Azt hiszem, a számok magukért beszélnek. Első ránézésre kicsit kaotikusnak tűnhet a táblázat, de gyorsan elmagyarázom, mi a helyzet (tavaly ilyenkor már megtettem, de hát az már oly' rég volt...!). Alapvetően a lényeg természetesen a ponthatár, de mivel az elmúlt 7 évben háromféle pontszámítási rendszerhez volt szerencsénk, ezért a százalékokat is mellékeltem a "csomaghoz", csak hogy láthassa mindenki, micsoda drámai csökkenést is produkálnak a számok. 2007-ben ahhoz, hogy valaki a két japán szak bármelyikén tanulhasson, az összes megszerezhető pontok 98,6%-át kellett összegyűjteni! Ez azért komoly szűrő. Idén pedig...?
Ha csak a százalékokat nézzük, a 72% egy gyenge hármas. Már a 90-től ötös, 80-tól négyes, stb... rendszerben gondolkodva. Ha 80-tól vesszük az ötöst, úgy már jobban hangzik a dolog, de egyetemen fehér holló számba megy ez a fajta nagylelkű osztályozás. (És itt egyetemi felvételikről beszélünk, ugyebár.) A 48%-ot ha lehet, nem is szeretném kommentálni, hiszen nincs olyan - józan - osztályozási rendszer, ami az ilyen teljesítményt akár elégségesnek is tekintené... (Tudom, hogy kissé meredek megfeleltetni ezeket a százalékokat osztályzatoknak, hiszen az 500-ba a pluszpontok is beletartoznak, de úgy gondolom, érzékletes.) A 240 eleve a padlót jelenti a jelenlegi felsőoktatási rendszerben, ennél kevesebb ponttal semmilyen osztatlan illetve alapképzésre nem vehetnek fel hallgatót az intézmények.
Szeretném - még most gyorsan, amíg meleg! - leszögezni, hogy ezzel a kissé csalódott (és bevallom, némileg kétségbeesett) hozzáállásommal semmiképp sem szeretném minősíteni sem az intézményeket, sem a szakokat, vagy akár a felvételizőket. De, hogy őszinte legyek, aggódom a szak további sorsát illetően. Aki olvassa a blogomat, az leszűrhette már rég, hogy alapvetően a japán szak nem könnyű. Aki például 240 pontot szerzett az érettségije, nyelvvizsgái, és úgy általában a tanulmányi előmenetele által, az valószínűleg nagyon meg fog szenvedni a tanulnivaló mennyiségével. Valamint ezek az alacsony számok ismét felvetik azt a kérdést, hogy vajon hány hallgatót vesznek így fel...?
Isten ments, hogy bárki érdemeit becsméreljem, sőt együtt örülök mindazokkal, akik az alacsony ponthatároknak köszönhetően bekerülhettek a szakra - de kösse fel a gatyáját mindenki, aki eddig esetleg nem tette meg a középszintű oktatás évei alatt, na! :D Én a magam 456 pontjával (ami az akkori, 480 pontos rendszerben 95%-nak felelt meg) sem éreztem sétagaloppnak ezt a 3 évet. Szóval hajrá! :D
És természetesen itt is szeretnék mindenkinek teljes szívemből gratulálni, különösen a kis japánosoknak! ^^ Omedeto!
27 megjegyzés:
Szia:) Még a dühkitörésem előtt szeretném elmondani, hogy mióta megtaláltam a blogodat (kb. 1 éve), lelkes olvasója vagyok, mivel szórakoztató és hasznos. Segített abban, hogy eldöntsem, a japán szakot jelölöm meg első helyen (bár a Károlin).
És most a fekete leves:
Amikor megláttam a ponthatárokat, nem tudom, hogy inkább örültem vagy inkább dühöngtem, pedig bejutottam. Persze, persze, gratulálok mindenkinek, meg örülök, hogy szinte BÁRKI bekerülhet az óhajtott szakra, de azért ki kell mondanom: 240? 242? MI A @&#*$ ???? És az ELTE-nél sem jobb a helyzet azzal a 364-gyel...
Akkor legalább ne ijesztgettek volna azzal érettségi előtt, hogy az összes szakon emelni fogják a pontokat, hanem mondták volna meg tisztességesen: "Figyeljetek ti, 'felsőbb hatalom' által összevissza rángatott, szembe hazudott emberkezdemények (szerintük...), tojni le a tanulást, úgy megvágjuk a sulik költségvetését, hogy nem lesz más választásuk, mint boldog-boldogtalant felvenni. Pacsit ide!"
Most, hogy belegondolok, lehet, mégis megtették csak én maradtam le róla, mivel egy csomó ismerősöm hawaiiozott még utolsó évben is, amíg én érettségire tanultam, csak olyat, amit tudtam, hogy nem fogok túl gyakran használni az egyetemen és az életben. Azokat nem is említve, akik elég sok pontot vesztettek, mert lebuktak érettségin csalásért. És most bent vagyok én is (kb.200-zal több ponttal, mint jelenleg kell,) és bent vannak ők is. Úgy érzem, elvesztegettem az időt utolsó évben a törire, a matekra, a magyarra, amikor tanulhattam volna helyette mondjuk japánt, ami érdekel és szeretem is.
