Japán szakok - KRE és ELTE - 5. rész

Folytatódik a két japán szakot összehasonlító bejegyzés-sorozat. Enjoy!

15. Szakkörök, ilyesmi
Van bármi szakkör, pl kalligráfia, vagy filmklub, bármi hasonló KRE-n? Ha igen, mennyire népszerű?

KRE:

Szakkörök akadtak, például kalligráfia az évek óta van heti rendszerességgel, meg volt még ikebana is egy időben. Voltak beszélgetős délutánok is, de filmklub meg ilyesmi legjobb emlékeim szerint nem. Ugyanakkor ha volt valahol japán filmvetítés vagy hasonló, akkor általában többen mentünk/mentek mindig.

ELTE:

Ilyen szempontból mi sem vagyunk eleresztve, de kalligráfia nálunk is van. (Ebben a félévben olyan időpontban, amire én nem tudok járni T-T Bár ez annyira nem meglepő, ha figyelembe vesszük a csodás órarendem időbeosztását.) Ikebanáról nem hallottam, filmklubról pedig még csak ötlet szintjén, de nem tudok róla, hogy ez el is jutott volna a megvalósításig.

16. Nyelvoktatás
Mennyire beszéd- illetve olvasás-orientált a nyelvoktatás? Nagy hangsúlyt fektetnek a kanjikra? Inkább olvasni tanítják őket, vagy az írásukat is fontosnak tartják?

KRE:

A kezdő japános órákról nem tudok nyilatkozni, de magukon az órákon sem a beszédre sem az olvasásra nem helyeztünk nagy hangsúlyt. A nyelvhelyesség órán szinte mindig írás (fogalmazások, egy város ismertetése, stb.) volt a feladat, így igazából azt mondanám, hogy arra helyezték a legnagyobb hangsúlyt. Emellett persze a feladatoknál meg ezeknél mindig egy-egy embernek kellett felolvasni a dolgokat és a vizsgán sokszor volt olyan, hogy egy szituációt kellett előadni párban, illetve egy témáról hosszabban beszélni. Eléggé vegyes volt az arány, meg aztán a nyelvtan órán az volt a „szokás”, hogy mondatonként egy ember olvas és fordít, majd megbeszéljük a nyelvtani dolgokat.

Ami még eszembe jutott az, hogy nyelvhelyesség órán volt egy félév mikor témák voltak megadva amiket el kellett osztanunk egymás között és mindenkinek jutott úgy 5-6 téma, ezekről pedig előadást kellett tartanunk a többieknek az órán.

ELTE:

Ahogy azt már korábban is említettem, az ELTE bevallottan az olvasásra helyezi a hangsúlyt. Ez áll a középpontban a szakszövegolvasás órákon, Uchikawa tanárnő mindkét óráján, és Ono tanár úr egyik óráján is. Egyetlen olyan gyakorlat van jelenleg, ami az írásra koncentrál, itt minden órára egy-egy fogalmazást kell írni, amit a tanár kijavít. A kanji tesztekben is túlnyomó többségben csak az olvasatokat kell tudni, a kanjira átírás nagyon kis százalékát teszi ki a számonkérésnek. Beszéltetni csak annyit beszéltetnek minket, amennyi "muszáj": felolvassuk a feladatokat, szakszövegolvasáson az eredeti japán mondatokat, ilyesmi.

17. Nyelvészet, irodalom, kultúra, történelem
Van olyan, amire nagyobb hangsúlyt fektetnek, több óra van? Vagy megoszlik a dolog, és mindenből egy picit tanítanak? (Bár gondolom ez a specializációkkal is összefügg.)

KRE:

Ez valóban inkább specializáció függő, de mindegyikből tanulunk egy kicsit alapjában véve. A nyelvészet és irodalom az, amiből a legkevesebbet tanuljuk, mert mindkettő csak egy-egy féléves tárgy. A nyelvészet esetében tényleg csak a felszínt kapargattuk meg, míg bár az irodalom is csak féléves tantárgy, de a leadott anyag mennyisége és a vizsgára szükséges könyvek száma (egy-egy írótól egy-egy művet kell elolvasni kötelezően, de mi választhatjuk ki melyiket, viszont így is kb. 15 könyvre kell gondolni) igen szép mennyiség.

