A decemberre felvett vizsgáim közül a második (és egyben utolsó) volt a Korea története 1. Ezt a tárgyat szabad kreditnek vettem fel, az eredetileg tervezett koreai műveltség helyett, amit végül nem hirdettek meg ebben a félévben.
Bejártam az órákra, szorgosan jegyzeteltem (Csoma tanár úr teljesen jegyzetelés-kompatibilisen ad elő, élmény bent ülni az órákon), a vizsga előtt pedig kétségbe estem illetve tanultam felváltva :D Igazából sosem szerettem a történelmet (a vizsga előtti percekben el is bizonytalanodtam az értelmi képességeimet illetően, hogy ennek ellenére miért is történelmet vettem fel szabad kreditnek), mert pont azokat a dolgokat jegyzem meg nehezen, amit meg kéne: a neveket és az évszámokat. Főleg az évszámokat.
Miután kifaggattam a koreai minoros ismerőseimet, akik már túlestek ezen a vizsgán, már volt egy kis sejtelmem arról, mit is kell leginkább tudni a vizsgához, de hát ismertek, a szóbeli vizsgák és én sosem jöttünk ki jól egymással. Végül azonban minden félelmem alaptalannak bizonyult, bár hogy teljesen rágörcsöltem az Imdzsin-háború évszámára, és kb 25x elismételtem vizsga előtt, az hasznomra vált, mert bizony rákérdezett a tanár úr :D
Egyszerre hárman mentünk be a tanár úr irodájába, és felváltva kérdezgetett tőlünk, néha csak úgy "aki tudja, mondja" alapon is, illetve ha valaki nem tudott válaszolni, más kisegíthette az illetőt. A vizsga is olyan jó hangulatban telt, mint az órák, a tanár úr pedig ismét tanúbizonyságot tett a jóindulatáról. Csak a fontosabb dolgokra kérdezett rá (pl.: Ki volt Ülcsi Mundok?* Mikor volt az Imdzsin-háború? Melyik japán hadúr köthető ehhez az eseményhez? Mikor és hogyan alapították Sillát? Ki volt Szó Jositosi?** stb.), és az osztályozásnál is vajszívű volt. (Értsd: ötöst kaptunk mindhárman :D)
Utólag visszatekintve tehát tökéletes választás volt ez a tantárgy, mert az órákat is élveztem (ráadásul nem lehetetlen időpontban volt meghirdetve, ami szintén plusz pont), és a végeredmény is kedvemre való :D Tanulni ugyan kellett rá, ez tény, de megszakadni azért nem kellett, és Csoma tanár úr tényleg maga a megtestesült jóindulat.
*Elnézést a magyaros átírásért, de Csoma tanár úr ezt használta.
** Ha már magyaros átírást használtam a koreaira, legyünk következetesek :D
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
3 megjegyzés:
Hű, köszi a beszámolót, épp ezt az órát terveztem áthallgatni károlisként! :) (Amúgy a Koreai műveltséget Mecsi tanárnő tartja, nem? A Károlin eléggé... hát, hogy is mondjam... szétszórt volt, ami az óráit és az előadást illeti, szóval szerintem jobban jártál a Koreai törivel :D)
Gratula az ötöshöz! :)
Névtelen: A koreai műveltséget nálunk Csoma tanár úr tartja, az elsőt már meg is csináltam, és úgy terveztem, tovább haladok szépen sorban, de nem sikerült XD Mecsi tanárnővel előfordul, hogy kissé szétszórt, úgyhogy ez a része nem lep meg a dolognak :D
Dani: Köszi szépen ^^
Megjegyzés küldése
Minden hozzászólást örömmel fogadok ^^