Subscribe:

Ads 468x60px

2012. október 14., vasárnap

Nehézségek

A megszokottnál talán egy kicsit személyesebb hangvételű bejegyzés következik most, de legalább kitörök egy bejegyzés erejéig a - már számomra is unalmas - közérdekű információk továbbításából. (Néha úgy érzem magam, mint egy router, kapom a jelet és szórom szét mindenfelé ^^; Pedig annak idején személyes blognak indult ez a dolog.)

Egy-két hete megfogalmazódott bennem a legnagyobb probléma, amit a szak "elém görgetett" - és ezt azóta pár embernek említettem is, így ha nem olvastok újdonságot, elnézést. Valójában ez a probléma hihetetlenül prózai és egyszerű: én még sosem tanultam nyelvet. Szinte látom a monitorok előtt a kétkedő és elképedt arcokat :D De ha belegondolok, tényleg igaz: úgy igazán még sosem tanultam nyelvet.

Lehet dobálózni a büdös ponttyal, hogy "hé, most mentél el felsőfokúzni angolból nulla tanulással", meg "van egy középfokúd németből is", és valóban nem tudom megcáfolni egyik állítást sem, de ez a kijelentésem igazságtartalmán mit sem változtat. Én még sosem ültem órákat nyelvkönyvek fölött, nem magoltam szavakat hosszú hónapokon (ne adj' Isten éveken) keresztül, nem körmöltem tele munkafüzeteket többé-kevésbé jó megoldásokkal - nem, egyszerűen nem.

Az angol nyelvet idestova 14 éve tanulom (jobb szót nem tudok rá :D), így azt hiszem tulajdonképpen szégyenletes dolog lenne, ha nem sikerülne most ez a nyelvvizsga. De ez a tizennégy év (nyolc általános iskolában, négy gimnáziumban, most kettő egyetemen) sosem állított elém olyan akadályokat, mint jelenleg a japán. Mindenki mindig szorgalmasnak tartott, mert jók a jegyeim - de sajnos ez önmagában nem jelent sokat. (Micsoda tökéletes példája ez a jelenlegi oktatási rendszer hiányosságainak.)

Tulajdonképp nem tudnám megmondani, hogyan tanultam meg angolul, de talán a legközelebb akkor járok az igazsághoz, ha azt mondom: rám ragadt. Ha gyűjtőmunkát kellett csinálnom, és magyar anyagot nem találtam, akkor jött az angol. Ha a kedvenc sorozataim legújabb részeire nem akartam éveket várni, míg szinkronizálják, jött az angol. Ha a kedvenc együttesem honlapját akartam böngészni, jött az angol. Ha számítógépes játékokkal akartam játszani, jött az angol. Akármit csináltam és akármerre néztem, az angol mindig ott volt, szinte beleerőszakolta magát a képembe, és még ha ellenkeztem volna se tudtam volna elkerülni, hogy megtanuljam.

A német más tészta, ennél a nyelvnél egy két hónapos intenzív kurzusnak köszönhetem mind a nyelvvizsgámat, mind az érettségimet, mert az előtte lezajlott 6-7 évnyi német oktatás során szintén nem erőltettem meg magam tanulás-ügyileg. Tény, hogy ebben a két hónapban minden erőmet bevetettem és saját magamat (és a lustaságomat) meghazudtolva készültem, de amint túlestem az érettségin, szépen hátradőltem és azóta el is felejtettem a nyelvet egy az egyben.

Tehát most szembesültem vele, hogy bár jók a jegyeim japánból is, azt a fajta "nyelvtanulást" (már ha lehet így nevezni), amit eddig csináltam, nem folytathatom. Mindig csak annyit és csak azt tanulom, ami a számonkérésekre kell, és rögtön utána szépen el is felejtek mindent. Szinten tartás? Gyakorlás? Önszorgalom? Plusz készülés? Ilyesmi az én szótáramban nem szerepel - legalábbis eddig nem szerepelt. Viszont ha tényleg meg akarok tanulni japánul, akkor ezen sürgősen változtatnom kell.

