Subscribe:

Ads 468x60px

2012. március 1., csütörtök

Japán szakok - ELTE és KRE - 3. rész

Folytatódik a két japán szakot összehasonlító bejegyzés-sorozat. Enjoy!

6. Alapozó tárgyak
A teljesség igénye nélkül, milyen alapozó tárgyaitok voltak? Hasznosnak találtad őket?

KRE:

Az alapozó tárgyak egy része szerintem hasznos volt, de az egyházismeret, bevezetés az irodalomtudományba, valamint mondjuk a filozófiatörténet olyanok voltak, amelyeknek nem sok értelmét láttam, és csak az időt vették el, amit sokkal hasznosabb dolgokra is lehetett volna fordítani. A legtöbb alapozó tárgy számomra csak felesleges macera volt. Végigülni is kihívás volt szinte, nem hogy készülni rá, bár ezzel nem is lett volna akkora gond, de itt az osztályzás sem mindig volt arányban a diák teljesítményével.

ELTE:

Ez természetesen olyan kérdés, amivel kapcsolatban nem lehet objektívan véleményt nyilvánítani, de azért megpróbálom. Nálunk is voltak alapozó tárgyak dögivel, bár az új tanegységlista meglehetősen megkurtította ezeknek a számát, úgyhogy itt már az én tapasztalataim sem teljesen mérvadók.

A filozófiatörténet nálunk részben a keleti filozófiákra volt kiélezve, így számomra nem tűnt teljesen feleslegesnek (pl. tao, buddhizmus, stb.). Azt viszont soha nem értettem, hogy nekünk, keleti kultúrásoknak, miért kellett az ókori kultúrásokkal együtt elvégeznünk egy halom tárgyat, aminek az lett az eredménye, hogy az ókorisok torkán is lenyomták a kínai, tibeti, stb. vonatkozású anyagokat, ahogy nekünk is meg kellett szenvednünk az ókori római, görög, stb. leckékkel. Ezen kívül zavaró még, hogy jelenleg éppen másodszor hallgatjuk végig ugyanazt a keleti vallások előadásokon, amit annak idején az ókori és keleti vallások órán is leadtak. (De ezúttal legalább csak a keleti országok vallásairól tanulunk.)

Az irodalomtudományt és a nyelvtudományt én angolos tárgyakként végeztem, így ez a tapasztalatom nem mérvadó, de a nyelvtudományt utólag nagyon hasznosnak tartom, mert sokat építünk rá (leíró nyelvtan például). Ezzel szemben az irodalomtudománynak azóta sem láttam semmi hasznát. Mások persze nyilván máshogy vannak ezzel... Végső konklúzióként annyit mondanék, hogy az én évfolyamomban szerintem túlzásba vitték az alapozó órák számát, és a fiatalabbak ilyen szempontból jobban járnak.

7. Szórás
Mennyire ritkították meg a szakot? Kb. hányan kezdtetek, és mennyire fogytatok el végül?

KRE:

A szakot egyáltalán nem ritkították meg. Szerintem nem volt nálunk senki, akit kiraktak volna. Ettől függetlenül voltak páran (2-3 ember?), akik az első évet követően félbehagyták a szakot és más egyetemre, azon belül is más szakra jelentkeztek és kezdték meg újból a tanulmányaikat. Valószínűleg az ő előzetes elvárásaiknak nem felelt meg a japán szakon történő oktatás, vagy csak később jöttek rá, hogy nem is ez az, ami igazán érdekli őket. Emellett voltak páran olyanok is, akik egy másik egyetemet is elkezdtek a japán szak mellett és ezért egy évet csúsztak (két passzív félévet elhasználták). Egyébként vannak olyanok is, akikkel együtt kezdtem, de tudom, hogy még nem végezték el a szakot (többek között a fránya alapvizsga meg a szakdolgozat meg nem létének köszönhetően).

