Japán szakok - ELTE és KRE - 2. rész

Folytatódik a két japán szakot összehasonlító bejegyzés-sorozat. Enjoy!

3. Osztályozás
Igazából itt arra vagyok kíváncsi, előfordul-e, hogy bizonyos vizsgákat... hm, tessék-lássék módon osztályoznak, vagyis valószínűleg el sem olvassák a vizsgalapokat, csak véletlenszerűen ráírnak valamit. Magyarul: igazságos?

KRE

Az osztályozásról annyit tudnék mondani, hogy alapvetően korrektek voltak a tanárok, és tényleg a teljesítményt osztályozták. De ugyanakkor voltak olyan vizsgák, ahol a tanár kedvességének (?) köszönhetően senki nem kapott rosszabbat hármas érdemjegynél. Voltak azonban olyan tanárok is, akik részben aszerint is osztályoztak, hogy kit mennyire kedvelnek.

A nem japános, hanem mindenféle kötelezően választható tárgynál voltak olyanok, ahol szerintem nagyon nem megfelelően osztogatták az osztályzatokat. (Így történt, hogy irodalomtudomány vizsgán ELVILEG megbuktam, majd mikor bementem, hogy ugyan ez mégis hogyan fordulhatott elő kiderült, hogy bele se néztek az irományomba és kaptam egy kettes jegyet nagy kegyesen, mikor ott helyben megnézte valamelyik doktorandusz (?) (legalábbis nem az óraadó tanár volt az). A hab a tortán az volt, hogy volt egy „fejtse ki” valamint egy „röviden magyarázza meg” rész a vizsgán, és én a rövid részhez 3-4 mondatba írtam le a helyes választ, de szerintük oda fél oldalban kellett volna legalább kifejtenem… Elnézést, ez nem nagyon tartozik ide, de mégis az ilyenek mit gondolnak?!)

ELTE

Azt hiszem ezt a kérdést igazából költőinek is szánhattam volna :D Elvégre nagyon valószínűnek tartom, hogy nem létezik olyan egyetem, ahol minden egyes tanár 100%-osan objektíven osztályozna. Ez természetesen nálunk sincs így :) Vannak olyan tanárok, akik olyan cifra és olyan kiszámíthatatlan jegyeket osztogatnak, hogy nehezen tudjuk elképzelni, hogy valóban kijavít minden egyes dolgozatot. És persze vannak az ELTE-n is olyan tárgyak, amikről mindenki tudja, hogy csak dobálják a lapokat - ami az asztalon marad, átmegy, ami leesik, bukó. Szerencsére ez azonban nagyon ritka, és nem is érinti az olyan tárgyakat, mint például a japán nyelvképzés. (Sőt, a japán jegyek olyan matematikai számolások eredményei, amit én bölcsészként inkább meg sem próbálok követni :D)

4. Légkör, közösség
Hányan voltatok a szakon? Mind ismertétek egymást, jól kijöttetek, vagy esetleg voltak klikkek, utálkozás, miegymás?

KRE

Mi már viszonylag sokan voltunk a szakon, de nem emlékszem a pontos létszámra. 30 fő körül lehettünk, és eléggé jól megvoltunk egymással.

Nem emlékszem semmi olyanra, hogy bárki is ki lett volna utálva vagy hasonló történt volna. Viszonylag mindenki jól kijött mindenkivel és igyekeztük segíteni egymást ott, ahol tudtuk. Persze ez nem mindenkiről mondható el, de hát mindig lesznek olyanok, akik kevésbé segítőkészek.

Klikkesedés volt valamennyire, de nem olyan szinten, hogy nem álltunk szóba egymással. Egyszerűen csak a japános érdeklődési körön belül is voltak olyanok, akik inkább a sorozatokért rajongtak, voltak akik a játékokért, meg olyanok, akik főleg a zenéért, és így megosztott volt valamennyire a társaság. Emellett a másik dolog, ami miatt klikkesedtünk, az a kétfelé bontás: kezdő és haladó nyelvi csoport. Ennek értelmében a nyelvi órák külön voltak, hiszen a kezdők például a japán nyelvgyakorlat I. órával kezdtek, míg a haladóknak már legelsőre a japán nyelvgyakorlat III. órát kellett felvenni.