Sokan mondják, hogy a tanulmányi átlag nem nagyon számít, mert vannak rejtett zsenik, akik tudnak ám, csak az iskolai követelményrendszer nem felel meg nekik. Ezzel egy bizonyos fokig egyetértek, de azért ezek a ponthatárok bőven az ilyen rejtett zsenik pontjai alatt vannak. Meg ez nem fog vigasztalni akkor sem, amikor az 'enyhén' megemelt létszámok miatt nyomorogni kell majd a teremben.
Kíváncsi vagyok, mi jöhet még ezek után...
Mindenesetre, még egyszer szeretném elmondani, hogy nagyon jó a blogod, legjobban az ELTE-Károli összehasonlítás tetszett a megjegyzésekkel együtt. =)
Szia!
Először is: gratulálok! :D
És igen, teljes mértékben értem, amit mondasz, ha annak idején akkor lett volna ilyen ponthatár, amikor én felvételizem, biztos bennem is jócskán mocorgott volna ez a "minek-gürcöltem-annyit" érzés... Jelenleg kb. azt nem vették föl, aki nem akarta, hogy felvegyék...
"Sokan mondják, hogy a tanulmányi átlag nem nagyon számít, mert vannak rejtett zsenik, akik tudnak ám, csak az iskolai követelményrendszer nem felel meg nekik." Szívesen elbeszélgetnék azokkal a sokakkal, ugyanis az egyetemi követelményrendszer sem sokkal jobb a gimnáziuminál. Itt is ugyanúgy kell olyasmit tanulnia az embernek, ami nem érdekli, ami mondjuk annyira témába sem vág (pl. alapozó tárgyak egy része), sőt egynémely vizsga felépítése szerintem sokkal elrettentőbb, mint bármilyen gimnáziumi ZH. (Pl. úgynevezett "beugrós" vizsgák.) Szóval a rejtett zsenik itt sem lesznek jobban eleresztve... És abban is igazad van, hogy akármennyire el van rejtve a zsenialitás, azért a 240 pont nevetséges.
Ja és köszönöm a dicséreteket, jó tudni, hogy van, akinek a hasznára válik a blog :D
Szia!
Engem a sírás kerülgetett, mikor megláttam ezt a ponthatárt...Felvettek tavaly költségesre, de nem bírtam menni, mert dolgoznom kellett, hogy meglegyen a rávaló...hát halasztottam...Idén nem jelöltem meg mert mondom a 413pont nem lenne elég államira minek is?...szóval jelenleg 150ezer mínuszban vagyok. ÉLJEN A MAGYAR PONTSZÁMÍTÁS!-_-
Szia!
Jaj, nagyon sajnálom, hogy így jártál :( Ez tényleg rettenetes kicseszés, abba bele sem gondoltam, hogy valaki ilyen cipőben is járhat... több hátulütője van ennek az egésznek, mint ami elsőre látszik. (Pedig elsőre is jó sok látszik...)
Sziasztok! Az előző előttinek írnám: azért ne a rendszert hibáztasd, mert "úgysem fog menni" a hozzáállásod.... Bocs, de ez van. Ha bejelölöd (igaz, 9ezred megy rá), akkor max nem vesznek fel. Így, hogy meg sem próbáltad...
DE: bezony, szánalmas és siralmas ez a ponthatár és valóban: azokat sajnálom leginkább, kik idén 430 feletti pontokkal kerültek be, mert bizony nekik kell majd elviselni a lemaradó (340 pont tényleg nudli) csoporttársaikat. Meg szerencsétlen oktatók, na, most aztán foghatják a fejüket... De nem baj, vélhetően úgyis kiesik egy csomó jómadár, mielőtt megtudná, mi Japán fővárosa -mert ugye a hallgatói normatívához elég az első évet ott tölteni, ej-ej, huncut egyetem.... DE: Azoknak, akik a TAVALYI (vagy azelőtti) ponthatár felett teljesítettek idén, azoknak gratulálok és sok sikert!
Sziasztok!
Én nagyon megörültem, amikor megkaptam az sms-t, hogy felvettek, de azután mikor megnéztem a ponthatárt azt hittem sírva fakadok. Tavaly két emelt érettségit, és nyelvvizsgát tettem, de a magyar emeltet elrontottam, 59%-os lett. Egy ponttal maradtam le a japánról... Egész évben tanultam a magyar emeltre, újraírtam és végre ötös is lett, erre "kiszúrják a szemem" egy ilyen pontszámmal... Ne értsetek félre, örülök, hogy mindenkit felvettek aki akarta, de kissé igazságtalannak tartom, és úgy érzem ez a pontszám nem tükrözi a tanulásba, felkészülésbe fektetett időt...
