Angolszász politikai kultúra - a vizsga után

A vizsga lebonyolítása körülbelül annyira volt hozzáértő, mint a számonkérésé úgy általában. (Aki nyomon követi a blogot, olvasta már pár vernyogásomat a handoutokról, elhalasztott vizsgáról, stb. - erre gondolok most elsősorban.)

Szokásomhoz híven - így a tizedik vizsga után talán már fogalmazhatok így - fél órával a kiírt időpont előtt megjelentem a vizsga helyszínén. Jobban mondva az egyik helyszínén. Ugyanis a 250 főnyi vizsgázni vágyót két külön terembe kellett beosztani - előzetes instrukciót nem kaptunk arról, mi alapján kerülünk az egyik, vagy a másik terembe. Az első időpontkor vizsgázók (akik között én is ott voltam egykoron, csak megfutamodtam és átraktam későbbre a vizsgát) azt mondták, ábécé szerint osztották be őket egyik, illetve másik terembe. (Bár akkor a kettő közül az egyik más épületben volt.) Nálunk ez nem így történt, túl egyszerű lett volna.

Először a B épülethez mentem, majd mivel ijesztően kicsinek találtam az embermennyiséget, átmentem a D épületi helyszínhez. Itt már nagyobb volt a népsűrűség, egy idő után túl nagy is lett. Nem baj, gondoltam, mivel ez a terem volt magának az előadásnak a terme is, talán ide jönnek először tájékoztatni minket a beosztásról. Hát tévedtem. Körülbelül 15 perces késéssel megjelent a tanárnő, és egyszerűen betessékelt minket. Semmi betűkiabálás, semmi "az utolsó 30 menjen a másikba", csak menjünk. Aztán egyszer csak - amikor a díszes társaságnak körülbelül kétharmada bejutott a terembe - kijelentették, hogy oké, a többi menjen a B épületbe. Fenomenális szervezés, mondhatom. A lépcsősoron hátra arc, elsőkből az utolsók, cammogtunk át a másik épületbe mint egy kis óvodáscsoport.

B épület, tulajdonképp hazai terep (itt van a japán tanszék), gondoltam, nem lesz gond. Aztán amikor végre mindenki letette a sejhaját a padokra, a tanárnő ismét megjelent: nem lesz jó ez így sem, nagyon sűrűn ülünk, a szélsők álljanak fel, egy harmadik termet is sikerült szereznie hirtelen-gyorsan, úgyhogy menjenek oda. Az "egy-két ember még jöjjön" procedúra párszori lezajlása után jött az "üljenek távol egymástól" rész. Bár a tanárnő az ELTE nevében kért bocsánatot, mondván pimaszság 250 embert két ekkora terembe kiírni, valójában a hozzáállás hibádzott: tudnak számolni azok, akik kiosztották a vizsgatermeket, csak éppen férőhellyel. Hétköznapi értelemben vett férőhellyel.

Ha a D épületi nagyelőadó 160 fős, akkor oda vizsgázni is 160 főt írnak ki. Nem 80-at, mert a tanárnő szereti, ha másfél méterre ülnek egymástól a hallgatók. Érthető a hozzáállás a puskázást illetően - én sem szeretem, ha a nálamnál lustábbak és kevésbé szorgalmasak az én tudásomból szeretnének levizsgázni - de ha nincsen hely, akkor nincsen hely, ennyi. Végül már nem néztem, mennyi ideig tartott a hercehurca az ülőhelyekkel, de háromnegyed háromig írtuk a vizsgát, másfél óra volt elméletileg, matematikailag ez azt jelentené, hogy negyed kettőkor kezdtünk - hát negyed kettőkor én még a D épület lépcsőjén ácsorogtam. Szóval nem tudom, de háromnegyed órát minimum csúsztunk a kezdéssel.

Magáról a vizsgáról is pár szót: ez a tantárgy egyértelműen átvette a stafétát az ókori és keleti vallásoktól olyan tekintetben, hogy mire tanultam eddig a legtöbbet. Erre a vizsgára ugyanis messze többet tanultam, mint bármelyik másikra eddig. Mégsem vagyok biztos a jól megérdemelt ötösömben, egyáltalán nem... Sőt. Körülbelül 170 helyre kellett beírogatni a hiányzó szavakat, nekem feleletválasztós kérdés nem is rémlik, olyan viszont igen, amire csak néztem, mint borjú az új kapura. Olyan mondatok is szerepeltek, amikhez még hasonlót sem véltem olvasni soha, ez egy kicsit kétségbe ejtett. De javarészt tudtam írni minden helyre valamit.

A bukástól nem féltem a bőrömet, de nem is reménykedek csodás jegyben. Hihetetlenül bizonytalan vagyok annak terén, hogy mire számítsak, mert fogalmam sincs, mennyi pontot lehet veszteni a bizonyos jegyekig... Minden esetre a legjobbakat remélem. A kérdések a legalapvetőbb dolgokra is rákérdeztek, de a nagyon apró-cseprő részleteket is számon kérték, néha plusz pontért, néha nem. Komolyan nem tudom, mire számítsak XD De annyit kijelenthetek, hogy a vizsga nehéz volt. (Valamint ezzel szemben azt, hogy rengeteget készültem, úgyhogy durci lesz, ha nem kapok szép jegyet :D)

Ha lesz új jegy (művtörit azóta sem tudom!), vagy új vizsga (magyarul nyelvtudomány hétfőn), majd jelentkezem :)