Subscribe:

Ads 468x60px

2011. március 3., csütörtök

Helyzetjelentés

Na, ennek is eljött az ideje, régen írtam arról, mi újság úgy általában.

Valami kór terjeng távol-keleti berkekben az egyetemen, az biztos, mert miután Mecsi tanárnő (a koreai tanszék oszlopos tagja) múlt héten lebetegedett, ezen a héten egy másik, szintén koreai tanszéken tanító előadó is megadta magát, sőt ma még Uchikawa sensei is küldött nekünk kurzusmailt, miszerint a mai órák elmaradnak, mert nagyon meg van fázva. Ezúttal is jobbulást neki!

A hétfőim változatlan rohanással telnek, az esszéírás még mindig retorika kettőnek felel meg. Az ókori és keleti irodalom előadás teljes egészében olyan jellegű, mint a nyelvek és írások, valamint az utóbbi időben a vallások is, most már biztos vagyok benne. Egész félévben egyik előadó adja a kilincset a másiknak, egyszer erről van szó, egyszer meg arról. Nem panaszképpen mondom :) Nekem például kifejezetten jót tesz, hogy nem tudom, ki és miről fog órát tartani, a kíváncsiság nagy úr :D

A mondattannal kapcsolatban komoly elhatározásokra jutottam. Mivel most már biztos vagyok benne, hogy a konkrét alapokat Marosán tanár úr nem fogja leadni, kezembe kell vennem az irányítást. Anglisztikás barátnőm még félév elején (nem mintha már a végén járnánk, de azért mégis) küldött nekem egy PDF fájlt, amely egy mondattani könyvet tartalmaz, nevén nevezve a gyereket: Basic English Syntax with Exercises.

Mindenkinek tudom ajánlani, aki valaha kapcsolatba kerül az angol mondattannal, mert hihetetlenül jó könyv! Én élvezem olvasni, persze ehhez hozzá kell tenni, hogy megrögzött nyelvtudomány-mániás vagyok. De ha engem kérdeztek, nagyon könnyen érthető, egyszerű szövege van, tisztán magyaráz, példákat hoz, szóval az alapok lefektetésére nekem nagyon beválik. Még nem értem a végére, de az első harminc oldalából már most rengeteget tanultam, pedig gyakorlatilag még csak az átolvasás fázisánál tartok.

Ezen kívül persze az órai jegyzeteimben is megpróbálok értelmet találni, valamint a Marosán tanár úr által feladott kötelező olvasmánynak is nekiálltam. (Bár nekem igen hosszúnak tűnik, ha minden óra után ennyit felpakol, az időm elég komoly hányadát fogom ezzel a tantárggyal tölteni.) Persze ezzel nem szeretném megbántani a tanár urat, vagy elmarasztalni a tanítási stílusát, de a (kétségtelenül rövid) 45 percben, ameddig az óra tart, átlagosan 5 különböző témába kezd bele, és mindegyiknek úgy szakad vége, hogy "a többit majd később elmondom", vagy esetleg "a többi benne van a handoutban". (Ami a kötelező olvasmányt takarja.) Én nagyon gyakran elvesztem a fonalat órán, de nem adom fel!

Az amerikai kultúra színvonalában semmit sem változott, bár a követelmények egy része számomra nem világos. Lelkiismeretesen előre elolvastam a kiadott olvasmányt, de úgy tűnik, Stannek ez nem volt elég, neki research kell, kutatás. Azt azonban, hogy mi után kéne kutatni, nem konkretizálja, és ezzel eléggé megnehezíti az egyszeri hallgató dolgát. Valamint legtöbbször elképed, amikor nem vagyunk tisztában bizonyos dolgokkal, ami neki ugyan alapműveltségnek hat, nekünk viszont senki sem tanította. Úgy érzem néha, hogy kis amerika-mániásoknak tart minket, akik naphosszat az USA ügyeiről olvasgatnak a neten :D