Mindenkivel csak egyetérteni tudok... és most fog majd igazán számítani, Uchikawa tanárnőék tartják-e a hozzáállásukat, ugyanis most nagyobb szükség lesz rá, mint valaha. Nekünk annak idején (még elsőben) megmondták: ők leadják az anyagot, ha a csoport 90%-a nem érti, őket az sem lassítja le, haladnak tovább. Remélem ez továbbra is így lesz, különben a kevésbé szorgalmasak visszafogják azokat, akik 430-450 pontokkal kerültek be, és tudják tartani az iramot.
Persze most úgy beszélünk itt, mintha a felvételi pontok száma egyenesen arányos lenne a szorgalommal és intelligenciával - ez természetesen nincs így, és nem is szeretném ezt sugallni. Teljesen biztos vagyok benne, hogy vannak olyanok, akik 364 ponttal is tudnak nagyon szorgalmasak lenni és megcáfolni minket, méltatlankodókat, ahogy az is biztos, hogy van, aki jóval 400 pont fölött szerzett, és mégsem fejezi be a szakot ilyen-olyan okok miatt.
A lényegen azonban ez mit sem változtat: ez a ponthatár valóban hihetetlenül alacsony :/
15:17-es Névtelennek annyit mondanék, hogy próbálj meg az örömödre koncentrálni :) Te mindent beleadtál, be is kerültél (gratulálok!), hogy a többiek mit tettek és mit nem, mennyire fognak szenvedni a szakon és mennyire nem, az már nem a te gondod :)
Kedves Sedna,
Sokszor olvastam a blogodat és nagyon érdekesnek találtam mindig is. Ám itt nagyon nem értek egyet veled és a hozzászólókkal.
Én pár évig próbálkoztam, mire sikerült bekerülnöm japán szakra, és idén diplomáztam az ELTE-n.
És nem azért nem sikerült akkor, mert nem tanultam jól! Kitűnővel végeztem a gimnázium utolsó 2 évében, és kitűnő érettségivel. Mégsem vettek fel. Hogy miért? Mert a 400 pont feletti eredményhez kell vagy egy nyelvvizsga (amihez pénz kell), verseny eredmények (amihez olyan iskola kell, ahonnan nevezni tudsz a versenyekre), vagy terhesnek, fogyatékosnak kell lenned. Én gimi mellett dolgoztam, hogy a családomnak legyen pénze a számlákra, nem volt időm nagyon másra. Gimi után pedig külföldön dolgoztam, hogy nyelvvizsgázhassak, plusz pontokat szerezhessek.
Rövidre fogva, az a 364 pont, 90%-ot jelent, ha nincsenek plusz pontjaid, tehát szerintem nem kéne előítéletekbe bocsátkozni olyan emberekkel szemben, akikről nem tudtok semmit.
És még valami: én nem tanultam halálra magam japán szakon. Mivel minden álmom ez volt, ezért a tanárok és a könyvek minden szavát ittam. Ha valamit szeretsz csinálni, az nem teher.
Bocsánat, ha túl kötekedő voltam, de nekem ez a véleményem.
Kedves Névtelen!
Pontosan az olyan kivételek miatt (mert lássuk be, valószínű nem tartozol a nagy többséghez a háttereddel és a helyzeteddel) írtam a legutóbbi hozzászólást is:
"Persze most úgy beszélünk itt, mintha a felvételi pontok száma egyenesen arányos lenne a szorgalommal és intelligenciával - ez természetesen nincs így, és nem is szeretném ezt sugallni."
A pluszpontok és anélkül szerezhető pontokra pedig magában a bejegyzésben is kitértem:
"(Tudom, hogy kissé meredek megfeleltetni ezeket a százalékokat osztályzatoknak, hiszen az 500-ba a pluszpontok is beletartoznak, de úgy gondolom, érzékletes.)"
Hogy biztosan ne sértsek meg senkit, ezt is beleírtam a bejegyzésbe:
"Szeretném - még most gyorsan, amíg meleg! - leszögezni, hogy ezzel a kissé csalódott (és bevallom, némileg kétségbeesett) hozzáállásommal semmiképp sem szeretném minősíteni sem az intézményeket, sem a szakokat, vagy akár a felvételizőket."
illetve:
"Isten ments, hogy bárki érdemeit becsméreljem..."
Ennél többet igazán nem tudok mentegetőzni és finomkodni egy bejegyzésben :)
A legtöbben, akik 360 pont körüli eredményt érnek el, sajnos nem azért nem szereznek többet, mert a tiédhez hasonló helyzetben vannak, ebben azt hiszem, megegyezhetünk. De tisztában vagyok vele, hogy ilyen is van, pont ezért tettem ezt a sok kiegészítést, amiket fentebb idéztem. (Csak egy megjegyzés: emelt szintű érettségivel is lehet pluszpontot szerezni, amit minden iskolában meg lehet tenni, pénzbe sem kerül, ráadásul a nyelvvizsgánál például több pontot is ad. De nem szeretnék vitába bonyolódni ezügyben :))
Nem akartam senkit megbántani, de ennél többet sajnos tényleg nem tudok finomítani a dolgon. Nem érzem úgy, hogy előítéletekbe bocsátkoztam, sajnálom, ha mégis így tűnt.
