunk, hogy a felugró ablakban értelemszerűen átnevezzünk, hozzáadjunk, amit csak tetszik. (Én speciel 'Kanji', 'Reading' és 'English' mezőkkel bűvészkedem.)
Most már csak egy dolog van hátra: beállítani, hogy melyik mezőket szeretnénk az előlapon, és melyikeket a hátlapon viszontlátni. Ehhez a 'Kártyák' gombra kell kattintanunk, közvetlenül a 'Mezők' gomb szomszédságában. Ekkor egy meglehetősen méretes ablak ugrik elénk, ami elsőre talán bonyolultnak tűnhet, de valójában nem az. Dupla kapcsos zárójelek közé kell tenni a megadott mezők nevét, vagy az előlapon, vagy a hátlapon. Jobb oldalon látható a kártya előnézete: a felső kép mutatja, mit fogunk látni a kártyából először, az alsó pedig azt, hogy a válasz megadása után milyen lesz a felület. Ha valaki szeretne a betűméretekkel, -színekkel, -típusokkal variálni, azt is megteheti, ezzel kapcsolatban egy nagyon jó kis videót szeretnék ide beszúrni, ami bár angolul van, szerintem teljes mértékben követhető csak kép alapján is:
Számomra magától értetődőnek tűnik, de azért leírom: felülre érdemes csak a kanjit beírni, alulra pedig a vonal alá az olvasatot és a jelentést is. Ha elégedettek vagyunk a külcsínnel, vessünk egy pillantást az ablak tetejére: két lap van. Igen, az, amit eddig szerkesztgettünk, az egyik "iránya" a kártyának, ha pedig a másik fülre kattintunk, akkor a másik "irányt" is ugyanígy megszerkeszthetjük - ez fog a magyar-japán csomagba kerülni, amint beállítjuk. Itt ugyanúgy megszerkeszthetjük a megszerkesztendőt: felülre mondjuk csak a magyar jelentést, alulra pedig a kanjit és az olvasatot is. És most következik az a lépés, amivel átirányítjuk ezt a magyar-japán "irányú" kártyát a másik csomagunkba: kattintsunk az 'Egyebek' gombra alul.
Itt a legördülő menüben a 'Csomag felülbírálása' opciót válasszuk, ami alapértelmezés szerint ki van kapcsolva. Mi viszont bekapcsoljuk, és kiválasztjuk a magyar-japán csomagunkat, amit az első lépésben létrehoztunk. Vigyázat! Ezt a lépést CSAK a második lap, a második irány esetében tegyük meg (alá is húztam a képen pirossal). (Ha valakit érdekel, a lapokat is át lehet nevezni, ahogy nálam is látjátok, az egyik Japanese - English, a másik English - Japanese névre hallgat, ezt szintén az 'Egyebek' gombnál tudjátok megtenni, az 'Átnevezés' opcióval.)
Most már tényleg nincs más hátra, mint előre! Bezárhatjuk a 'Kártyatípusok' ablakot, és elkezdhetjük hozzáadni a kártyáinkat. (Igen, egyesével. Türelemjáték, de szerintem megéri! Ráadásul amit hozzáadunk a japán-magyar csomaghoz, az automatikusan megjelenik a magyar-japán csomagunkban is. Fél meló!)
Remélem sikerült érthetően leírnom - ha mégsem, szóljatok! És ne illetődjetek meg a hosszadalmas magyarázat láttán, csak leírni nehéz :D Na jó, elsőre talán macera követni mindent lépésről lépésre, de ígérem, idővel belejöttök :)
2013. december 2., hétfő
Anki, a legjobb barátunk
Annak idején írtam egy-két kezdetleges bejegyzést egy Mnemosyne nevű programról, de egy idő után elsikkadt a dolog, és nem is hoztam fel újra. Most viszont ismét szeretnék rávilágítani, milyen csodálatos dolog az SRS rendszerű programok világa! Ezúttal az Anki nevű programba szerettem bele, és talán ezúttal hosszú távú lesz a kapcsolat :)
Talán mindenki próbált már flashcard-ok segítségével szavakat vagy kanjikat tanulni, vagy ha nem is jutott el a tettek mezejére, hallani legalább hallott a módszerről. Ha egyszerű, két elemből álló kapcsolatokat (pl. országok és fővárosaik) akarunk megjegyezni, ez tökéletesen működik is. A papírfecni egyik oldalán van az egyik adat, a másikon a másik, és máris tudunk két irányban tanulni. Attól most tekintsünk el, hogy a papír alapú kártyagyártás mennyi őserdő-pusztítással és hosszú távon ínhüvely-gyulladással jár.
