Ókori és keleti vallások 1. - a vizsga után

Ezen is túl vagyok. És bizony teljes biztossággal állíthatom, hogy az eddigi legpocsékabb vizsgámat írtam ma délelőtt. Mielőtt belemennék az objektív feladat-elemzésbe és egyéb elfogulatlan leírásba, egyetlen megjegyzést szeretnék tenni:

Idézet Déri professzor úrtól, a félév első kurzusfórumbeli hozzászólásából:
"Ha valaki figyel, és ügyesen jegyzetel, gyakorlatilag föl is készült a vizsgára. Nem nehezek a közös órák vizsgái, hiszen a szakirányra kell összpontosítaniuk, ezt mi is tudjuk."

Minden tiszteletem a professzor úré, de ezzel sajnos nem tudok egyetérteni. Minden túlzás nélkül állíthatom, hogy figyeltem minden órán, mindent lejegyzeteltem, amit csak tudtam (az ínhüvelygyulladás elkerülését szem előtt tartva), és gyakorlatilag ezzel semmire sem mentem. Ezzel nincs is gond, nem várja el senki, hogy egy ilyen kényes témáról szóló előadássorozat vizsgáját mindössze heti másfél óra odafigyeléssel meg lehessen írni. (Kényes téma alatt azt értem, hogy nem csak a vallások, de már maga a vallás fogalma is megosztja az embereket, és komoly viták indítója.)

Az az állítás, miszerint nem volt nehéz a vizsga (mert gondolom a "közös órák" a vallásokat is jelenti), teljességgel relatív. Akivel eddig beszéltem, nem értett egyet ezzel az állítással. Én mindössze saját tapasztalatból egyetlen mondatot fűzök hozzá a témához: eddig erre a vizsgára tanultam összességében a legtöbbet, és ez sikerült a legrosszabbul. Sajnos én nem így értelmezem a "könnyű vizsga" fogalmát. Na jó, még egy mondat: ezzel nem testálom át a felelősséget senkire, én nem tanultam úgy és annyit, ahogy kellett volna, mindössze nem erre számítottam.

Nos, térjünk át az objektív részekre, nem szeretnék kapni a fejemre, elvégre ez egy nyílt, mindenki számára olvasható blog, vagyis semmi nem zárja ki azt, hogy egyszer maga Déri professzor úr is erre téved. :)

A vizsga egy fogalmazás írásával indult, konkrétan a numinózus fogalmáról kellett írni. Terjedelmi megkötésről nem volt szó (legalábbis én nem hallottam), az ehhez szükséges anyagot pedig Rudolf Otto - A szent c. könyvéből kellett megtanulni. Ezt a képfelismerés és jó pár fogalommeghatározás követte. Volt olyan kép, amelyről irányelvek nélkül írni kellett, amit jónak láttunk, és volt olyan is, amelyhez kiegészítő kérdések is tartoztak. (Például: theophania fogalma, rurális és urbánus szentélyek meghatározása, stb.) Nekem személy szerint a legtöbbre nem volt elég az idő. Ezt újabb fogalommeghatározás-jellegű kérdések követték (pl. mítosz fogalma, a görög mitológia bemutatása a Hermész-alakon keresztül, stb.). Utolsó feladatként a saját szakirányunkhoz kötődő vallások egyikéről kellett írni, konkrétan a szentély-/templomépületről.

Összességében a vizsga valóban az előre megadott kérdésekre épült, erre nem lehet panasz. Ennek ellenére, talán nem mondok újdonságot senkinek, ha azt állítom, keringenek keletis berkekben pletykák Déri professzor úr javítási metódusairól - hogy ezek kitől származnak és mennyi igaz belőlük, azt nem tudni. Mindenesetre ha igazak, akkor imádkozom a jegyem görbeségéért. Ha részben igazak, a hármasért. Ha nem igazak, a négyesért. (Ötösért nem nagyon imádkozom, annyira úgy érzem nem teljesítettem jól, hogy bármilyen körülmények között "példás" minősítést kaphassak a munkámra.)

Az utókornak tehát annyit, hogy tessék komolyan az eszetekbe vésni az órán látott képeket, pontosan tisztában lenni a fogalmakkal (A szentben szereplőkkel is!), és bizony az idézeteket is tessék megtanulni. Utólag okoskodva nem teljesíthetetlen a kurzus, főleg azzal a jóindulatú gesztussal együtt, hogy előre meg vannak adva a kérdések. A legnagyobb akadály talán az idő, amiből nincs sok, úgyhogy érdemes tömör, de mégis mindenre kiterjedő fogalommeghatározásokat megtanulni - a rizsázás nem ide való.

Jövő félévben okosabb leszek, és tudni fogom, hogyan, mennyit kell készülni a jó jegyhez. Ez a félév a tanulópénzé :)