ELTE:

Nálunk elég nagy divat a ritkítás, legalábbis ahhoz képest, amit a KRE-vel kapcsolatban írt a segítőkész barátnőm. Annak idején 30-35 fővel indultunk, jelenleg maximum 20-an lehetünk, szerintem. A felsőbb évesek tapasztalatai szerint diplomát minden évben maximum 15-en szereznek. (Hangsúlyoznám, ez azért nem úgy működik, hogy 15-nél húzzák meg a vonalat, és több nem kaphat, csak egyszerűen ennyi hallgatónak sikerül.) A legtöbb ember szerintem magától adja fel a szakot, tőlünk jó páran már első félév után eltűntek. (Nagyrészt azok, akik másik egyetem mellett kezdték el a japánt, vagy már korán látható volt, hogy nem érdeklődnek nagyon lelkesen a szak iránt, inkább csak valami "egzotikus diplomát" szeretnének, ami jól hangzik.) Vannak olyanok is, akiket a nyelvi órákon buktattak meg, ami vagy egy év csúszást jelent, vagy sokak esetében az elkedvtelenedést és a szak félbehagyását. Nem kevesen vannak nálunk is, akik idő közben úgy döntöttek, inkább 4 lazább év alatt végzik el a szakot, mint 3 izzasztó alatt. (Többségük szintén két egyetemet végez párhuzamosan.) 

8. Alaptudás
A nagy kérdés, ami mindenhol felbukkan: kell alap nyelvi tudás a szakhoz? Ha nem, akkor szétosztanak titeket kezdő és nem kezdő csoportra? Nagy hátrányban van az, aki nem rendelkezik előképzettséggel?

KRE:

Az a véleményem, hogy bizonyos szintű alaptudás nélkül nagyon nehéz lehet a szak. Bár ugye nem feltétel a nyelvtudás felvételinél, de a nyelvi órákat leszámítva nem lehet egyszerű lépést tartani a tanulnivalóval egy biztos alap megléte nélkül.

A nyelvi óráknál vannak kezdő és haladó csoportok, amit elvileg úgy döntenek el, hogy az első órán van egy teszt, amit mindenkivel megíratnak, és ezek alapján osztják szét az embereket, hogy ki melyik csoportba kerüljön.

A másik nehézség, amivel a kezdő japánosnak szembe kell néznie, az a másik keleti nyelv. Ezt általában az első és második félévben veszi fel mindenki (de egyébként nincs meghatározva mikor kell), és japánul meg kínaiul tanulni egyszerre az alapokat szinte lehetetlen anélkül, hogy ne menne az egyik rovására. Hiraganát és katakanát tanulni és közben a hanzi-kat is elsajátítani egyszerre nem egy leányálom. Ugyanakkor, ha van az embernek valami fogalma a japán nyelvről, és esetleg már kanjikkal is találkozott, merőben más a dolog.

Egy plusz dolog a témához: a két csoportra való szétbontás semmit nem jelent a harmadik év végére megszerzett nyelvtudás tekintetében, mert volt olyan kezdős, aki sokkal jobban tudott japánul a végén, mint az, aki haladóként kezdte, de lusta volt, és nem fektetett különösebb energiát a nyelvtanulásba.

ELTE:

Az előzetes nyelvtudás nálunk sem feltétel, sőt az alap feltételezés az, hogy senki sem tud japánul, akit felvesznek. Nálunk is létezik szintfelmérő teszt, de ezt csak azok írják meg, akik a másodévesekkel szeretnének egy nyelvórára járni, azaz már tanultak japánul. Korábban már említettem, nálunk egy ilyen személy van, valamint az alattunk lévő évfolyamból összesen talán ketten csatlakoztak hozzánk második év elején. (Hű, őket már rég láttam, megvannak még vajon? :D)

Attól függetlenül, hogy majdnem mindenki az elsőévesek nyelvgyakorlatára járt, azaz nulláról kezdte a tanulást, sokan már tanultak előtte japánul, ha nem is sokat. A hiraganák és a katakanák (főleg az előbbi) sok szaktársamnak már nem okozott gondot az első tanítási napon se, és az alapvetőbb nyelvtani szerkezetek is ismerősek voltak számukra. Az animékből összeszedett szókincsről ne is beszéljünk :)

Nem volt egyszerű lépést tartani a többiekkel (én a legnagyobb igyekezetem ellenére sem tudtam még a hiraganákat sem memorizálni, szóval gyakorlatilag nulláról indultam), főleg az olvasás okozott gondokat. Mert hiába könnyen érthető a nyelvtan, ha nem tudod elolvasni a feladatot :D Szóval ha mást nem, a hiraganákat érdemes megtanulni a "juhé, felvettek!" és a "juj, itt az első tanítási nap" között. Megéri.

Mindettől függetlenül a különbségek nagy része hamar eltűnt a gyors tempónak köszönhetően, és azok, akik egy kicsit ismerték a nyelvet, nem sokáig voltak előnyben.

9. Plusz keleti nyelv
Nálatok is kötelező (volt) plusz egy keleti nyelvet tanulni? Ha igen, volt választási lehetőség, hogy mit?