Amiből valamivel többet tanulunk az a történelem és társadalomismeret, de a történelem is igazából csak két félév, amiből az első a földrajzi dolgokkal és ilyen általánosabb kulturális témákkal megy el, a másodikban pedig a tényleges történelem anyag leadását próbálják meg véghez vinni, de igen kevés sikerrel és nem túl részletesen (mondjuk egy töri specializációhoz képest).

ELTE:

Alapvetően mi is mindenbe belekóstolunk egy picit. Itt megint nem tudom elkerülni azt, hogy kétféle rendszerről írjak, mert a 2011-es tanegységlista-változtatás sok mindent összekutyult. Nekünk még két félév leíró nyelvtan és irodalom van, a kisebbeknek már csak egy-egy. Szerintem ezt kár volt összesűríteni, de biztosan jobban tudják, akik elintézték :) A japán történelem nálunk is két félév, de mi rögtön belecsapunk a lecsóba, és szerintem eléggé részletesen vesszük végig a japán történelmet. A földrajzi tudnivalók például a japán kultúra és társadalom óra keretein belül hangzottak el, ami szintén két féléves tárgy.

Ezen túl további képzésben a szakszemináriumok segítségével részesülhetünk. Idén például Sági Attilánál nyelvészet a téma, Papp Melindánál főként társadalmi, szociológiai jellegű kérdésekről beszélgetünk, Vihar Juditnál műfordítás folyik (ahh miért nem vettem fel T__T), Nyeste Zsoltnál pedig ha jól tudom, történelem a téma.

18. Otakuk? XD
Mennyire volt jellemző az évfolyamodra, hogy Arashi posztereket simogattak órák között, vagy cosplayeket tervezgettek? :D Volt olyan esetleg, aki hogy utálta mindezt?

KRE:

Szerintem nálunk nem volt senki olyan beteges otaku. Mindenkivel lehetett normálisan beszélni és nem csak japános témákról, hanem máshoz is hozzá tudtak szólni. Persze akadtak olyanok, akik egy-egy név vagy hasonló hallatán elkezdtek visongani (még kibírható szinten XD), de ez a kisebbség volt. Senki sem volt olyan idegesítő otaku, hogy mondjuk folyton csak egy témáról (valamelyik együttes, stb.) tudott beszélni és nem lehetett hozzászólni, ha az ember jót akar magának.

ELTE:

Ez nálunk is így működik, nagyjából :) Én őszintén szólva azt hittem, hogy sokkal inkább anime-, dorama-, és j-pop-orientáltabb lesz a társaság, de talán csak azért gondoltam így, mert anno a SzASz (Szombathelyi Anime Szövetség) tagjaként mélyítettem el a japán iránti szeretetemet, így mondjuk úgy, hogy hozzá voltam szokva az otakukhoz :D Tehát a túlnyomó többség nálunk is néz animéket, vagy doramákat, vagy hallgat japán zenét, sőt a cosplay is előfordul, mint hobbi, de senki sem viszi túlzásba, egyáltalán :)

19. Megítélés
A külsősök (tehát nem japán szakosok), akik valamennyire mégis otthon vannak a japán szakban (tehát tudják, hogy az ELTE-n is van) hogy állnak a KRE-hez? Én hallottam olyan is, aki szerint a KRE a jobb, és olyat is, aki szerint az ELTE. Te tapasztaltad a különbséget, a megítélés szempontjából? 

KRE:

A legtöbb ember szerintem ugyanúgy áll a KRE-hez ahogy az ELTE-hez is. Vannak, akik szerint az egyik, mások szerint a másik iskola jobb. De ez szerintem mindig is így lesz, meg mindenhonnan hallani ezt-azt, de ki tudja mi az igazság? (Maximum aki oda jár.)

Ugyanakkor egyszer jártam az ELTE-n a keletis könyvtárban (nem tudom hogy hívjátok), és az ott dolgozó hölgy finoman szólva is nagyon nem volt kedves, mikor az első kérdésére, hogy ELTE-s vagyok-e azt válaszoltam, hogy nem, majd megkérdezte akkor mégis honnan jöttem, és kiderült, hogy a Károliba járok.

ELTE:

Így utólag olvasva nem tudom, ezzel a kérdéssel mit is akartam konkrétan XD Én sem tapasztaltam eddig semmi megítélési különbséget. Még ha tisztában is van a beszélgetőpartnerem azzal, hogy a Károlin is van japán szak, nem nagyon ismeri a kettő közti különbségeket.

