Gy.I.K.

Gyakran Ismételt Kérdések

Elérkezettnek látom az időt arra, hogy létrehozzak egy ilyen oldalt is a blogon. Napi rendszerességgel kapok Tőletek e-maileket (köszönöm az érdeklődést és az elismerő szavakat!), amelyekre szorgosan válaszolok is, ahogy éppen időm engedi, azonban van egy-két kérdés, amelyre már legalább 10-12 alkalommal válaszoltam. Szeretnék megspórolni egy kis időt Nektek is és magamnak is azzal, hogy a leggyakrabban előforduló kérdéseiteket itt összegyűjtöm, természetesen válaszokkal együtt :) Ha van olyan kérdés, amit még szerintetek érdemes lenne idevennem, szóljatok! ^^

1. Hogyan lehet bekerülni japán szakra? Mik a feltételek?
2. Nehéz bekerülni japán szakra?
3. Mennyi a ponthatár japán szakon?
4. Hány hallgatót vesznek fel államilag támogatott képzésre?
5. Szükséges-e előzetes nyelvtudás, nyelvvizsga a bejutáshoz?
6. Nehéz elvégezni magát a szakot?
7. Megoldható másik szak mellett párhuzamosan végezni a japán szakot?
8. Mit tanítanak úgy mégis japán szakon?
9. Az ELTE-n kívül van máshol is japán szak?
10. Milyen ösztöndíj-lehetőségek vannak?

1. Hogyan lehet bejutni japán szakra? Mik a feltételek?
Az ELTE japán szakára természetesen a szokásos felvételi eljárás keretein belül lehet jelentkezni, gondolom ezzel nem mondtam újat. :) Emelt érettségit tenni semmiből sem kötelező, de érdemes, azaz melegen ajánlott, mert pluszpontok nélkül nehéz bejutni. Annyit variálnak a felvételin, hogy lassan az egész Gy.I.K. kihúzásra kerül :D Íme az érettségi tárgyak, amiket figyelembe vesznek: magyar VAGY történelem ÉS angol VAGY francia VAGY latin VAGY német VAGY olasz VAGY orosz VAGY spanyol VAGY újgörög. Tehát egy matematika emelt érettségivel nem sokra mész. (Ami azért érthető, elvégre humán szakról van szó. :D) Keresztféléves képzés legjobb tudomásom szerint nem szokott indulni.

2. Nehéz bekerülni japán szakra?
Ez relatív :) Könnyebb, mint a Corvinus nemzetközi gazdálkodás szakára, ennyit elmondhatok, még ha ezzel nem is mondtam sokat :D A ponthatár volt már 440 is, volt már 429 is, valami ilyesmire érdemes számítani. Tegyél meg minden tőled telhetőt, ha ide igyekszel, és akkor semmi megbánnivalód nem lesz :) Ja és persze ne becsüld alá magad - beszéltem már olyan lánnyal, aki azért nem jelölte be a japán szakot, mert azt hitte, úgysem fogják felvenni, pedig felvették volna. Ne légy kishitű!
Az idei ponthatárok után nem tudom mit is mondjak erre a kérdésre, talán azt, hogy nem? :D Most már egészen biztos, hogy bent maradni nehezebb, mint bekerülni.

3. Mennyi a ponthatár japán szakon?
Mikor mennyi :) Idén például nagyon alacsony, 364 pont lett. Eddig ennél lényegesen több szokott lenni. Íme egy táblázat visszamenőleg 2007-ig, a KRE pontjaival együtt, illetve százalékokkal:

4. Hány hallgatót vesznek fel államilag támogatott képzésre?
Ha lehet hinni a felvi.hu adatainak, akkor az eddigi 30-40 helyett 30-60 főt.

5. Szükséges-e előzetes nyelvtudás, nyelvvizsga a bejutáshoz?
Nem. Nem kell se érettségi, se nyelvvizsga, se semmi. Nulláról kezdjük a nyelvtanulást, a hiraganákkal. Aki már jól beszéli a nyelvet, annak van lehetősége a másodévesek nyelvóráira járni kapásból, ehhez tesztet íratnak félév elején.

