Szöveg- és kiadványszerkesztési alapismeretek - a vizsga után

Emlékszem, hogyan reagáltam félév elején és a vizsgaidőszak kezdetén erre a számonkérésre. Beadandó, mint vizsgafeladat! Nem tudtam, hova legyek az örömtől. Számomra, aki enyhén hajlamos az antiszociális viselkedésre, gyűlöli a korán kelést és a városban közlekedést (szeretlek BKV), valamint stresszhelyzetekben nem mindig teljesít fényesen, és a versenyhelyzeteket megelőző 3-4 órában az egészségesnél tizenötször gyakrabban jár WC-re, szóval én, nagyon-nagyon örültem ennek a lehetőségnek. Itthon ülök, egy bögre gőzölgő tea mellett, kattintgatok és pötyögök a laptopommal - ergo ugyanazt csinálom, mint bármikor máskor szabadidőmben - és kapok rá egy jó kis jegyet. Na ezt most mind felejtsétek el.

A szöveg-és kiadványszerkesztés báránybőrbe bújt farkas, sőt! Imádnivaló kölyökkutyabőrbe bújt tizenhét fejű sárkány. Úgy álltam neki a feladatnak, mint aki már jó pár éve használja a Wordöt, az átlag felhasználónál lényegesen igényesebb külalakúra formázza a dokumentumait, és nem téved el a menük és menüpontok tengerében. Legalábbis én ezt gondoltam magamról.

Na de ne szaladjunk előre, kezdjük az elején. A probléma ugyanis ott kezdődött, amikor megláttam, hogy a vizsgafeladatot 2003-as Wordben kell megcsinálni. Sokáig gondolkoztam, ez miért is fontos, de nem jöttem rá. Ha éppen 2004-et írnánk, és a 2003-as verzión kívül csak egy labilis és megbízhatatlan, amolyan Microsoft-féle béta verzió állna rendelkezésre, megérteném, hiszen nehogy már az egyszeri egyetemista egy kiszámíthatatlan programmal hozza létre az értékes félévi jegyet befolyásoló szent dokumentumot. Node. Ilyesmiről nincsen szó, jómagam is évek óda 2007-es Office-t használok, és magabiztosan állítom, hogy az én igényeimnek tökéletesen megfelel. Felmerült bennem az a gondolat is, hogy esetleg Földváry tanár úrnak 2003-as Office-a van, ezért kell nekünk is abban dolgoznunk - na de akkor miért ne hozhatnánk létre simán 2007-esben, majd menthetnénk el régebbi formátumban?

Végül félretettem ezt a problémát, szereztem egy 2003-as Wordöt, és belevágtam a munkába. Első próbálkozásomra január elsején került sor, és már kezdtem is büszke lenni magamra, amiért ilyen korán teljesíteni fogok egy feladatot - a határidő ugyanis hetedike volt. (Én pedig köztudottan mindent az utolsó utáni pillanatra hagyok.) Körülbelül egy órámba telt, míg a vérnyomásom a normálisnak kétszeresére ugrott, és habzó szájjal, véreres dülledt szemekkel ott nem hagytam a francba az egészet. Az első próbálkozásom tehát teljesen eredménytelen volt.

Január 5-én (miután a 3-4-5 vizsgakombóm lement) úgy döntöttem, itt az ideje egy újabb kísérletnek, magyarul szerettem volna az egészet letudni a fenébe, és kijelenteni, hogy "túl vagyok a felén". (A 11 vizsgámból 5-ön voltam túl, a szövegszerkesztés lett végül a hatodik áldozat.) Az ötödikei próbálkozás már több sikerrel kecsegtetett (az előző próbálkozásomat egy az egyben töröltem), de persze a saját hülyeségem ekkor is sok ideges percet okozott. (Például nem értettem meg, miért nem annyi fér ki nekem egy sorba, mint a minta pdf fájlon, míg végül rájöttem, hogy rosszul adtam meg a margók méretét.) Ami talán a legidegesítőbb volt az egészben, az a sortávolságok kiszámolgatása volt, mivel én hihetetlenül komolyan vettem a sorregiszter dolgot, és már ott tartottam, hogy majdnem felírtam mindenféle matematikai képletet a számoláshoz. (Végül hagytam az egészet a fenébe, és amit jónak láttam / amire találtam utalást a jegyzeteimben, azt írtam be.)

Volt egy olyan pont, ahol ismét majdnem feladtam, de végül sikerült kideríteni, mit rontottam el... utólag visszatekintve elég piszlicsáré kis apróság volt, és az én figyelmetlenségem, de elég komoly galibát és idegösszeomlást okozott. Ami még nagyon idegölő volt, az a lábjegyzetek formázása, valamint a sorok sűrítése-ritkítása, feltételes elválasztójelek és nem törhető szóközök variálása, hogy tényleg ugyanúgy nézzen ki az én dokumentumom, mint a pdf. De végül mindenen túlestem, a végeredmény pedig meglepő hasonlóságot mutatott a minta verzióval. Tisztában vagyok vele, hogy nem mindent oldottam meg úgy, ahogy a tanár úr elvárta volna, de remélem, ezek apróság számba mennek :D

Plusz feladatként (és a jobb értékelés reményében) lehetett tartalomjegyzéket és névmutatót is készíteni. Miután sikerült az eredetihez hasonlatos doc fájlt létrehoznom, olyannyira lenyugodtam, hogy még ehhez is volt türelmem. (Bámulatos, mire nem képes az ember, ha valami nem kötelező...) Bár fogalmam sincs, hogy a formázás megfelel-e Földváry tanár úr igényeinek (az ízlésünk ugyanis merőben eltér), de igyekeztem puritán megoldásokra törekedni, és nem túlcsicsázni a dolgot. (Remélem nem estem át a ló túloldalára.)

Összességében annyit mondhatok: úgy vettem észre, mindenki sokkal többet szenvedett a feladattal, mint azt előtte gondolta volna, tehát érdemes több időt szánni rá, mint amennyit elsőre szükségesnek vél az ember. Emellett talán jobb, ha nem egy ültő helyében szenvedi végig az egész dokumentumot az egyszeri vizsgázó, mert hosszú távon tényleg idegölő. Ha tehetitek, ne utolsó nap este, de még csak ne is délután álljatok neki. A feladat egyáltalán nem teljesíthetetlen (főleg ha valaki arra hajt, hogy görbüljön a jegy), de például órai jegyzetek vagy legalább odafigyelés nélkül szerintem nehezen megoldható. Fontos a türelem és a precizitás, na meg a kötélből lévő idegek.

Hogy az értékelés mennyire szőrös szívű, arról majd hétfőn tudok tájékoztatást adni, akkor lesz ugyanis jegybeíratás :)