ELTE

Ez nálunk is körülbelül ugyanígy működik. Érezhetően vannak összeszokottabb, szorosabb barátságot ápoló kisebb csoportok, de soha senki nem reked kívül, és nincs utálkozás sem. Én például jó szokásomhoz híven szinte mindenkivel jóban vagyok, de senkihez sem "tartozom", azaz mindig mással múlatom az időt - aki éppen szabad :D Míg ez egy klikkesedésre jócskán hajlamos gimnáziumi osztályban nehezen volt kivitelezhető, és bizony sokszor egyedül maradtam, addig itt, japán szakon, a közös érdeklődési kör összetart minket :)

A létszámot én sem tudom pontosan, de úgy 30-35 fővel indulhattunk neki annak idején a szaknak. Nálunk nem jellemző a csoportbontás kezdőkre és haladókra. Ha jól tudom, egyetlen évfolyamtársunk tanulja felsőbb évesekkel a nyelvet, de mivel minden más órára együtt járunk, ezért ő sem marad ki semmi jóból, sőt :D (A "sőt" alatt azt értem, hogy mivel az illető nálam például sokkal fejlettebb szociális érzékkel rendelkezik, ezért sokkal inkább része a társaságnak, mint én :D)

5. Specializációk
Tudom, hogy KRE-n van ilyesmi, és nyilván nem lehet tapasztalatod mindegyikről, de akár ha egy-két kósza pletykát vagy élménybeszámolót meg tudnál osztani róluk, annak nagyon örülnék ^^

KRE

Harmadik félévtől kell specializációt választani, és aszerint vannak az órák (leszámítva azt, ami a speceken kívül esik és mindenkinek el kell végezni) is, hogy ki milyen specializációra jár. Van történelem, média (nem tudom ez-e a pontos neve), nyelvészet & irodalom (egyben) és fordítói specializáció. Vannak vállalkozó szelleműek, akik nem csak egyet csinálnak egyszerre, hanem mondjuk történelem és fordítói spec is meg hasonló, de itt mindenképpen számolni kell az óraütközésekkel, és eléggé nehéz megoldani.

Én fordítóira jártam, aminek következtében nem csak japános óráim voltak, hanem ehhez is jártak bizonyos alapozó tárgyak. Ilyen volt a jogi ismeretek, közgazdasági ismeretek, EU-s ismeretek és mondjuk a fordításelmélet, meg hasonlók. Ezeknek egy része (főleg az elsők) szerintem felesleges kínszenvedés csak, és sok időt elvesz, de hát ez nem kívánság műsor. (Egyébként a többi specializációnál tudtommal nincsenek ilyen töltelék tárgyak.)

A fordítói specen belül aztán még egyszer lehetett választanunk: mű- vagy szakfordítás-e amit szeretnénk. A szakfordítás egyébként konkrétan műszaki szakfordítást takar és nagyon jó óra, de tele van olyan szavakkal, amiknek a magyar megfelelőit sem sűrűn használja az ember. Műfordításra én nem vállalkoztam, mert az nagyon távol áll tőlem, így arról nem sokat tudok nyilatkozni.

Alapvetően arról szólt a fordítási gyakorlat óra, hogy kaptunk egy egybefüggő szöveget (1-4 oldal) az órán és azt még azon a héten péntek estig vagy jobb esetben szombat estig lefordítva el kellett küldenünk, majd a következő órán mindenki megkapta a saját magyar változatát kijavítva és mondatról-mondatra ellenőriztük. Először felolvasta valaki a japán mondatot, az ő saját magyar változatát majd még pár magyar változatot (a kedvenc diákok tökéletes változatát minden mondatnál meg kellett hallgatnunk persze). Őszintén szólva nem mondanám túl hasznosnak, és nagyon idegesítő volt egy idő után a szinte tarthatatlan határidő (szerdáról péntekre, stb.). Ez is arról szólt inkább, hogy kinek mennyire van önszorgalma és mennyire akar megtanulni japánul és fordítani.

A mi évfolyamunkon egyébként nem indult nyelvészet & irodalom spec, mert senki nem vállalkozott rá. Engem a nyelvészet érdekelt volna, de nem az irodalommal karöltve. A média specről nem sok jót hallottam, a történelem specializáción pedig főleg előadások vannak és sok előadást is kell tartani a diákoknak.

ELTE

Hát én itt nagyon szűkszavú leszek: nálunk nincsen lehetőség specializációra. Legalábbis nem ilyen keretek között. Vannak úgynevezett szakszemináriumaink, amik választható tárgyak, és ezekkel lehet valami hasonló eredményt elérni. Például a műfordítói specializáció talán Vihar Judit tanárnő szakszemináriumának feleltethető meg. De ezek csak egy féléves gyakorlatok, így mégsem ugyanarról van szó, mintha egy több tárgyból álló komplett specet végezne valaki :)


Folytatása következik!