Hát engem tulajdonképpen még nem érint a dolog 2 év múlva fogok érettségizni , jelenleg az írásbeli angol középfokú nyelvvizsgámra tanulok (a szóbeli már megvan ) , és minden vágyam , hogy Japán szakra mehessek!Amikor megláttam a ponthatárt az egyik szemem sírt a másik meg nevetett.Azért örültem mert amit manapság láttam a pontszámoknál(még az újak kijövetele előtt) enyhén szólva megijedtem.Mivel gondolkoztam más szakokban is , így például Kommunikáció , és márt nem tudom melyik egyetem pontszámait néztem de a ponthatár 465 volt KÖLTSÉGTÉRÍTÉSESEN!!!!Nagyon tartottam attól hogy majd ez lesz a japánnal is (bár ez még nem azt jelenti hogy nem történhet meg).
Viszont!!!Ez tényleg siralmas , hogy a híres ELTE egyetemre majdhogynem bárki bekerülhet még az is aki nem tudja mit kezdjen magával és csak úgy találomra kiválasztotta a Japán szakot.Ez azokkal hatalmas kitolás akiknek minden vágyuk tényleg az , hogy ezt tanulják és güriznek és tanulnak és (tapasztalatból mondom)a szülei több munkahelyet is bevállalnak , azért pl hogy meglegyen a nyelvvizsga , vagy jól sikerüljenek az emelt érettségik.
Én ezt így látom 16 évesen.
Ezek után nem is merek semmiféle találgatásokba bocsátkozni, mi lesz majd két év múlva :D Lehet, hogy addigra kidolgozzák a 2.000 pontos rendszert, vagy bánom is én XD Kabaré ez az egész ^^;
Igaz, hogy az is könnyedén bekerült most, akinek mondjuk nem vágyálma a japán, csak rábökött a listán, de ugyanúgy könnyedén bekerült az is, aki gürizett és tanult, nyelvvizsgázott és emeltezett, mert az biztos összeszedett annyi pontot, amennyi kell :D
Előre is hajrá a felvételihez! ^^
Köszi!!:)
2013. július 25. 17:58 RE:
Semmi gond, csupán próbáltam rávilágítani a tényekre.
Úgy gondolom, aki nem elég felkészült egy olyan nyelv tanulására, mint a japán, az nem fog rá jelentkezni. Ha mégis, akkor nem sokáig bírja.
Ám volt olyan csoporttársam, aki szimplán az anime és manga rajongása által vezérelve jelentkezett a szakra, és el is végezte! :)
Úgyhogy ezer rétű a világ, léteznek még csodák!
Ha valóban nem jelentkezne rá senki, aki nem felkészült rá, akkor a kezdeti 40 főből nem 12-13-an szereznénk diplomát :D Sajnos rengetegen úgy jönnek a szakra, hogy nem tudják, mire vállalkoznak. De igen, ők kikopnak idővel.
Mellesleg tulajdonképp én is az anime- és mangarajongásom miatt kerültem japán szakra :D Persze idővel ez a rajongás elmélyült és más formát öltött, de mégiscsak ez volt az "ősforrás" :)
Kicsit elkésve csatlakozok a beszélgetéshez úgy érzem... Csak hát lefoglalt az elmúlt héten az ünnepelés :D
Idén Károli japánra felvett diákként gondoltam én is hangom emelem a témával kapcsolatban.
Mindenek előtt viszont egy kis köszönetnyilvánítás. Másfél éve olvasom a blogod és nagyon tetszik, hasznos is egyben és mellesleg párszor, már névtelenül commenteltem a múltban.
Lehet egymagam vagyok az ellentábor a pontokat véleményezők között... Mindenesetre a lényeg, hogy engem egyáltalán nem zavarnak az alacsony ponthatárok. Olyan szempontból szúrta a szememet, hogy ennyi japán szakos diákot a munkaerő piac biztos nem tud felvenni, de ahogy a visszajelzésekből hallom csak töredéke képes végigvinni a szakot szóval ez nem fog szorozni osztani.
Kicsit nehéz a japán szakos felvételi a következők miatt és én ezért látom értelmét az alacsony ponthatárnak.
Lényegében a japán szak egy olyan szak amire készülve előzetes tanulmányokat nem igazán van módod folytatni. Amit tehetsz az az maximum, hogy olyan középiskolát keresel ahol van japán oktatás vagy pénzből fizetsz külön tanárt. És itt jön be az a bökkenő, hogy a felvételiden még ez se segít semmit mivel valami baromság folytán a japán nincs a felvételi tárgyak közt. Felvételi tárgyak: magyar vagy töri és egy idegen nyelv, bár ezt szerintem mind tudjuk. Magyarnak semmi köze nincs a japánhoz, történelem tananyag úgy ahogy van középszinten kihagyja a közel és távol keleti történelmet (kivéve persze az ókor), emelt szinten is csak felületesen veszi. Más idegen nyelveknek szintúgy nem sok közük van a japánhoz. És most egy olyan ember aki nem különösebben érdeklődik a fent említett tárgyak iránt mit kezdjen? Egyetlen megoldás ha lenyomja torkán József Attilát és társait, a magyar történelmet stb. Nyilván legalább alapelvekben történelem, irodalom, nyelvtan kapcsolódik a szakhoz ettől függetlenül viszont a kereteken kívül semmi egyéb hasznot nem fog hozzáadni az ember japán szakos tanulmányaihoz. Belegondolni, hogy ennek ellenére volt amikor 98%-os teljesítmény felett követeltek teljesen irreleváns anyagból szerintem kész röhej.