KRE:

Már rögtön az első félévben felvettük a csodás plusz keleti nyelvet. Nálunk nincsen választási lehetőség, csak a kínai nyelv volt az, amit lehetett és kellett is tanulni két féléven át. Nem mondom, hogy szörnyű volt, de azoknak, akik kezdő japánosok és egyszerre kell a japán és a kínai nyelv alapjait is elsajátítani, annak nagyon nehéz lehet.

ELTE:

Először is: az én évfolyamom volt az utolsó, akinek kötelező volt második keleti nyelvet választania. A tanegységlistával való babrálásnak hála az ifjabb generációknak már nem kell ezzel törődniük. De, amíg létezett maga az intézmény, addig a választási lehetőségek skálája elég széles volt. Van szaktársam, aki kínait, van, aki mongolt, van, aki tibetit tanul, én pedig - ahogy a rendszeres olvasók már tudhatják - a koreaival küzdök hősiesen.

Nálunk tudtommal senki sem vágott ebbe bele első évben, legtöbbünk most csinálja, másodikban, de van olyan is, aki a harmadik tanévre hagyja. Sajnos kicsit könnyű mellényúlni, mert nagyon eltérnek a követelmények az egyes órákon. Minket koreain például eléggé meghajtanak, míg az alapján, amit a mongol gyakorlatokról hallottam, arrafelé egészen más a helyzet.

Folytatása következik!

12 megjegyzés:

nico ~ írta...

Szia/Sziasztok!
Én idén fogok érettségizni, és jelentkeztem a Károlira (is), és igazából az áthallgatással kapcsolatban szeretnék kérdezni...
A Károlis nyílt napon azt mondták, hogy a Károlin csak kínait lehet felvenni második nyelvként, de ha van olyan, aki más keleti nyelvet szeretne tanulni, áthallgathat ez ELTÉ-re, elfogadják azt is... Velem is ez a helyzet, mert a kínai engem annyira nem érdekel, hanem inkább a koreai...
A lényeg, hogy nem volt ebből probléma? Most arra gondolok inkább, hogy előfordult, hogy ütközött az ELTÉ-s óra egy Károlis órával?
Remélem érthető mi szeretnék ^^"

ソンヤ írta...

Szia!

Megmondom őszintén én elvoltam a kínaival és éppen ezért nem is foglalkoztam azzal, hogy vajon megoldható-e ez az áthallgatás dolog meg egyebek, de voltak az én csoportomban olyanok, akiknek nem sikerült sose elvégezni a kínait és ezt a megoldást választották volna, hogy az ELTE-n végzik a koreait. Nekik akkor és ott nem sikerült megoldani (pontos okot nem tudok, de nem lehetett sehogy se), így eléggé kevés esélyt látok rá. Máskülönben a kínai nem vészes, de azt is kb. évente más tartja és így nehéz kiigazodni a dolgokon, hiszen minden tanárnak más az elvárása (is).

Noémi:
Bár ezt kifelejtettem, de nálunk az alapozó tárgyak többsége (például amiket említettem) egybe volt, az összes BTK-snak együtt tartották és így nem volt sosem olyan, hogy például a filozófiatörténetben valami keleti dolog is említésre került volna. Még csak véletlenül sem. Így ezeket ezért nem tartottam hasznosnak. :3

gondolatbűnöző írta...

Nos, először is szeretnék egy gyors elnézést kérni a blog írójától, h így idepofátlankodom megválaszolni egy kérdést, amit amúgy neki tettek fel - mentségemre legyen szólva, h az érettségidtől rendszeres olvasód vagyok :DDDD

Én a Károlira járok, és bár végül maradtam a kínai mellett, páran hallgatnak át tőlünk az ELTE-re koreaizni, így nagyjából tisztában vagyok a dolgokkal. Az órák nem ütköznek, de míg nekünk heti 1 kínai óránk van,nekik meg heti 2 koreai,ugyanannyi kreditért. Persze aki nagyon oda van az adott nyelvért,azt ez nyilván nem zavarja,de nekem a japán mellett még az a heti 1 kínai is eléggé terhes tud lenni a heti kanji tesztekkel.

Szóval lényeg a lényegben, h bármilyen másik keleti nyelvet lehet tanulni az ELTE-n kreditátvitellel(ez 3500Ft vizsgák előtt), de nem ingyenes. A koreai vendéghallgatóknak asszem valami 20on valahány ezer/félév. Remélem valamennyit tudtam segíteni. :)

Sedna írta...