De mi van akkor, ha japánt szeretnénk tanulni? Az egyik oldalra írjuk a kanjit, a másik oldalra az olvasatot és a jelentést? És amikor jelentés alapján akarjuk tanulni a szót és kanjit, mit csinálunk? Hiszen ugyanazon az oldalon, ahol a jelentés van, ott szerepel az olvasat is. Gyártsunk három oldalú flashcard-okat? Valami ilyesmiről van szó :D Az Anki ugyanis egy "flashcard program", ami ezt is meg tudja tenni. Beállíthatjuk, hogy például egyik irányban az 'A' oldalon csak kanji legyen, míg a 'B' oldalon minden más; a másik irányban pedig az egyik oldalon csak a jelentés, a hátoldalon pedig az összes többi. Na, így máris hasznosabb, ugye?
Az Anki, mint fentebb említettem, egy SRS (Spaced Repetition System) rendszerű program. Azaz amikor megjelenik előttünk a kártya egyik oldala (vegyünk egy hihetetlenül bonyolult példát: diák), akkor magunkban szépen felidézzük a szót, jó esetben kanjival együtt (de ne csak elképzeljük, ha lehet, írjuk is le, vagy a levegőbe, vagy egy papírra), majd megnyomunk egy gombot, és megjelenik a válasz (ez esetben 学生 （がくせい）). Attól függően, hogy tudtuk-e a helyes választ, értékeljük a saját reakciónkat - de nem csak azt, hogy helyesen válaszoltunk-e, hanem azt is, hogy ez mennyire volt nehéz! Amire rávágjuk, hogy túl könnyű volt, azzal jó ideig nem zargat minket a program, és nem rabolja vele az időnket. Viszont ha valami nehezen ment, vagy egyáltalán nem, azt könyörtelenül kikérdezi újra, nem sokkal később. De ne aggódjunk, idővel azért mindenre újra és újra sor kerül, és ha valóban rendszeresen használjuk a programot, semmit sem hagy feledésbe merülni.
Az Ankihoz vannak letölthető, előre elkészített kártyacsomagok, de megmondom őszintén, én a többségét nem tartom különösebben profinak, és inkább magam készítem el a kártyáimat. Tény, hogy egyesével be kell írogatni a kanjikat, olvasatokat, jelentéseket, de én úgy gondolom, megéri, mert utána könyörtelenül belénk veri a program - már ha hagyjuk neki. A programnak a használata alapvetően nagyon egyszerű, ahogy már fentebb is leírtam, de a kártyák létrehozása már kicsivel nagyobb jártasságot igényel, főleg, ha nem csak két adatot akarunk megadni a kártya két oldalára. Fogok írni erről is, úgyhogy akit érdekel, kipróbálhatja :) Egyelőre csak szerettem volna bemutatni, mi fán is terem ez az Anki.
A nyelvvizsgára való felkészülés során rengeteget használtam a programot, és bár végül feladtam a küzdelmet, ahogy azt az előző előtti bejegyzésben írtam, az alatt a két hét alatt is, amíg tanulgattam, hihetetlen mértékű fejlődést vettem észre a szókincsemen (és kanjikincsemen... mondunk ilyet? :D). Aki szeret sokat csücsülni a gép előtt, mindenképp próbálja ki. Sőt, van egy jó hírem: az Ankinak van Android app verziója is! Bár kártyákat létrehozni csak a gépen lehet, a kikérdezés már a telefonról is könnyen intézhető.