Feltett szándékom a decemberi nyelvvizsgára úgy elmenni, hogy ne kelljen aggódnom amiatt, hogy sikerül-e. Ennek érdekében beszereztem (és még fogok is) egy-két felkészítő könyvet, és bizony olyasmire készülök, amire eddig soha: leülök a könyv fölé, és tanulok. Persze ilyen elhatározás nem először alakul ki bennem, ezért gondoltam, hogy kiírom ide a nagyvilágba, hogy így számonkérhető legyek :D Talán jó motiváció lesz.

Sokszor verem a fejem a falba, mert tudom magamról, hogy könnyen tanulok, valószínű nyelvérzékem is van, és mégis a lustaságom miatt két év aktív japán tanulás után is csak N3-ra megyek. (絶望した。) Persze kifogásokat lehet keresni: ott a minorom, ott a többi előadás, ott vannak a kötelező olvasmányok, na meg azért magánéletem is van - de őszintén hiszem, hogy egy kicsit(?) több elszántsággal és kitartással, valamint jóval(!) kevesebb lustasággal sikerül elérnem a kitűzött célt, és a nyelvvizsga után a következő lépcsőfok felé törve rávethetem majd magam az N2-es felkészítő könyvekre.

一生懸命頑張る!

10 megjegyzés:

Névtelen írta...

Szia! :)

Szerintem ne hasonlítsd össze, hogy a 7-14 éve tanult nyelvekből mennyivel felkészültebb vagy, mint a japánból. Logikus, hogy 2-3 év alatt nem vagy felsőfokú szinten. Persze van akinek megy az N2 3 év tanulás után is, de vannak olyanok akiknek meg nem. Na és? Majd egy év múlva meg már te is izgulhatsz az N2-es feladatsor fölött. :D Úgysem verseny.
Én csak a saját tempómban tudok tanulni, így amíg japán szakos voltam inkább minden nyáron ismételtem az előző évi anyagot, meg kicsit próbáltam tovább haladni.
Idén nem megyek N2-re, mert épp olyan helyen vagyok, ahol sokkal drágább a vizsgadíj, mint otthon, cserébe inkább kitűztem azt a célt, hogy csak azért is áttanulom az N2 anyagát, hogy mire vizsgázni megyek már "flottul" menjen.
Sok sikert a vizsgához, és ne agyalj túl sokat ezeken a dolgokon! :)

Sedna írta...

Szia! ^^

Köszönöm szépen a biztató szavakat! ^^ Egyébként gondolkoztam már ezen, hogy vajon mindenhol ilyen szemtelenül olcsó-e a JLPT, de ezek szerint nem o.o

Köszönöm a jó kívánságot is, illetve hajrá a további készüléshez neked is! :D

Nana írta...

Ha találsz megoldást arra, hogy a "ragad rám" módszerrel hogyan lehet japánul tanulni, szólj. Mert nekem is ezzel jött össze az angol felső-német közép, és sajnos amint az egyetemen latintanulással kerültem szembe anno, azon csúfosan elbuktam....

Nem tudom, szerintem a "ragad rám" módszer is működhet(ne), ha mondjuk történetesen Japánban élnénk... vagy nem tudom. Attól tartok, nekem legjobban a google translate és a Hiragana Megane rongálja a lehetőségeimet. Mert bizony, hiába megyek fel a kedvenc japán zenekarom oldalára, kapásból nyomom is a copypaste-et. Lehet, erről le kéne szokni...

Mindenesetre, öntanítási tippeket szórhatnál, akár a router, mert többen járunk hozzád hasonló cipőben :)

Sedna írta...

Na igen, nekem is az lenne az ideális, ha "ragad-rám" módszerrel tudnám tanulni, de sajnos a japán nem jön úgy szembe velem mindenhol, mint az angol, és az írásrendszere miatt még nehéz is a "majd kontextusból kitalálom" jellegű tanulás pl... de van aki igyekszik mesterségesen "előaállítani" a ragad-rám közeget, például szerintem Khatzumoto így csinálja, de ez hihetetlen energiaráfordítást igényel, és szerintem japán szak mellett pl kivitelezhetetlen... no mindegy.

