Anime és manga - mire mész vele japán szakon?

Azt hiszem, helyesebb lenne, ha a cím az lenne: Mire mentem vele eddig én? Szóval ennek fényében olvasson tovább, akit érdekel :) Röviden összefoglalva: a mangával nem sokra, az animével annál inkább.

Eleve nem tartom valószínűnek, hogy bárki is mangaolvasással akarna elkezdeni japánt tanulni - mintha utasszállító repülő vezetésével kezdenénk a biciklizést, körülbelül. A mangákkal jelenleg még én is csak úgy állok, hogy amíg nem fordítják le a legújabb részeket, addig átfutom a japán verziót, és nagyon nagy vonalakban megértem a lényeget, de ebben két hatalmas segítségem van: a képek és a furigana. A mangára tehát nem is vesztegetnék több szót, az a haladókra tartozik :)

Az anime viszont sokat segíthet. De mondhatnék akár doramát, vagy filmet is, minden esetre igyekszem a népszerűbb kategórián keresztül szemléltetni a tapasztalataimat, és ez egyértelműen az anime :)

Amiben a legtöbb segítséget nyújtja, az a szókincs. Bár az avatatlan fülnek nem egyértelműek a szóhatárok egy mondatban, ezért napi 20 óra animézéssel sem tudsz felszedni magadra többszáz elemből álló aktív szókincset. Amikor észreveszed, mennyit segít, az maga a szótanulás folyamata. A pillanat, amikor felismered a szótárban, hogy "hát igen, ezt mennyit mondogatják az animékben". Én magam 2010 szeptemberében, még az első japán óra előtt az animék által felhalmozott szókincsemet olyan 20-25 szó körülire tettem (gondolok itt olyan "alapvető" szavakra, mint neko, inu, kawaii, watashi, anata, egyéb kedves megszólítások, stb.). Ahogy azonban telik az idő, és tanuljuk az új szavakat, rá kell jönnöm: volt az annak idején 100 is.

Arra azért ne számítson senki, hogy varázslatos módon minden szó hipp-hopp beleugrik a fejébe, csak mert kétszer végignézte a Bleach eddig kiadott részeit, háromszor meg a Narutot. Mennyiségnek szép és jó (gratulálok annak, aki ezt tényleg megtette), de azért ennek a "csodának" is vannak határai. A legtöbb népszerű anime szókincse meglehetősen korlátozott, ezért elég sok olyan témakör van, amit szinte egyik sem érint, vagy csak alkalmanként.

Amiben biztos nem fog sokat segíteni az anime, az a nyelvtan. Bizonyos aspektusokban persze hihetetlenül hasznos (erre nemsokára példát is hozok), de alapvetően a nyelvtani szerkezeteket nem lehet "kihallani", amíg nem tudod, mit keress, vagyis amíg meg nem tanultad magadtól. Persze amikor belenézel a tankönyvbe, és meglátod a példamondatot: "Tasukete kudasai", rögtön beugrik négy anime, amelyben fejenként hatszor hangzott el ez a mondat mindenféle halálos veszélyben lévő szereplő szájából, és így könnyebb is lesz megtanulni. De ez a Heuréka-effektus is csak egy ideig tart. Amikor a vészesen udvarias nyelvi formulákat tanulja az ember, akkor már sokkal nehezebb hasonló párhuzamokat találni.

Jöjjön a példa, amit nemrég említettem: milyen esetben lehet mégis hasznos nyelvtani szempontból, ha sok-sok anyanyelvi szöveget hallgatunk. (Hangsúlyozom, ennek nem feltétlenül kell pont animének lennie.) Többször is előfordult már velem, hogy nem tudtam eldönteni, melyik csoportba tartozik egy ige, azaz hogy hogyan kell ragozni. (Ebbe bővebben nem megyek bele, mert aki nem tud japánul, azt belekavarnám, aki tud, az meg valószínűleg érti, mire gondolok.) És bizony ilyenkor elgondolkozom, milyen ragozott formában hallottam már az adott szót animékben, és az alapvető kifejezéseknél általában így sikerül dűlőre jutnom. (Persze ez is lehet csalóka, de még mindig jobb, mint fifty-fifty hasra csapni.)

A kiejtéseden is biztosan rengeteget segít, ha ennyi anyanyelvi szöveget hallgatsz. Persze ehhez már kell bizonyos fokú nyelvérzék (a nyelvészeket kérném, ne kövezzenek meg, szerintem valamilyen szinten ez igenis létező jelenség, mármint a nyelvérzék), de általában meg lehet ítélni, ki az, aki japán szinkronos animét ebédel és vacsorázik, és ki az, aki csak a tanárait és a hanganyagot hallja "beszélni" tanulmányai során.

Hallott szöveg értése - azt hiszem, ez nyilvánvaló. Az, aki már eleve évek óta japán karattyolást hallgat, sokkal könnyebben kibogarássza a szavakat, kifejezéseket, szóhatárokat, mint aki nem kifejezetten anime-fan. Jól jön, na.

Végső konklúzióként annyit mondanék, hogy egyértelműen hasznos, de önmagában semmire sem elég animét nézni. Kiegészítő segítségnek, mankónak jó, a tanulás első szakaszánál rengeteg sikerélménnyel szolgál, ezek azonban hamarosan el is tűnnek, és marad a kacifántos, udvarias, igazi japán.