Talán mindenki próbált már flashcard-ok segítségével szavakat vagy kanjikat tanulni, vagy ha nem is jutott el a tettek mezejére, hallani legalább hallott a módszerről. Ha egyszerű, két elemből álló kapcsolatokat (pl. országok és fővárosaik) akarunk megjegyezni, ez tökéletesen működik is. A papírfecni egyik oldalán van az egyik adat, a másikon a másik, és máris tudunk két irányban tanulni. Attól most tekintsünk el, hogy a papír alapú kártyagyártás mennyi őserdő-pusztítással és hosszú távon ínhüvely-gyulladással jár.
De mi van akkor, ha japánt szeretnénk tanulni? Az egyik oldalra írjuk a kanjit, a másik oldalra az olvasatot és a jelentést? És amikor jelentés alapján akarjuk tanulni a szót és kanjit, mit csinálunk? Hiszen ugyanazon az oldalon, ahol a jelentés van, ott szerepel az olvasat is. Gyártsunk három oldalú flashcard-okat? Valami ilyesmiről van szó :D Az Anki ugyanis egy "flashcard program", ami ezt is meg tudja tenni. Beállíthatjuk, hogy például egyik irányban az 'A' oldalon csak kanji legyen, míg a 'B' oldalon minden más; a másik irányban pedig az egyik oldalon csak a jelentés, a hátoldalon pedig az összes többi. Na, így máris hasznosabb, ugye?
Az Anki, mint fentebb említettem, egy SRS (Spaced Repetition System) rendszerű program. Azaz amikor megjelenik előttünk a kártya egyik oldala (vegyünk egy hihetetlenül bonyolult példát: diák), akkor magunkban szépen felidézzük a szót, jó esetben kanjival együtt (de ne csak elképzeljük, ha lehet, írjuk is le, vagy a levegőbe, vagy egy papírra), majd megnyomunk egy gombot, és megjelenik a válasz (ez esetben 学生 （がくせい）). Attól függően, hogy tudtuk-e a helyes választ, értékeljük a saját reakciónkat - de nem csak azt, hogy helyesen válaszoltunk-e, hanem azt is, hogy ez mennyire volt nehéz! Amire rávágjuk, hogy túl könnyű volt, azzal jó ideig nem zargat minket a program, és nem rabolja vele az időnket. Viszont ha valami nehezen ment, vagy egyáltalán nem, azt könyörtelenül kikérdezi újra, nem sokkal később. De ne aggódjunk, idővel azért mindenre újra és újra sor kerül, és ha valóban rendszeresen használjuk a programot, semmit sem hagy feledésbe merülni.
Az Ankihoz vannak letölthető, előre elkészített kártyacsomagok, de megmondom őszintén, én a többségét nem tartom különösebben profinak, és inkább magam készítem el a kártyáimat. Tény, hogy egyesével be kell írogatni a kanjikat, olvasatokat, jelentéseket, de én úgy gondolom, megéri, mert utána könyörtelenül belénk veri a program - már ha hagyjuk neki. A programnak a használata alapvetően nagyon egyszerű, ahogy már fentebb is leírtam, de a kártyák létrehozása már kicsivel nagyobb jártasságot igényel, főleg, ha nem csak két adatot akarunk megadni a kártya két oldalára. Fogok írni erről is, úgyhogy akit érdekel, kipróbálhatja :) Egyelőre csak szerettem volna bemutatni, mi fán is terem ez az Anki.
A nyelvvizsgára való felkészülés során rengeteget használtam a programot, és bár végül feladtam a küzdelmet, ahogy azt az előző előtti bejegyzésben írtam, az alatt a két hét alatt is, amíg tanulgattam, hihetetlen mértékű fejlődést vettem észre a szókincsemen (és kanjikincsemen... mondunk ilyet? :D). Aki szeret sokat csücsülni a gép előtt, mindenképp próbálja ki. Sőt, van egy jó hírem: az Ankinak van Android app verziója is! Bár kártyákat létrehozni csak a gépen lehet, a kikérdezés már a telefonról is könnyen intézhető.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)