Ez az oldala egyébként:
http://www.alljapaneseallthetime.com/blog/

bitxəšï írta...

Nekem a levelezés, később az e-mailezés sokat segített, illetve igyekeztem felkutatni a Bp-en élő japánokat :) (zeneakadémiások, háziasszonyok :) ) Meg persze az olvasás (könyv).

Sedna írta...

Köszönöm a tippeket ^^

Tincsó írta...

Én is N3-asra megyek idén, és én már 6 éve tanulom a japánt a "ragad-rám" módszerrel. Nekem nincsenek könyveim, egyedül tanulok, csak az interneten keresztül ismerkedek a nyelvvel, hihetetlen mennyi mindent lehet találni. Mostanában ritkábban használom, de van egy nagyon jó oldal, gondolom ismered: lang-8.com
Itt a japánok kijavítják az írásaidat és ismerkedni is lehet. Pl. skype nevet cseréltem egy japánnal, akivel aztán skype-on chat-eltünk, és kijavított, aranyosan magyarázott ha megkértem :D stb. Nagyon szeretem Japánt és igyekszek mindig japánul nézni videókat, blogokat olvasni, stb. Szerintem az internet segítségével ugyanúgy meg lehet tanulni a japánt, ahogy az angollal is csináltad. Legalábbis én mindkét nyelvvel így működök és mindkettővel ugyanolyan szinten vagyok. Esetleg a kanjik gyakorlására kell plusz időt szánni szerintem.
Egyébként ha bármilyen japántanulós oldalt keresnél csak szólj nyugodtan, belinkelek párat, ismerem már azokat az oldalakat, amik tényleg sokat segítenek! :)
頑張ってください!

Sedna írta...

Chat! Igen! Az kell nekem! Chatelésre hajlandóságot mutató japánokra van szükségem, akik kijavítják minden hibámat! *-* Pont ez jutott eszembe ma nap közben, de azt hittem, nincsenek ilyen türelmes japánok a világon :D Ezek szerint mégis! ^^ A lang-8 oldalt ismerem egyébként, és nagyon tetszik maga az ötlet, regisztrálva is vagyok jó ideje, csak épp túl büszke vagyok ahhoz, hogy ország-világ elé kitegyem a hibákkal teli szövegeimet ... szörnyű természetem van, de tényleg, japán tanulásra kifejezetten alkalmatlan személyiségjegyekkel bírok :D A lustaság mellé még a büszkeség is... no mindegy. Köszi a tippeket! ^^

bitxəšï írta...

Ja igen, a csetelés is hasznos :))

"hogy ország-világ elé kitegyem a hibákkal teli szövegeimet"

Szerintem ne izgasd magad emiatt, a japánok is szoktak "alkotni" újfajta ragozást :))
Pl 好きではない ⇒ 好きくない
  大丈夫ではない ⇒ 大丈夫くない 
stb:) Végül is a megértést nem gátolja.

Sedna írta...

Hű, nekem azért vérzik a szemem ettől XD Egyébként tényleg lehet valami ebben a "megértést-nem-gátolja" hozzáállásban. Amikor a félév során olvasott könyvről kellett fogalmazást beadnunk Uchikawa tanárnőnek, nekem úgy tűnt, jobban zavarják az értést nehezítő hibák, még akkor is, ha nagyon bonyolult nyelvtanról van szó, amit esetleg még nem is tanultunk. Engem meg pont az zavart jobban, amikor mondjuk melléknévragozást rontottam el, mert nem figyeltem oda eléggé, mert tudtam, hogy azt igazából már első évben tanultuk és tudnom kéne XD Uchikawa tanárnő viszont pont nem ezeket tartotta fontosnak. Érdekes :D

Megjegyzés küldése

Minden hozzászólást örömmel fogadok ^^