Második félév

Mostanában nem írok kedves, humoros jellegű bejegyzéseket arról, milyen okosságokat hallunk előadásokon, milyen aranyosságok hangzanak el gyakorlatokon. Ennek megvan az oka :D Mindössze annyi, hogy egy kicsit erősebb, és számomra kevésbé érdekfeszítő félév ez, mint az előző.

Jelen vannak még az "ókori és keleti..." kezdetű tantárgyak, amelyek úgy érzem, minden tanszék mostohagyermekei. (Kivéve a művtörit, Mecsi tanárnő nagy lelkesedéssel tartja az órákat, ezt az előadást nem is veszem ide.) Mind az irodalom, mind a vallások, mind a nyelvek és írások olyan tantárgy, amelynek az óráira mindig más-más előadó szalad be. Olyan szakemberek, akik egy egész életet szentelnek egy bizonyos nép/kultúra/etc. tanulmányozására, és mit kapnak feladatul? Add le másfél órában egy rakás ókori és keleti szakosnak, akik közül érdeklődést csak az fog mutatni, akit érint a téma. Vagy még az sem, mert ő meg már hallotta, amit mondani fogsz. Nem csodálom, hogy mostohagyermekek ezek az órák.

A japán kultúra és társadalom egy hihetetlenül érdekes tantárgy, ahol végre elsőkézből hallhatunk hiteles információkat egy japán hölgytől. Hátránya az előadásoknak, hogy gyakran ínhüvelygyulladással jár, ha az ember mindent le akar jegyzetelni, valamint a felsőbb évesek tapasztalatai szerint a vizsga sem egyszerű.

A japán gyakorlatok mit sem vesztettek színvonalukból, azonban maga az anyag lényegesen nehezebbé vált. Egyrészt a kanjik is mintha egyre bonyolultabbak és bonyolultabbak lennének (van határ, aminél kacifántosabb már nem lehet, ugye?), a korlátozott hangkészletű nyelvnek köszönhetően pedig a szavak is egyre jobban hasonlítanak egymásra, egyre könnyebb keverni őket, a nyelvtan pedig... a nyelvtan. Egészen addig hihetetlenül könnyű a japán nyelvtan, amíg nem akarod élőben alkalmazni. Akkor viszont bele kell bonyolódnod az udvariassági szintekbe - és itt jön a neheze. Külön nyelvtani szerkezetek, szóalakok, kifejezések, megszólítások, még a főnevek is néha másképp használandók, ha igazán tisztelettudóak akarunk lenni. Hát ennyi a gond a japánnal :D De az olvasás már egészen gyorsan megy, főleg ismerős kanjik és/vagy furiganák jelenlétében ^^

Az angolos tárgyakra nem pazarlok most sok energiát, a blog elsősorban úgysem erről szól. A lényeg annyi, hogy közeleg a vizsgaidőszak, és én most hűde aktívan belevetem magam a tanulásba. Reméljük a legjobbakat :)