Valószínűleg az is benne van a dologban, hogy én magam nem szívlelem a fent említett dolgokat és éppen emiatt végig ott lebegett a szemem előtt, hogy nem fogok bekerülni a végén. Ezért végül örülök, hogy ilyen alacsony lett a ponthatár és bekerülhettem volna alacsony pontokkal is. Mellesleg én is simán 200-zal fölé lőttem a ponthatárnak úgy, hogy semmit nem tanultam gimnáziumban, érettségire is csak 1 napot készültem összesen és N3-as nyelvtudással fogom kezdeni a szakot (nah abban mondjuk van munkám). Ez pl. elég jól szemlélteti mennyire túl van lihegve az érettségi és pl. azt sem igazán értem miért panaszkodnak azok akik most túl jó érettségit tettek és időt, energiát pazaroltak rá, nem mintha az annyira hű de nehéz lenne.
Inkább örüljünk neki, hogy remélhetően nem lesz olyan ember aki különböző problémák miatt nem tudott volna bejutni a szakra pedig ragyogó elme és bízzunk a szelektálódásban, hogy aki nem elég rá az úgyis ki fog hullani.
Mellesleg az idei logikát nem igazán találom a felvételi statisztikák között az egyetemek részéről. Tavaly úgy gondoltam a Károli felvett mindenkit költségtérítésre azért, hogy megszedje magát pénzzel és aki nem elég az majd kiesik. Erre most túl sok pénzük lett az egyetemeknek, hogy mindenkinek államit kínálnak? :D Vagy ennyire bíznak a röghöz kötésben?
Először is, gratulálok! :D
Ami a ponthatárokat illeti, meg tudom érteni a hozzáállásodat, bár egyetérteni vele kevésbé :) Addig működik az, amit írtál, amíg a tanárok egy szemernyit sem törődnek azzal, hogy a nagy többség lépést tud-e tartani a tempóval, amit japán szakon diktálnak. Ha igen, akkor valóban mindegy, hány embert és kiket vesznek fel (már ha eltekintünk attól, hogy nagyobb csoportban mindenképp kevesebb figyelem jut egy-egy diákra), hiszen aki nem teljesít, lemarad, kikopik. Viszont abban a pillanatban, hogy a tanár elkezd többet magyarázni, lassabban haladni azért, mert sokan nem bírják a tempót, annak mindenki megissza a levét hosszú távon. (Így sem könnyű messzire eljutni három év alatt, hát még ha lassul a haladás.) Bár valószínű ebben Te nem nagyon leszel érintett, mivel a haladó csoportban - ahova feltételezem, kerülni fogsz - ez talán nem lesz probléma.
Azzal, amit a felvételi tárgyakról írtál, nem nagyon tudok mit kezdeni, de egy dologgal teljes mértékben egyetértek: miért nincs japán a felvételi tárgyak között? Rejtély. Ezen kívül viszont nem értem a problémát. A rendszer megköveteli, hogy meghatározzon a szak bizonyos felvételi tárgyakat. Mivel a japán filológiai szak, alapvetően irodalmat, történelmet, nyelvészetet, kultúrát, stb. tanulunk. Mindezek mellett érdekes lenne a matematikát vagy a biológiát megtenni felvételi tárgynak :D
"Nyilván legalább alapelvekben történelem, irodalom, nyelvtan kapcsolódik a szakhoz ettől függetlenül viszont a kereteken kívül semmi egyéb hasznot nem fog hozzáadni az ember japán szakos tanulmányaihoz." A kereteken kívül önmagában a gimnázium nem ad semmit :D Pont ez a középiskola lényege, az egyetemi képzés tekintetében természetesen. Ez a legfontosabb, és enélkül nagyon nehéz lenne. Japán irodalom órán senki nem fogja elkezdeni magyarázni az impresszionista művek általános jellemzését, ahogy a romantikus stílus jegyeit sem rágják újból a szánkba, csak szépen elmondják, Japánban ebből mi jelent meg, és hogyan. Ha az ember nem tanul előtte tisztességesen irodalmat, nem sokat ért az anyagból :D A nyelvészettel ugyanez a helyzet. Aligha fognak mindent az alapoktól, az alany-állítmány-bővítmény triásztól kezdeni egy egyetemen :) Rövidre fogva, pont a keret az, ami fontos, és ezért szerintem a magyar és a történelem is nélkülözhetetlen a japán szakhoz :) (És ezt úgy mondom, hogy mint tantárgyat én sem kifejezetten szerettem egyiket se :D)
De a 98%-ot én is túlzásnak érzem :) Bár az azért teljesen más pontszámítási rendszer volt, mint a mostani, és azt hiszem kijelenthető, hogy talán könnyebb volt maximum pontot elérni, mint most. (Van olyan ismerősöm, aki abban az érában maximum pontos volt, de megmondom őszintén, biztos vagyok benne, hogy a jelenlegi rendszerben ugyanezt nem tudná elérni.)
