Az irodalomtudomány alapjai - a vizsga után

Túléltem. Mármint életem első igazán nagy lélegzetvételű írásbeli vizsgáját. (A japán végülis "csak" részben számított bele a félévi jegybe, ez maga volt a félévi jegy.) Aki felveszi ezt az órát, és kicsit utánaérdeklődik a tapasztaltabbaknál, találkozik majd egy "könnyített" készülési móddal. (Nem akarok belemenni a részletekbe, de mint minden létező előadás esetében, az irodalomtudománynál is közkézen forognak jegyzetek stb.) Nos, erről annyit mondanék: a ketteshez elég. Józan paraszti ésszel társulva és tényleg megtanulva az egészet a hármasra is. Legalábbis az idei feladatlaphoz mérten, amit most írtam röpke két órája.

Aki a négyest, ne adj' isten az ötöst célozza meg magának, barátkozzon meg a gondolattal, hogy bizony el kell olvasnia a feladott anyag egészét, sőt valószínűleg az elolvasás önmagában nem lesz elég. A közkézen forgó irat annyit segít valójában, hogy vázolja az előforduló feladattípusokat - már pedig ezt bármelyik felsőbb éves szóban is meg tudja tenni, sőt én is meg tudom itt tenni most. Érdemes benyalni az irányzatokat (pozitivizmus és társai), az elméleteket (Morris a szemiotizmusról, Propp mese-elmélete, Bühler organon-modellje stb.), a retorikára vonatkozó részeket (beszéd típusai, részei, miegymás), fel kell tudni ismerni a retorikai alakzatokat (küklosz, epifora stb.), tudni kell beszélni a színházakról (francia klasszikus színház példának okáért), a drámák fajtáiról (céldráma, analitikus dráma), hirtelen ennyi jut eszembe. A probléma a következő feladatnál kezdődik: fogalommeghatározás.

A fogalmak egy része még a gimnáziumi szint elérésével is könnyedén megoldható (metonímia). Más részéhez komoly mennyiségű seggelés kell (vers commun). És vannak olyan fogalmak, amelyekhez bizony kénytelen kitekinteni az egyszeri vizsgázó a szent közkézen forgó irat lapjai közül, mert ott biztosan nem találja meg őket (figurális séma, katalektikus metrum). Vannak hosszabb kifejtést igénylő (2 pontos) és csak pár szavas meghatározást elváró (1 pontos) fogalommeghatározások is. Az eddig általam említettek a rövidebb leírás kategóriájából voltak, de sajnos azt kell mondjam, a hosszabb meghatározást igénylők között is ugyanúgy megtalálhatók olyan szókapcsolatok, amelyekre a csak a szent iratból készülők enyhe megrökönyödéssel bámulnának.

Az utókor okulására tehát: a vizsga nem tesztjellegű, nincsenek választási lehetőségek, de féloldalas esszét sem kell írni sehova - nincs is rá hely. A feladattípusokból leszűrhető elemeken kívül (elméletek, műfajok, modellek, sorfajták, strófaszerkezetek stb.) tehát érdemes a megtanulandó szöveg olvasgatása közben memorizálni azokat a fogalmakat, amik potenciálisan megjelenhetnek a vizsgán. (Ergo amit kapásból nem vág rá az ember saját kútfőből, hanem sajátosan irodalomtudományi szakkifejezés.)

Konkrétabb és szubjektívabb véleménnyel holnap jelentkezem, jegybeírás után. (A japán jegyeket is holnap írják be, dupla móka :) )