Bevallom, én még nem jártam a távol-keleti könyvtárban (juj, de csúnya vagyok!), de akivel eddig beszéltem, mind azt mondta, hogy az a hölgy senkivel sem kedves, úgyhogy senki ne vegye magára, akire esetleg csúnyán néz XD

20. HÖK
Volt aktív HÖK-ös tevékenység? Én szinte semmit nem tudok a mi HÖK-ünkről, csak azt, hogy léteznek :D Inkább a színfalak mögött tevékenykednek XD Ez nálatok is így van?

KRE:

HÖK-ről nem sokat tudok (nem is nagyon foglalkoztam vele) azt leszámítva, hogy egyszer a TO-n jól kiszúrtak velünk, mert valami papírt be kellett volna vinni nyomtatva, csak ezt elfelejtették megemlíteni. Ekkor mentem be kb. először és utoljára a HÖK irodába és ott képesek voltak nekem minden szó nélkül kinyomtatni azt az egy egész oldalt, amit a TO-n sose tettek volna meg.

ELTE:

Örülök, hogy nem csak én vagyok ilyen tájékozatlan. Annyit tudok a HÖK-ről, hogy a HÖK-ösök mindig tájékozottabbak, mint én, mindenhol ott vannak, meg egy-egy emberke néha elém tol egy-egy papírt, hogy írjam alá, amikor képviselőnek jelentkezik XD

***

Ennyi lett volna az összehasonlítás :) Nem sokára tervezek egy újabb bejegyzést írni, ugyanis miközben ezeket közzétettem, kaptam visszajelzéseket, miszerint az itt leírtak egy kissé elavultak a KRE szempontjából. Mivel a barátnőm, akit kifaggattam, 2011-ben lediplomázott, ezért ez nem különösebben meglepő :) Kaptam tehát innen-onnan friss információkat is, néhányat itt is olvashattok, a megjegyzések között. Ezeket csokorba fogom gyűjteni, és közzéteszem. Akiben esetleg maradt kérdés, tegye fel nyugodtan itt kommentben, hátha tudok válaszolni, vagy olvassa valaki olyan a kérdést, aki tud :)

Köszönöm az érdeklődést! ^^

Japán szakok - ELTE és KRE - 4. rész

Folytatódik a két japán szakot összehasonlító bejegyzés-sorozat. Enjoy!

10. Ösztöndíjak
Vannak ösztöndíj-lehetőségek?


KRE:

Ösztöndíj lehetőség több is van, de egészen őszintén szólva engem soha nem érdekelt, mert tudtam, hogy nem vagyok az a fajta ember, aki kibírná egy évig távol valahol és egyedül. Emellett most, hogy már külön van BA meg MA sok esetben a mesteresek kapják meg az ösztöndíj lehetőségeket, amit nem tartok túl szerencsésnek. Illetve muszáj megemlítenem, hogy sok esetben a kis tanár kedvencek kapják meg az ösztöndíjakat...

ELTE:

Azokról az ösztöndíjakról, amikről én hallottam már, a GyIK menüpontban olvashattok, így azzal nem húzom az időt (és a helyet). Aki pedig szorgalmasan olvasta a bejegyzéseimet az elmúlt hónapokban, az nagyon jól tudja, hogy a részrehajlás sajnos nálunk is előfordul... Talán ez megint olyasmi, ami mindenhol felüti a fejét, ahol emberek vannak :)

11. Nyelvi szint
A harmadik év végére milyen szintre juttatnak el titeket "papíron", és mennyi ebből a valódi tudás? (Bár gondolom ez utóbbi teljesen relatív...)

KRE:

Nálunk nagyon vegyes volt a nyelvi szint, ami a csoportot illeti, és nem feltétlenül a kezdő és haladó japánosokra gondolok. Nagyon sok önszorgalom kell ahhoz szerintem egy ilyen szakon, hogy az ember ténylegesen fejlődjön, legalábbis nálunk a nyelvórák nem elegendőek úgy igazából. Ezért szoktak sokan csalódni, mikor azt hiszik majd itt megtanulnak teljesen jól japánul és mennyire egyszerű dolguk lesz, aztán a végén ráébrednek, hogy ez mégsem egészen így volt. Én azt mondanám olyan N3 és N2 közötti szintre lehet eljutni, de voltak csoporttársaim akik alapvető dolgokkal nem voltak tisztában, és ez főleg azért volt, mert otthon nem néztek utána dolgoknak és nem is érdekelte őket annyira a tanulás.