Japán szakok - ELTE és KRE - 1. rész

Egy nagyon kedves barátnőmnek köszönhetően ezek a bejegyzések is megszülethetnek - mi a különbség a Károli Gáspár Református Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem japán szakjai között? A kérdéseket én magam költöttem, így valószínűleg Ti mást (is) kérdeztetek volna, ezért előre is elnézést :D És még valami: ez az egész nem arra megy ki, hogy az egyik egyetemet jobbnak, szebbnek tüntessem fel a másiknál, nem lesz "eredményhirdetés". Csak eszembe jutott, annak idején mennyit agyaltam, hova adjam be a jelentkezésemet, és bizony szinte semmit nem találtam az interneten, ami segített volna a döntésben. Ez talán majd fog, másoknak :)

A bejegyzések terjedelmi korlátozására (és talán a kedves olvasók kitartására) való tekintettel több bejegyzésbe osztom szét a kérdéseket, és az azokra kapott válaszokat. Azaz szívesen olvasom a megjegyzéseket, de egyelőre ne támadjatok le az "ezt mér' nem kérdezted meeg?" jellegű véleményekkel. Lesz még, nyugi :D

1. Tankönyvek
Nyelvi órákon milyen tankönyveket használtatok, és milyen tempóban haladtatok velük?

KRE:

Alapvetően három nyelvi óránk volt: japán nyelvtan, japán nyelvhelyesség és japán nyelvgyakorlat címen futottak, és mögöttük szép kis számok szerepeltek a félévek során.

Ezek közül a nyelvgyakorlat és a nyelvtan volt a kötelező, míg a nyelvhelyesség óra (mint az utólag megtudtam/megtudtuk) választható tárgyként szerepel. (Bár amilyen a tájékoztatás a ’mi a kötelező és mi a választható tárgy’ terén, nem lepődnék meg, ha mégis kötelező lett volna. Ki tudja?!)

A nyelvgyakorlat órán használtunk tankönyveket, de minden félévben más és más könyvről volt szó. Ennek köszönhetően általában csak egy bizonyos mennyiségű fénymásolatot kaptunk, amelyet hétről hétre megosztottunk egymás között valamilyen módon (fénymásolás, szkennelés és továbbítás e-mailen). Megmondom őszintén, éppen ezért nem nagyon emlékszem a címekre, mert általában nem az elejéről kezdtük őket, vagy ha mégis az egyes leckétől lett volna a tanulás, akkor sem volt a könyv eleje is lemásolva. Egyet tudok biztosra mondani: J-bridge.

Az órákon nem haladtunk valami gyorsan. Ez valószínűleg a magas létszámnak is volt köszönhető, ami alatt körülbelül olyan 25-30 főre gondolok, illetve egy az első órák alkalmával teljesen megszeppent (és kétségbeesettnek tűnt) japán tanárnőre.

ELTE:

Nálunk a nyelvi órák az első három félévben (azaz másfél évig, ha úgy tetszik) nincsenek semmilyen módon szétosztva. Heti háromszor másfél óra, Mai japán nyelvképzés 1-2-3, 4-5-6, valamint 7-8-9 néven. Ezeken az órákon folyamatosan vettük a tankönyveket, és bár két tanár is tartotta őket, előre megvolt a tanterv, hogy melyik napon melyik leckét vesszük :)

Az első két félév tankönyve a Genki I és a Genki II voltak. Egy félév alatt egy könyvet vettünk végig (ki gondolta volna? :D). A harmadik félévben már bonyolódott a helyzet, és a félév első felében a J-Bridge című könyvet vettünk (mi is! :D), ezt azonban elég hamar kivégeztük, és átváltottunk a Nihon wo Hanasou címűre. Ezt nem fejeztük be. Mindemellett még az E-mail no Kakikata című könyvet is folyamatosan vettük, minden héten írtunk tesztet, kanjitanulás érdekében pedig a Reibun de Manabu Kanji to Kotoba című könyv anyagából írtunk kanji teszteket.