6. Nehéz elvégezni magát a szakot?
Nem sok mindenhez tudok viszonyítani, de szerintem nem könnyű. A nyelv tanulása mellett szövegfordítási gyakorlatok, szakszemináriumok/régi japán, előadások és minor is járul az egyszeri hallgató nehézségeihez. De legalább a nálam ifjabb generációknak a második keleti nyelv problémájával nem kell, hogy foglalkozzanak :) Bővebben írtam erről a témáról az első tanév során itt, majd a második tanév során itt. (Érdemes megfigyelni a különbségeket :D)

7. Megoldható másik szak mellett párhuzamosan végezni a japán szakot?
Ez megint relatív :D Ha valaki elég szorgalmas és van nyelvérzéke, természetesen megoldható. Persze mindez attól is függ, mi az a másik szak, ami mellett végezni szeretné az ember a japánt. No meg attól is, hogy ötösöket szeretne, vagy görbéket. :D Minden esetre időigényes szak a japán, úgyhogy kösse fel a gatyáját, aki párhuzamos szakok végzésére vállalkozik.

8. Mit tanítanak úgy mégis japán szakon?
Meghökkentő mennyiségű átfogóan ókori és főleg keleti dolgot, például keleti nyelvekről és írásokról, történelemről, vallásokról, művészettörténetről. (Keleti alatt elsősorban olyan országokat kell érteni, mint Kína, Tibet, India, Korea, Mongólia - Japán mellett természetesen.) Japánon belül vannak órák kultúráról és társadalomról, irodalomról, nyelvészetről, történelemről, és tanulunk régi japánt is. Van szövegolvasás óra és természetesen nyelvgyakorlatok. Azt azonban mindenki vegye figyelembe, hogy a szak elsődleges célja nem a nyelv tanítása, így akit az érdekel, azt minden tisztelettel inkább egy nyelviskola vagy magántanár felé irányítanám. (A részletes tanegységlista szabadon megtekinthető, a blognak a jobb most már a bal ismét a jobb oldalán, a "Tanegységlisták" menüpontban, a linkek között megtaláljátok a 2011 előtti, és a 2011-től élő verziót is.)

9. Az ELTE-n kívül van máshol is japán szak?
Van. :)  A KRE-n van japán szak (becses nevén Károli Gáspár Református Egyetem), valamint a Tan Kapuja Buddhista főiskolán van lehetőség japán nyelvre specializálódni. A KRE és az ELTE közti különbségekről írtam már a blogban, összesen 6 bejegyzés született a témában:
Japán szakok - ELTE és KRE - 1. rész
Japán szakok - ELTE és KRE - 2. rész
Japán szakok - ELTE és KRE - 3. rész
Japán szakok - ELTE és KRE - 4. rész
Japán szakok - ELTE és KRE - 5. rész
Japán szakok - ELTE és KRE - különkiadás

10. Milyen ösztöndíj-lehetőségek vannak?
Az interneten olvastam egy cikkben, miszerint nem japán szakosként nagyobb esélye van kijutni az embernek Japánba, mint japán szakosként - és ebben sajnos van igazság. Jó pár Japánba szóló ösztöndíjnál kikötés, hogy ne folytasson az országgal kapcsolatos tanulmányokat a pályázó. (Hogy ez miért előnyös a vendéglátó országnak, azt ne kérdezzétek.) Továbbra sem vagyok otthon az ösztöndíjak terén, de amit tudok, azt leírom.

Létezik egy ösztöndíj, ami az oszakai egyetemre szól, és semmi mástól nem függ a pályázó személye, mint Yamaji tanár úrtól. Ez az az ösztöndíj, amit annak idején nekem is felajánlottak, és hivatalosan MAPLE Program néven fut. Egy rövidke (már nem aktuális) tájékoztatót találtam a KRE honlapján, amiből nyilvánvalóvá vált számomra, hogy nem mindenhol függ egy tanártól a jelentkező személye. Érdekes.

Népszerűnek számít a diákok körében a Monbusho ösztöndíj. Erről a legtöbbet a Magyar Monbusho Ösztöndíjas Diákok Szervezetének honlapján tudhatunk meg. Az ösztöndíj becses neve egyébként Monbukagakusho, magyarul pedig "Japán nyelv és kultúra ösztöndíj"-ként szokták emlegetni. (Hátha így valakinek ismerősen cseng.)

A harmadik, amiről feltétlenül szeretnék említést tenni, az a Josai Egyetemre szóló ösztöndíj, amit (kreatív módon) Josai-ösztöndíjként szoktak emlegetni, de a becses neve Mizuta ösztöndíj. Egy tájékoztatóra tudok példát mutatni (szintén nem az ELTE honlapjáról, nem tudom, hogy csak én nem találom az ELTE-s linkeket, vagy egyáltalán nincsenek), ami szintén nem aktuális már, és a Debreceni Egyetemhez köthető.

További ösztöndíjakról a nagykövetség honlapján is olvashattok, valamint ha rákerestek bármelyik ösztöndíj nevére az interneten, jó pár blogot találtok, amelyeket a Japánba kijutók írtak, vagy írnak jelenleg is.