A logikát én sem értem teljesen az állami-fizetős számokat illetően :D Az tény, hogy az egyetemek az államisok után is kapnak pénzt, bár nyilván nem annyit, mint amennyit a költségtérítésesek leperkálnak félévente :) Talán ez is benne lehet a dologban. Meg lehet, hogy tértágító bűbájt használnak a termekben, és így is elfér mindenki :D
Még egyszer gratulálok, a sikeres felvételihez is, és a jelenlegi N3-as szintedhez is! ^^
"Azzal, amit a felvételi tárgyakról írtál, nem nagyon tudok mit kezdeni...A rendszer megköveteli, hogy meghatározzon a szak bizonyos felvételi tárgyakat."
Csak arra akartam utalni - azzal is, hogy csak a keretét hasznosíthatjuk a felvételi tárgyaknak - hogy más szakokhoz viszonyítva rengeteg olyat lehetne mondani ahol szerves részét a középiskolai tanulmánynak használják. pl.: reál szakok közül bármilyen mérnök vagy informatikus, matematikus rengeteget hasznosíthat a gimiben tanult matekot, fizikát és infot (nálunk pl hallottam, hogy előre vettek fakton egyetemi anyagokat). Hogy humánt is mondjak pl.: magyar, angol szak. Legalább is mérhetetlenül több hasznát veszi, mint egy japán szakos, vagy kevésbé ismert nyelv szakos. Nyilván nem tapasztalatból beszélek, csak nekem így tűnik.
Ezért szerettem volna azt mondani, hogy hülyeség lenne ugyanazzal a mértékkel mérni amikor mások egy az egyben folytatják az addig tanult tárgyakat és épp ezért szerintem az alacsonyabb pontszám reális.
Kicsit rosszul fejeztem ki magamat ^^
Azt hiszem, most már jobban értem, mit mondasz :D Bár szerintem a japán irodalom előadás ugyanúgy folytatása a magyar irodalom óráknak, csak éppen itt Japán irodalmával folytatjuk :) Megmondom őszintén, nem értem, miért érzed úgy, hogy anglisztikán például többre mennek a magyarral, ott is ugyanannyit építenek rá, csak épp Anglia irodalmával folytatják, nem Japánéval :D (Bár, ha jól rémlik, legalább két mondat erejéig tanultunk anno Byron-ról meg Shelley-ről gimnáziumban, ezt aláírom :D)
Valóban Anglia történelméről például több fogalma van egy átlagos érettségizőnek, mint Japánéról, de ez csak azért van így, mert Európában élünk, és a Japán események elég ritkán fonódtak össze a mi történelmünkkel :D De a keret továbbra is fontos, a történelmi szakkifejezések, a korszakok, hogy azért legyen fogalmad, éppen mi történt mindenhol máshol, amikor Japánban X és Y, ilyesmi :D
Szóval értelek, de ez megint csak olyan dolog, hogy a rendszer megköti mindenki kezét. Hogyan tudnád megoldani, hogy például kevesebbet számítson a magyar-töri teljesítmény, de azért egy kicsit mégis? :D
Ilyen szemszögből valóban lehet létjogosultsága a kevesebb-pont-is-legyen-elég dolognak, de szerintem ennek a mértéke sem mindegy, és ez a mostani drasztikus csökkenés sehogyan sem tűnik indokoltnak nekem ^^;
"Szóval értelek, de ez megint csak olyan dolog, hogy a rendszer megköti mindenki kezét. Hogyan tudnád megoldani, hogy például kevesebbet számítson a magyar-töri teljesítmény, de azért egy kicsit mégis? :D "
Lejjebb veszem a ponthatárt! :D
Persze ez a mostani mértéktelen volt és nem mintha nem érteném meg az érveiteket. Persze az is mérvadó, hogy több emberen oszlik meg a tanár figyelme, szóval vannak hátulütői. Első sorban azoknak szólt ez akik úgy érzik át lettek verve mert sokat tanultak rá és kisebb lett a ponthatár ennek ellenére.