ELTE:

Ehhez gyakorlatilag nem tudok semmit hozzátenni, nálunk ugyanez a helyzet. A lehetőség adott, hogy önszorgalommal karöltve fejlődjünk, mert a tanárok például folyamatosan buzdítanak minket, hogy zaklassuk őket bármivel, saját magunktól írt fogalmazásokkal, kérdésekkel, akármi - ők szívesen segítenek. De a tanórák önmagukban valóban nem nyújtanak (heti kétszer, kezdetben háromszor másfél órában nem is tudnak nyújtani) olyan oktatást, ami segítségével varázslatosan mindenki eljut N1 szintre három év alatt. A kulcsszó nálunk is az önszorgalom. Bár valószínűnek tartom, hogy aki alapvető dolgokkal nincs tisztában, azt megrántják nyelvgyakorlaton - talán itt bukkan felszínre az itt inkább jellemző létszám-ritkítás oka :) Viszont azt feltétlenül meg kell említenem, hogy az ELTE japán szaka bevallottan az olvasásra koncentrál, az írás és a beszéd gyakorlása eléggé háttérbe szorul.

12. Gyakorlatok vs. előadások
Nekünk első évben egyetlen gyakorlatunk volt, a nyelv, úgyhogy vizsgaidőszakban hülyét kaptunk a rengeteg vizsgától. Nálatok volt hasonló, vagy egészséges arányban voltak a gyakorlatok és az előadások?

KRE:

Az elején szerintem kevesebb volt a gyakorlat és a töltelék alapozó tárgyaknak köszönhetően több volt az előadás, de aztán a harmadik év végére egészen jó arány alakult ki. Előadásból szerintem mindig több volt, de nálunk olyan gyakorlatként meghirdetett tárgy is volt, ahol a vizsgaidőszakban vizsgáznunk kellett belőle meg ilyen kedves dolgok. Főleg a nyelvtan, nyelvgyakorlat és nyelvhelyesség volt ugye gyakorlat, ezen kívül meg az előadások voltak többségben.

ELTE:

Mi első félévben a létező legegészségtelenebb egyensúlytalansággal kezdtünk: az egyetlen egy szem gyakorlatunk a japán nyelv volt, de még ebből is vizsgázni kellett félév végén. Ez az arány a második félévben sem módosult. Viszont most, a második tanévben már kellemesebb az eloszlás. Előadásként fut a japán töri, a maradék keleti tárgyak (vallások és töri), meg a leíró nyelvtan. Ezen kívül gyakorlatnak számít a régi japán is, a szakszemináriumok is (ki gondolta volna? :D), a filológia is, és a szakszövegolvasás is. Bár így félév közben is hajtani kell, legalább vizsgaidőszakban nem kapunk idegösszeomlást :D 

13. További tervek
A szaktársaid mihez kezdtek/kezdenek diploma után? Sokan mentek japán MA-ra? Van, aki már talált is munkát mióta végzett? Egyáltalán milyen tervekkel érkeztek a szaktársaid japán szakra? Mik akartak lenni, amikor nagyok lettek? XD (Ez hülyén hangzott.)

KRE:

A legtöbb lelkes ember azért jött/megy szerintem japán szakra, hogy majd ott megtanul japánul és az milyen jó lesz. De úgy vettem észre, hogy akik a nyelven kívül annyira nem érdeklődnek a japán kultúra iránt, azok feladták még viszonylag időben (első év után).

Nekem úgy tűnt, hogy többen vannak azok, akiknek még nincsenek konkrét elképzeléseik (köztük én is…) a jövőjüket illetően, mint azok, akik már tudják, hogy mihez szeretnének kezdeni majd. Sokakat szerintem csak az érdekel, hogy legyen egy diplomája és olyan szakot végezzen, ami még érdekli is, de nem gondolnak bele mihez tudnak kezdeni majd ezzel. Aki tényleg fordító szeretne lenni, vagy valami Japánnal kapcsolatos témában szeretne úgy igazából kutatni és hasonlók, azok továbbmennek MA-ra.