Hűha, mennyi hozzászólás, örül a pici szívem! :D

Gondolatbűnöző, köszönöm szépen, hogy válaszoltál, én nem tudtam volna ennyi mindent mondani :D Hallottam már arról, hogy lehetséges az áthallgatás, de az anyagi vonzatáról például nem O.o

A heti egy vs. heti két óra szintén meglepő számomra, nálunk szinte minden nyelvből heti 2 óra van (japánból heti 3 az első 3 félévben), úgyhogy ez nekem újdonság :D

És köszönöm azt is, hogy ilyen régóta olvasol ^^

ソンヤ: Neked is köszönöm a választ ^^ Én érthető módon nem vagyok annyira otthon a témában, hogy az ehhez hasonló kérdésekre reagálni tudjak :D Nálunk egyébként a nagyon magas létszám miatt a szokásos bölcsész alapozó tárgyakból (filozófiatöri, irodalomtudomány, etc.) is többet kell hirdetniük, így lehetséges, hogy mindegyik egy kicsit más :D

lex írta...

Elképzelem, ahogy a Károlis diákok kiülnek az ablakba tavasszal a Reviczky utcában, hogy áthallgassanak a múzeum körúton folyó koreai órára :D

Sedna írta...

LoL, mondjuk ez az "áthallgatás" kifejezés tényleg vicces XD

nico ~ írta...

Hűűű, hát nagyon szép köszönöm a válaszokat, rengeteget segítettetek :)
Ezek után lehet, hogy mégiscsak kínai lesz ebből (attól függ, hova jutok be), nem is a kreditek miatt, mint inkább az anyagi dolgok miatt...
Nah mindegy, ezen még elrágódom, de nagyon szépen köszönöm a válaszokat még egyszer :)

lex írta...

Ja, elég fura a szóhasználat :D

gondolatbűnöző írta...

Sumimasen,nem én találtam ki. ^^" Azt figyelembe véve amúgy, h mennyibe kerülnek a nyelvtanfolyamok, végül is nem olyan nagy összeg amit az ELTE kér érte, de elég sok utánajárkálással és papírmunkával jár a dolog...

+ még a kínai mellett szól: nem tudom,ez régebben hogy volt és abszolút nem elriasztásképpen,de a mi tanegységlistánk most egyébként is feltűnően nagy hangsúlyt fektet Kínára. :D A nyelven kívül még két óránk (Kínai történelem I,II, Keleti népei I.) csak vele foglalkozik.

Idén ráadásul minden ilyen tárgyat Vámos Péter vett át,akinek minden szavából csak úgy sugárzik,h imádja Kínát, és ő a történelmet pl. alapvetően írásjegyekkel és azok olvasataival együtt tanítja, mert h bizonyos dolgokat csak azok ismeretében lehet megérteni - így a kínaival való "kapcsolat" lényegében kikerülhetetlen. XD (ami viszont élményszámba megy,ha néha egy-egy japánra tanult kanjit régi kedves ismerősként üdvözölhetünk kínain, illetve fordítva.)

Sedna írta...

Gondoltam, hogy nem a Te agyszüleményed, sokfelé hallottam már :D Eddig fel sem tűnt, hogy ilyen vicces maga a kifejezés XD

Egyébként lelkes tanárok FTW :D Annak idején például keleti nyelvek és írások órán minden olyan nyelvbe beleszerettem picit, amit lelkes előadó mutatott be :D

Névtelen írta...

Egy kis kiegészítés az alaptudáshoz (KRE): jelenleg az elsősök közt kb. 15-en vagyunk haladósok, ami azt jelenti, hogy a III., IV. számú nyelvtan és nyelvgyakorlat órákat kell felvegyük (amit azoknak a másodikosoknak kell, akik kezdősként kezdték), valamint választhatóként lehet a nyelvhelyességet és a kezdő szövegolvasást. Én úgy gondolom, hogy mindenképp érdemes egy nyelvi előképzettség a szakhoz, mert a kezdősöknek nagyon nehéz dolguk van szerintem. Azt is gondolom, hogy csak az egyetemi órákon nem fog senki megtanulni "normálisan" japánul, nagy önszorgalom is szükséges hozzá. Az, hogy ki mennyire igyekszik, meg is látszik, mert mind a pl. egy Nyelvtan vagy Nyelvgyak. III. órára járó haladó elsősök, mind a kezdősként induló másodikosok nyelvi szintjei között is nagy különbségek vannak.

Sedna írta...

Köszönöm szépen a kiegészítést ^^

Megjegyzés küldése

Minden hozzászólást örömmel fogadok ^^