Értem :) Valóban nem érdemes rosszul éreznie magát senkinek, aki mindent beleadott, és felvették. De a morgolódásnak pont a hátulütők miatt, amiket Te is említettél, van jogosultsága :)
Egyébként japán szakon kétféle ember teljesít jól: aki annyira fanatikus, hogy bármit benyal, csak köze legyen Japánhoz; illetve aki hozzá van szokva, hogy igenis tanul, és sokat, és olyat is, amihez nem biztos, hogy van kedve. Ez előbbi viszonylag ritka, de természetesen van rá példa, ez utóbbi pedig jó sok pontot szerez felvételin is, pont azért, mert tanul mindent, azt is, amit nem szeret :D
Szóval lehet méltatlankodni ezen a pontszerzős dolgon, hogy attól még, hogy valaki nem szerzett 501 pontot az 500-ból, lehet nagyon jó japán szakon - igen, lehet, de az általános tapasztalat nem ez. Én úgy vettem észre magunkon, hogy az esetek többségében tagadhatatlan összefüggés van a szerzett pontszám és a japán szakon produkált tanulmányi előmenetel között. Természetesen nem törvényszerű, de van :)
Ezt most úgy általában írtam a témához, nem feltétlenül Neked, elnézést :D Csak azért említettem meg, mert valószínűnek tartom, hogy a ponthatár lejjebb kerülésével csak azok lesznek többen, akik nem fogják könnyen bírni az iramot. Tisztelet a kivételnek! Mert igenis tudom, hogy van olyan, aki nem tud leülni az összes magyar király mellé beseggelni a törvényeiket, de a japán történelmet szívvel-lélekkel tanulni fogja. Tudom, hogy vannak ilyenek, és örülök neki, hogy most ők is lehetőséget kapnak :D De ők vannak kisebbségben :)
Sziasztok!
Én csak most kezdtem el olvasni a blogot, de máris nagyon tetszik. ^^
Jelenleg 5. éve próbálok bejutni a felsőoktatásba, persze az általam választott szakokra. Eddig nem gondoltam a japánra, mert nagyon magas volt a ponthatár- de most itthon röhögtem, mikor megláttam. Tudni kell h ez alatt az 5 év alatt mindig olyan szerencsétlenül jártam h az általam választott szakok minden évben egyre magasabb ponthatárt kaptak vagy nem indultak. Jelenleg is, mikor már 424 a pontom (azóta elvégeztem egy OKJ-t és többször is érettségiztem a kötelezőkön kívül) megint úgy jártam h az általam választottak nem indultak ... De a lényeg h a bejegyzésemmel azt szerettem volna mondani h sokaknak megnyílt most a lehetőség erre a szakra :)
Jelen helyzetben nekem is nagyon csábító most ez a szak, mert ugye jövőre is felvételizek :D És kérdéseim lennének:
Ha jól vettem ki az eddig olvasott bejegyzésekből akkor hiába van elég pontom ha nem tudok angolul. Sajnos nem jeleskedtem az évek alatt jó angol tanárral (németet és latint tanultam- utóbbiból van középfokúm). Ezért elég gyatra az angol tudásom :( Mivel van olyan tanár, aki angolul beszél + a tankönyv is angolul van, ezért feltételezem h nekem már ebből a szempontból bukta lenne a szakra mennem. Nem tudom volt-e csoporttársad, aki nem nagyon tudott angolul vagy ez olyan "rejtett" feltétele a szaknak?
A másik kérdésem a minor szakokkal kapcsolatos: mi van akkor ha még nem tudod h milyen minor szakot választanál? És mi van akkor ha olyat választok, aminek vannak feltételei (emelt érettségi, nyelvvizsga ... stb.)? Fel lehet venni első évben is olyan tantárgyakat, amik előkészítik a minor szakot?
Sajnálom ha egy kicsit kuszának tűnik a hozzászólásom és tudom h annyira nem kapcsolódik a ponthatárokhoz ^^" De szeretnék tájékozódni a dologgal kapcsolatban. Ez alatt az 5 év alatt egy vmit megtanultam a felvételivel kapcsolatban: az információ hatalom.
Előre is köszönöm :)
UI: Gratulálok a diplomához ^^
Szia! :)
Előre is hajrá! :D Akármennyire is szidom itt az alacsony ponthatárt, azért örülök, hogy többeknek adódik így lehetősége, hogy belekóstoljon a japán szakba :D
Az angol tudás valóban nem árt... De ha belegondolok, első évben például hiába angol a tankönyv, Uchikawa tanárnő magyarul magyaráz, Ono tanár úr pedig inkább activity-zik :D (Az angolját megmondom őszintén, én meg se értem igazán, annyira durva akcentusa van.) A megtanulandó szavak listája persze japán-angol, de ez szorgalommal kiváltható, hiszen elég szótárazni egy kicsit.
A későbbiekben nekem igazán szakszemináriumon volt szükségem az angolra, ezt a tantárgyat viszont kivették a tanegységlistából.