ELTE:

Annak idején megkérdeztük Uchikawa tanárnőt, ő milyen lehetőségeket lát a japán diplomában, és valami hasonlót vázolt nekünk, mint amit a barátnőm is. Valójában két lehetőség áll előttünk: vagy a japán mellett egy másik, kompatibilis szakot végezni (gazdasági, politikai, hasonló), vagy nagyon komoly és nagyon alapos nyelvtudást szerezni, azaz kimenni Japánba és/vagy (de inkább és) elmenni MA-ra. Úgyhogy én kimondanám, amire finom utalásokat a KRE-s szövegrészletben is véltem felfedezni: önmagában egy japán BA diploma nem sok mindenre jó. Én például szívem szerint műfordító lennék, néha írnék egy-egy könyvet, verseskötetet, meg ilyesmi :D Ugye milyen reális tervek?

14. Viszony a másik iskolával :D
Nálatok jellemző-e az ELTE bármilyen nemű emlegetése?

KRE:

Itt nem vettem észre semmi különösen kirívó dolgot. Biztos akadt, aki néha egy-egy rossz megjegyzést tett az ELTE-re, de megmondom őszintén nem nagyon volt téma az ottani japán oktatás.

ELTE:

Nálunk azért gyakran szóba kerül a Károli. A tanárok egy része szinte tabuként kezeli ezt, ami azért vicces :D (Bár ők sem gondolják komolyan, de szórakoztató, amikor "a konkurens egyetem" és "az iskola, aminek nem mondjuk ki a nevét" körülírásokkal próbálkoznak :D) De alapvetően nem ez az általános hozzáállás :) Amikor a társaság elkeseredik, hajlamosak vagyunk "miért nem mentem a Károlira" jellegű megszólalásokat elereszteni, főleg ha egy-egy tanerő a "hibás", ilyenkor nagyon vágyakozunk egy olyan egyetemre, ahol nem tanít az illető XD Mindemellett elég skizofrén módon igyekszünk bizonygatni is, hogy azért jó hely ez az ELTE, ilyenkor általában olyasmikbe kapaszkodunk, mint hogy nálunk lehet választani a második keleti nyelvek közül, meg hasonlók XD

No, az ilyen szélsőséges helyzeteket félretéve: nem kevés embernek közülünk van ismerőse a Károlin, innentől kezdve ellenségeskedés, mint olyan, nem nagyon fordul elő. Viszont mégis mintha kényszert éreznének páran a rivalizálásra ^^; Amikor kijelentettem, hogy megfordult a fejemben, hogy a KRE japán MA-jára jelentkezzek, többen kilátásba helyezték, hogy engem ott biztos ki fognak utálni, amiért eltés voltam, sőt föl se vesznek. Ugye ez nem így működik? ¤.¤

Folytatása következik!

Japán szakok - ELTE és KRE - 3. rész

Folytatódik a két japán szakot összehasonlító bejegyzés-sorozat. Enjoy!

6. Alapozó tárgyak
A teljesség igénye nélkül, milyen alapozó tárgyaitok voltak? Hasznosnak találtad őket?

KRE:

Az alapozó tárgyak egy része szerintem hasznos volt, de az egyházismeret, bevezetés az irodalomtudományba, valamint mondjuk a filozófiatörténet olyanok voltak, amelyeknek nem sok értelmét láttam, és csak az időt vették el, amit sokkal hasznosabb dolgokra is lehetett volna fordítani. A legtöbb alapozó tárgy számomra csak felesleges macera volt. Végigülni is kihívás volt szinte, nem hogy készülni rá, bár ezzel nem is lett volna akkora gond, de itt az osztályzás sem mindig volt arányban a diák teljesítményével.

ELTE:

Ez természetesen olyan kérdés, amivel kapcsolatban nem lehet objektívan véleményt nyilvánítani, de azért megpróbálom. Nálunk is voltak alapozó tárgyak dögivel, bár az új tanegységlista meglehetősen megkurtította ezeknek a számát, úgyhogy itt már az én tapasztalataim sem teljesen mérvadók.