A japán kultúra és társadalom egy hihetetlenül érdekes tantárgy, a segítségével két előadás alatt többet tudtam meg Japánról, mint eddig úgy általában. Ezzel együtt jár viszont, hogy rengeteget kell jegyzetelni, legalábbis ha az ember fel akar készülni a vizsgára. Umemura sensei bizony nem kímél minket, nagyon sok mindent mond el, amitől mi nagyon okosak leszünk, csak cserébe nagyon sokat kell tanulni majd :D Tőlem szokatlan módon mellesleg facebookon "meghirdettem" a begépelt jegyzeteimet, mert elég sokan nem tudnak bejárni az órákra. És az én szívem sincs kőből, ugyebár. De remélem a kedves delikvensek majd kárpótolnak a keddi rendszeres ínhüvelygyulladásért, majd az azt követő éjszakába nyúló gépelésekért :P

A hangtan és a tipográfia kezdik elveszteni vonzerejüket a szememben, mert a handoutokon (azaz a diákon) minden rajta van, ami elhangzik órán... és valljuk be, az ember nem szívesen kel fel csak azért hétkor, hogy kilencre bedöcögjön az egyetemre, és egészen fél tizenkettőig olyan dolgokat hallgasson, amit otthon el is tudna olvasni.

Művészettörténeten nem kezdtünk még bele az érdembeli tanulásba, első héten ugyebár az országtippelős képvetítéses teszt volt terítéken, a második heti elmaradt, a harmadik heti óra pedig a teszt javításával telt. Elvileg jövő héttől merülünk bele a koreai és a japán művészetbe. (Olyan érzésem van, hogy Mecsi tanárnő előnyben fogja részesíteni a koreait a japánnal szemben...)

A vallások és az írások olyan, mint múlt félévben, semmi újjal nem tudok szolgálni. Még az előadók között is van ismerős arc :)

Az ösztöndíjról szólnék még annyit, hogy elvileg átutalták az első összeget (ami 27.000 forint, mert két hónapot egyszerre utalnak), bár a számlámra még nem érkezett meg, de ezen nem vagyok különösebben meglepődve, nem két percig tart míg mindenféle szűrőn és bankon átjut az információ.

Majd jelentkezem! ^^

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

Kedves Noémi!

Előre is bocsáss meg, hogy ismeretlenül szívességet kérek tőled.
Nagyon érdekel minden, ami Japánnal kapcsolatos, ezért örökre leköteleznél, hogyha átküldenéd nekem is a japán kultúra és társadalom jegyzeteidet.
Az emailcímem; pentekgergo@gmail.com

Üdvözlettel: Péntek Gergő

P.s. Előre is nagyon szépen köszönöm!

Sedna írta...

Kedves Gergő!

Örömmel hallom, hogy érdeklődést mutatsz Japán iránt, én semmiképpen sem fogom megakadályozni, hogy több tudást szerezz ezzel kapcsolatban :D Arra viszont azért figyelj, hogy amiket én írok, nem 100%-os infók, és nem is fednek le mindent, ami japán ^^

Neked is küldöm majd a jegyzeteket, amikor a szaktársaknak :D

Noémi

Névtelen írta...

Kedves Noémi!

Ezen a fórumon is megköszönöm a jegyzetet, amit küldtél (és amiket még reményeim szerint küldeni fogsz).
Természetesen semmilyen módon nem fogok visszaélni a bizalmaddal, senkinek nem adom tovább a jegyzeteket.
Nincsenek is olyan ismerőseim, akiket érdekelne, mert én voltaképpen teljesen laikus vagyok a témában, nem tudok japánul, sőt nem is voltam soha életemben Japánban.
Egyszerűen csak érdekel ez a kultúra.

Üdvözlettel: Péntek Gergő

Megjegyzés küldése

Minden hozzászólást örömmel fogadok ^^