Ezen kívül egyetlen dologhoz kellett még igazán az angol: a szakdolgozathoz. A forrásaimnak szerintem több mint 90%-a angol nyelvű volt. A szakirodalomnak nagyon komoly hányada angol nyelvű, nem véletlenül világnyelv :) Nem tudom, hogy ezt át lehet-e hidalni valahogy, esetleg van-e olyan téma, amihez más nyelveken is bőven akad irodalom, vagy addigra esetleg el tudsz-e jutni egy olyan szintre a nyelvből, hogy ez ne okozzon gondot. Rajtad múlik :)
A minorokat illetően, eleve az ember olyat választ, amihez megvannak a kvalifikációi :D Én például gondolkoztam jelnyelv minoron, de ahhoz kellett volna nyelvvizsga, így letettem róla. Van barátnőm viszont, aki elment és megszerezte a nyelvvizsgát, szóval minden elhivatottság kérdése :D Vannak két éves minorok is, amikre elég, ha az első tanév végén jelentkezik az ember, és második évtől kezdve kell csak plusz órákat felvenni hozzá. De a minoroknak a többsége úgy tudom három éves, és rögtön az első félévben el kell kezdeni felvenni a tárgyakat. De ha még van időd gondolkodni, szerintem célszerűbb előre kitalálni, mit szeretnél, különben lehet, hogy egy évet csúsznod kell csak a minor miatt :)
És köszönöm a gratulációt :D
Köszönöm a választ és az információkat ;)
annyira rohadtul gáz hogy itt a blogon is jó sok az önző ember - a rohadt életbe is mégis miért fáj mindenkinek hogy lejjebb ment a ponthatár?nem mindenki hülye akinek 360 körüli pontja van,szerintem legalább az teljesíthető nem úgy mint a rengeteg 400+-os mert (főképp a nyelvtanulást de bármi mást is) nem csak a zsenik érdemlik meg,nem az ő kiváltságuk,és nem kell mindenkit itt alábecsülni akinek nincs annyi pontja mint nektek,kedves kis majdnem 500-asok (ja és látom nagyon szerettek felvágni is ezzel pfff szánalom de tényleg,mennyire gyerekes már...) és ha azt hiszitek hogy a "nudli" csoporttársaitok mint ahogy fogalmaztatok majd lehúznak titeket a szakon akkor erre annyit tudok mondani hogy nem a többi csoporttársnak tanultok,magatoknak jegyzeteltek és annyit tanultok amennyit akartok a fenébe is,továbbra is seggelhettek a napotok minden percében hogy majd újra és újra 100%-on teljesítsetek mindenből és eldicsekedjetek vele fűnek-fának,mert ti jegyzeteltek és ti figyeltek az előadásokon ez nem úgy megy hogy majd a többi csoporttárs ott zavar közben a (szerintetek) "hülyeségével"...................ó egek!-.-" csak ennyit akartam és ne gyertek többet légyszi az ilyen dumákkal hogy "nagyon örülök a többieknek is DE..... énénénénéééén" mindig csak én,hogy "jajj de Én bezzeg mennyit güriztem,magoltam,én vagyok a király fú én teljesítek a legjobban ezek a pornépek nem is számítanak embernek" hát marhára örülhettek másoknak tényleg,annyira önző itt mindenki még mindig hogy fúj,ezért jutott ide az emberiség ahova,mert mindenki csak magára gondol és szarik a másikra hogy másoknak mi a jó vagy mi bántja meg őket,mindenki magát tartja felsőbb rendűnek,ez annyira dühítő,na igen mert EZ az ami dühítő nem a kicsit alacsonyabb ponthatárok úgyhogy szerintem nézzetek már magatokba népek,héjj!! na peace
Nem vagyok benne biztos, hogy erre a hozzászólásra érdemes reagálnom, mert már a stílussal és a szóhasználatoddal minősítetted magad :) Egészen eddig kulturált eszmecserét folytattunk itt a komment-részlegen (azok is, akik hozzád hasonló véleményen vannak), és senki nem érezte szükségét, hogy ilyen hangnemet használjon, mint te.
Ha szeretnél beszélgetni, akkor kérlek, fogalmazd meg arra érdemesen a mondanivalódat, ha viszont csak ki akartad engedni a fáradt gőzt, illetve kiönteni a keserűségedet az internet egy véletlenszerű pontjára, akkor ezzel le is zárhatjuk a dolgot, mert megtetted :)
Sziasztok!
Én is idén kerültem be japán szakra, bár nem lett volna annyi pontom, amennyi kellett volna tavalyi a bejutáshoz. Két ötös emelt szintű érettségit tettem (angol és magyar), van középfokú angol nyelvvizsgám (ami ugye nem számított az emelt angol miatt), és már le is mondtam róla, hogy felvesznek. Azonban megkaptam az sms-t, és hihetetlenül boldog voltam.Teljes odaadással tanulok, és ha nem is lehetek minden tekintetből maximalista, elég jól vettem az első vizsgaidőszak akadályait. Szóval ha lehet mondani, eléggé ambiciózus vagyok, mindent szeretek, amit tanulok (a nyelvtudományt utáltam egyedül). Valóban ez az álmom, és mindent meg fogok tenni, hogy valóra váltsam. No de mindegy is, a lényeg, hogy talán lehetek a kivételek egyike, aki ha nem is érte volna el a pontot, de nem fog kiesni. :)
Szia! ^^
Gratulálok a sikeres felvételihez és az első túlélt vizsgaidőszakhoz! :D A hozzád hasonló elszánt és szorgalmas diákok miatt valóban "megérte" az alacsony ponthatár :D További sok sikert a szakhoz! ^^
Megjegyzés küldése
Minden hozzászólást örömmel fogadok ^^