A filozófiatörténet nálunk részben a keleti filozófiákra volt kiélezve, így számomra nem tűnt teljesen feleslegesnek (pl. tao, buddhizmus, stb.). Azt viszont soha nem értettem, hogy nekünk, keleti kultúrásoknak, miért kellett az ókori kultúrásokkal együtt elvégeznünk egy halom tárgyat, aminek az lett az eredménye, hogy az ókorisok torkán is lenyomták a kínai, tibeti, stb. vonatkozású anyagokat, ahogy nekünk is meg kellett szenvednünk az ókori római, görög, stb. leckékkel. Ezen kívül zavaró még, hogy jelenleg éppen másodszor hallgatjuk végig ugyanazt a keleti vallások előadásokon, amit annak idején az ókori és keleti vallások órán is leadtak. (De ezúttal legalább csak a keleti országok vallásairól tanulunk.)

Az irodalomtudományt és a nyelvtudományt én angolos tárgyakként végeztem, így ez a tapasztalatom nem mérvadó, de a nyelvtudományt utólag nagyon hasznosnak tartom, mert sokat építünk rá (leíró nyelvtan például). Ezzel szemben az irodalomtudománynak azóta sem láttam semmi hasznát. Mások persze nyilván máshogy vannak ezzel... Végső konklúzióként annyit mondanék, hogy az én évfolyamomban szerintem túlzásba vitték az alapozó órák számát, és a fiatalabbak ilyen szempontból jobban járnak.

7. Szórás
Mennyire ritkították meg a szakot? Kb. hányan kezdtetek, és mennyire fogytatok el végül?

KRE:

A szakot egyáltalán nem ritkították meg. Szerintem nem volt nálunk senki, akit kiraktak volna. Ettől függetlenül voltak páran (2-3 ember?), akik az első évet követően félbehagyták a szakot és más egyetemre, azon belül is más szakra jelentkeztek és kezdték meg újból a tanulmányaikat. Valószínűleg az ő előzetes elvárásaiknak nem felelt meg a japán szakon történő oktatás, vagy csak később jöttek rá, hogy nem is ez az, ami igazán érdekli őket. Emellett voltak páran olyanok is, akik egy másik egyetemet is elkezdtek a japán szak mellett és ezért egy évet csúsztak (két passzív félévet elhasználták). Egyébként vannak olyanok is, akikkel együtt kezdtem, de tudom, hogy még nem végezték el a szakot (többek között a fránya alapvizsga meg a szakdolgozat meg nem létének köszönhetően).

ELTE:

Nálunk elég nagy divat a ritkítás, legalábbis ahhoz képest, amit a KRE-vel kapcsolatban írt a segítőkész barátnőm. Annak idején 30-35 fővel indultunk, jelenleg maximum 20-an lehetünk, szerintem. A felsőbb évesek tapasztalatai szerint diplomát minden évben maximum 15-en szereznek. (Hangsúlyoznám, ez azért nem úgy működik, hogy 15-nél húzzák meg a vonalat, és több nem kaphat, csak egyszerűen ennyi hallgatónak sikerül.) A legtöbb ember szerintem magától adja fel a szakot, tőlünk jó páran már első félév után eltűntek. (Nagyrészt azok, akik másik egyetem mellett kezdték el a japánt, vagy már korán látható volt, hogy nem érdeklődnek nagyon lelkesen a szak iránt, inkább csak valami "egzotikus diplomát" szeretnének, ami jól hangzik.) Vannak olyanok is, akiket a nyelvi órákon buktattak meg, ami vagy egy év csúszást jelent, vagy sokak esetében az elkedvtelenedést és a szak félbehagyását. Nem kevesen vannak nálunk is, akik idő közben úgy döntöttek, inkább 4 lazább év alatt végzik el a szakot, mint 3 izzasztó alatt. (Többségük szintén két egyetemet végez párhuzamosan.) 

8. Alaptudás
A nagy kérdés, ami mindenhol felbukkan: kell alap nyelvi tudás a szakhoz? Ha nem, akkor szétosztanak titeket kezdő és nem kezdő csoportra? Nagy hátrányban van az, aki nem rendelkezik előképzettséggel?

KRE:

Az a véleményem, hogy bizonyos szintű alaptudás nélkül nagyon nehéz lehet a szak. Bár ugye nem feltétel a nyelvtudás felvételinél, de a nyelvi órákat leszámítva nem lehet egyszerű lépést tartani a tanulnivalóval egy biztos alap megléte nélkül.

A nyelvi óráknál vannak kezdő és haladó csoportok, amit elvileg úgy döntenek el, hogy az első órán van egy teszt, amit mindenkivel megíratnak, és ezek alapján osztják szét az embereket, hogy ki melyik csoportba kerüljön.