Mostantól, azaz a negyedik félévtől kezdve már csoportbontásban tanulunk. Egy héten 4 óra van megtartva, ebből 2-re kötelező bejárni. Az egyik órán gyorsolvasást gyakorlunk, ehhez kaptunk egy beszkennelt tankönyvrészletet. Ugyanezen a gyakorlaton folytatjuk az e-mail-es könyvet és a Reibun de Manabu-t is. Tankönyvet ezen kívül még egy órán használunk, ahol is a Nihon wo Hanasou-t folytatjuk. (A másik két órán saját könyvet olvasunk, illetve fogalmazásokat írunk. Ezekhez nem használunk tankönyveket.)

2. Tanári gárda
Általánosságban gondoltam, hogy milyenek a tanárok, hány anyanyelvi tanár van, tudnak-e magyarul, vannak-e pl doktoranduszok, akik órákat tartanak, ilyesmi ^^

KRE:

A tanári gárda elég vegyes volt, de a mi évfolyamunk óráin nem voltak lelkes doktoranduszok egyáltalán. Egyetlen egy olyan óránk volt (Kelet népei I és II), ahol az órák jelentős hányadát különböző helyekről meghívott előadók tartották, így például biztos, hogy volt olyan előadó, aki az ELTE-ről jött.

Anyanyelvi tanárokat illetően annyit tudok mondani, hogy van egy állandó anyanyelvi tanárunk, illetve a japán nyelvgyakorlat órát is mindig anyanyelvi tanár tartotta (tanárnő), de a mi évfolyamunknak például két tanára is volt, illetve aki utoljára tanított minket, már ő sem tanít ott (mindig az lett a vége, hogy elmentek szülni…).

Az egyetlen állandó anyanyelvi tanárunk (Seiji) tud magyarul, míg a japán tanárnők esetében ez nem minden esetben volt igaz, de azért mindig sikerült megoldani, hogy kölcsönösen megértsük egymást.

ELTE:

Nálunk a nyelvi órákat két anyanyelvi tanár tartja: Uchikawa tanárnő és Ono tanár úr. Uchikawa tanárnő tud magyarul, Ono tanár úr azonban nem kommunikál velünk az anyanyelvünkön, bár amennyire tudjuk, tanulja a nyelvet :)

Nem szeretném az egész tanári gárdát felsorolni, de rajtuk kívül Japánból érkezett még a tanszékre Umemura tanárnő és Yamaji tanár úr is, ők régebb óta élnek Magyarországon. Vannak természetesen magyar anyanyelvű tanáraink is :D Például Szabó Balázs tanár úr és Papp Melinda tanárnő. Szeptember óta lelkes doktoranduszokkal is büszkélkedhetünk :) Gyakorlatokat (szakszeminárium, szakszövegolvasás, stb.) és előadásokat (leíró nyelvtan) is tartanak nekünk.

A minden keletist érintő órákat (keleti történelem, keleti vallások) értelemszerűen sok-sok különféle tanár tartja, de amennyire tudom, családban marad a dolog, azaz az ELTE saját tanszékeiről jönnek az előadók :)

Folytatása következik!

Zsákmány!

Nagy dilemmában voltam, mit olvassak Uchikawa tanárnő könyvolvasós óráján, és végül ugyan elvittem magammal az egyetlen japán nyelvű könyvet, ami aktuálisan a lakásban volt (bár ez is csak kölcsönben), sosem jutottam el odáig, hogy bemenjek az órára, mert rosszul voltam és szépen hazavánszorogtam. (Ejnye.)

Kedves szaktársam, aki mindig tud tanácsot adni, Dávid-san ajánlotta a figyelmembe Kindaichi Haruhiko (金田一春彦著) könyvét, ami a Nihongo (日本語) címet viseli. Miután rákerestem amazonon, hogy mégis mi fán terem ez a könyvecske, tudtam, hogy nekem ez KELL. Nagyon szimpatikus volt a leírása, és bár még csalódhatok benne (nee!), mégis csak nyelvészet, ráadásul az érdekesebb fajtából. Alig várom, hogy elkezdhessem olvasni! ^^

Szóval ma órák között elszaladtam a Japán Alapítvány könyvtárába, ahol is a kedves könyvtáros készségesen segített nekem megtalálni a könyvecskéket. Mert hogy két kötetes :D (Próbáltam én magamtól keresni, de rossz helyen kutakodtam, nem a nyelvészet részlegen volt XD)

Íme, a borítók, bescanneltem mert éppen lelkes vagyok és zizi :D

Annyira buzgómócsing voltam, hogy igen nagy felbontású lett... XD

Ha valaki olvasta már, és nem tetszett neki, az nyugodtan megtarthatja magának a véleményét :D