A másik nehézség, amivel a kezdő japánosnak szembe kell néznie, az a másik keleti nyelv. Ezt általában az első és második félévben veszi fel mindenki (de egyébként nincs meghatározva mikor kell), és japánul meg kínaiul tanulni egyszerre az alapokat szinte lehetetlen anélkül, hogy ne menne az egyik rovására. Hiraganát és katakanát tanulni és közben a hanzi-kat is elsajátítani egyszerre nem egy leányálom. Ugyanakkor, ha van az embernek valami fogalma a japán nyelvről, és esetleg már kanjikkal is találkozott, merőben más a dolog.

Egy plusz dolog a témához: a két csoportra való szétbontás semmit nem jelent a harmadik év végére megszerzett nyelvtudás tekintetében, mert volt olyan kezdős, aki sokkal jobban tudott japánul a végén, mint az, aki haladóként kezdte, de lusta volt, és nem fektetett különösebb energiát a nyelvtanulásba.

ELTE:

Az előzetes nyelvtudás nálunk sem feltétel, sőt az alap feltételezés az, hogy senki sem tud japánul, akit felvesznek. Nálunk is létezik szintfelmérő teszt, de ezt csak azok írják meg, akik a másodévesekkel szeretnének egy nyelvórára járni, azaz már tanultak japánul. Korábban már említettem, nálunk egy ilyen személy van, valamint az alattunk lévő évfolyamból összesen talán ketten csatlakoztak hozzánk második év elején. (Hű, őket már rég láttam, megvannak még vajon? :D)

Attól függetlenül, hogy majdnem mindenki az elsőévesek nyelvgyakorlatára járt, azaz nulláról kezdte a tanulást, sokan már tanultak előtte japánul, ha nem is sokat. A hiraganák és a katakanák (főleg az előbbi) sok szaktársamnak már nem okozott gondot az első tanítási napon se, és az alapvetőbb nyelvtani szerkezetek is ismerősek voltak számukra. Az animékből összeszedett szókincsről ne is beszéljünk :)

Nem volt egyszerű lépést tartani a többiekkel (én a legnagyobb igyekezetem ellenére sem tudtam még a hiraganákat sem memorizálni, szóval gyakorlatilag nulláról indultam), főleg az olvasás okozott gondokat. Mert hiába könnyen érthető a nyelvtan, ha nem tudod elolvasni a feladatot :D Szóval ha mást nem, a hiraganákat érdemes megtanulni a "juhé, felvettek!" és a "juj, itt az első tanítási nap" között. Megéri.

Mindettől függetlenül a különbségek nagy része hamar eltűnt a gyors tempónak köszönhetően, és azok, akik egy kicsit ismerték a nyelvet, nem sokáig voltak előnyben.

9. Plusz keleti nyelv
Nálatok is kötelező (volt) plusz egy keleti nyelvet tanulni? Ha igen, volt választási lehetőség, hogy mit?

KRE:

Már rögtön az első félévben felvettük a csodás plusz keleti nyelvet. Nálunk nincsen választási lehetőség, csak a kínai nyelv volt az, amit lehetett és kellett is tanulni két féléven át. Nem mondom, hogy szörnyű volt, de azoknak, akik kezdő japánosok és egyszerre kell a japán és a kínai nyelv alapjait is elsajátítani, annak nagyon nehéz lehet.

ELTE:

Először is: az én évfolyamom volt az utolsó, akinek kötelező volt második keleti nyelvet választania. A tanegységlistával való babrálásnak hála az ifjabb generációknak már nem kell ezzel törődniük. De, amíg létezett maga az intézmény, addig a választási lehetőségek skálája elég széles volt. Van szaktársam, aki kínait, van, aki mongolt, van, aki tibetit tanul, én pedig - ahogy a rendszeres olvasók már tudhatják - a koreaival küzdök hősiesen.

Nálunk tudtommal senki sem vágott ebbe bele első évben, legtöbbünk most csinálja, másodikban, de van olyan is, aki a harmadik tanévre hagyja. Sajnos kicsit könnyű mellényúlni, mert nagyon eltérnek a követelmények az egyes órákon. Minket koreain például eléggé meghajtanak, míg az alapján, amit a mongol gyakorlatokról hallottam, arrafelé egészen más a helyzet.

Folytatása következik!